Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

rezsiharc

A Gazprom mesterséges pánikkal tartja rekordmagasan az európai gázárakat

Az Oroszország ukrajnai inváziójára adott európai válaszszankciók egyike sem érinti a földgázkereskedelmet, de ennek ellenére a magyar kormány – táplálandó a nyugatellenes politikáját – rendületlenül ragaszkodik hozzá, hogy az energiaválság oka Brüsszel elhibázott döntéseiben keresendő. A világpiaci döntéseket és a szállítói manipulációkat követő árfolyamingadozásból azonban világosan látszik, hogy Oroszország szándékosan gerjeszti a “gázellátás-pánikot” a kontinensen és politikai fegyverként használja a földgáz rendkívül érzékeny árfolyamát Európa ellen. 

Hogy mennyire érzékenyen reagál az európai gázpiac a különböző, az ellátást veszélyeztető jelenségekre, azt már tavaly decemberben megtapasztalhattuk. Akkor egyetlen napra rükvercbe kapcsolt a gázszállítás a kétezer kilométer hosszú, Németországban végződő Jamal-Európa vezetéken, és ezzel egy időben megjött a prognózis is a hideg télről, amely előrevetítette, hogy az orosz Gazprom a növekvő hazai igények miatt nem fog tudni majd megfelelő mennyiségű energiahordozót továbbítani. Ekkor a 40-es átlagról 129 euró per megawattórára kúszott fel a gáz ára, és az ijedtség lecsengése – meg az amerikai LNG-tankerek beérkezése – után is csak a 80-as átlagig csökkent vissza.

Az orosz invázió február 24-én vette kezdetét, de ez csak egy egynapos tüskét okozott az indexben (128,167 euro/MWh). Mára köztudott, hogy Putyin nem tudta az előre eltervezett villámháborúja alatt maga alá gyűrni Ukrajnát, ellenben az EU villámgyorsan felsorakozott szövetségese mögött és hat nap alatt három gazdasági szankciós csomagot is elfogadott az agresszorral szemben. A harmadikban, március 2-án hét orosz bankot is kizártak a SWIFT-rendszerből, cserébe a Gazprom még aznap bejelentette, hogy korlátozza a német szállítást és csak a Jamal-Európa kapacitásának 20 százalékát köti le. A hírre 58 százalékkal emelkedett a földgáz ára a holland gáztőzsdén, elérve a 193 eurós árat a májusi szállításra.

Ezzel elkezdődött az EU és Oroszország gazdasági háborúja.

A következő hetekben az EU újabb három szankciós csomagot vetett ki Oroszországra Ukrajna lerohanása és megtámadása miatt. A június 6-i, hatodik csomagban kizártak újabb három orosz bankot a SWIFT-rendszerből, valamint megtiltották az Oroszországból történő behozatalt a nyersolaj és a finomított kőolajtermékekre. Ez utóbbi korlátozás alól Magyarország mentességet kért és kapott az Európai Uniótól.

A földgázt – a Magyaroroszág által is megszavazott – hat szankciós csomag egyike sem érintette, mi több, egyik sem volt semmilyen hatással a gáz piaci árára sem. A szankciók megszavazásának heteiben az energiahordozó ára stabilan megmaradt a 80-100 euro/MWh körüli értéken.

Oligarcha-vagyonok lefoglalása, SWIFT-kizárás, olajembargó – ezekkel a szankciókkal büntetik Putyint | atlatszo.hu

A SWIFT banki tranzakciós rendszert az uniós államok mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is működteti – ők már korábban jelezték, hogy Ukrajna megtámadása esetén kezdeményezik, hogy leválasszák róla az orosz pénzintézeteket. A SWIFT a világ legnagyobb nemzetközi átutalási rendszere, világszerte több mint 10 ezer bank használja.

Mígnem, az utolsó csomag után két héttel Oroszország el nem kezdte “szankcionálni saját magát”. Június 14-én, egy nap alatt 20 százalékkal emelkedett a földgáz tőzsdei ára, miután a Gazprom 40 százalékkal, 60%-ra csökkentette az Északi Áramlaton Európába érkező nyersanyag mennyiségét. Az orosz szállító ekkor “technikai okokra” hivatkozott, elmondásuk szerint a szankciók miatt nem kapták vissza a Kanadában javítás alatt lévő egyik nélkülözhetetlen turbinájukat.

A kezdődő bizonytalanságot ekkor tovább fokozta, hogy közeledett az Északi Áramlat előre tervezett, július 11. és 21. közötti, szezonális karbantartása és a piac kételkedett benne, hogy ennek végeztével a Gazprom egyáltalán vissza fogja e kapcsolni szállításokat. Hogy ráerősítsen a félelmekre, Vladimir Putyin elmondta az időközben leszállított turbináról, hogy „elképzelhető, hogy az nincs is megfelelő állapotban, lehetséges, hogy egyszer csak leáll az Északi Áramlat”.

Mit jelent Európának az Északi Áramlat? | atlatszo.hu

Az Entsog szerint egy ilyen szcenárióval Közép-Kelet Európa járna a legrosszabbul: a becslések azt jelzik, hogy a régió országai csak 5-35%-os szinten lennének képesek feltölteni gáztározóikat. A szervezet rámutat, hogy az sem segítene ezeken az országokon, hogy Nyugat-Európa bizonyos országai akár 80% feletti töltöttségi szintet is képesek lennének elérni, hiszen nincs megfelelő infrastruktúra arra, hogy a gázt eljuttassák a közép-kelet európai országoknak.

A gáz – ideiglenes – nullára csavarása tökéletes időpont volt Orbán Viktornak is, hogy elmondja véleményét a témában:

A háború miatt az áram ára ötszörösére, a gázé pedig hatszorosára emelkedett. S vannak országok, amelyek a szankciós politika elkötelezett hívei. A legfontosabb az volna, hogy Brüsszelben belássák, tévedés történt. Tehát a szankciós politika nem csak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hanem ellenkező hatást váltott ki. Azt gondolták, hogy a szankciós politika majd jobban fog fájni az oroszoknak, mint az európaiaknak. Ez nem így történt, nekünk fáj jobban. A háború jól láthatóan elhúzódik és a szankciós politika ezen egyáltalán nem tud segíteni. Azt kell mondani, hogy eleinte azt hittem, hogy csak lábon lőttük magunkat, de most már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és ezért most levegőért kapkod mindenhol.”

Oroszország visszaél árbefolyásoló szerepével, a lecsökkent szállítás miatt drága a gáz | atlatszo.hu

null

A feszültségkeltés következtében a karbantartási munkák végére a gáz ára már 159 euro/MWh volt, július 21-én pedig a Gazprom a tervek szerint megnyitotta a csapokat. Európa azonban nem lélegezhetett fel:  az újrainduláskor a korábbi 60 százalékos ellátást még alacsonyabbra csavarták és már csak 40 százalékon üzemelt a szállítás, négy nappal később pedig már csak mindössze 20 százalékon. A felezést ismét technikai problémákkal indokolták.

Reagálva az orosz lépésekre, és csökkentendő az energiaéhségét Németország augusztus 14-én bejelentette, hogy a korábbi terveivel ellentétben lehetséges, hogy az év végén  mégsem állítja le az utolsó három atomerőművét. A válasz ezúttal sem maradt el, még aznap belengették az oroszok, hogy télre még 60 százalékkal növelik meg a gázárakat, majd hogy újabb karbantartásra, három napra teljesen le fogják állítani a szállítást is.

Az árak augusztus 26-án tetőztek 346 euró per megawattórán.

Másnap Karl Nehammer osztrák kancellár azt javasolta, hogy az Európai Unió „válassza le az elektromos áram árát a gáz áráról”, és vezessen be ársapkát a földgázra. A piac a hírre rendkívül kedvezően reagált és a földgáz ára végre elkezdett meredeken bezuhanni, ezért akkor Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke is elkezdett riogatni: „Az Európai Unió állam- és kormányfőinek. Most, hogy a gáz ezer köbméterenkénti ára 3500 euróra emelkedett, kénytelen vagyok azt mondani, hogy 2022 végére 5000 euróra is emelkedhet ez az ár.”

Ezzel párhuzamosan a Gazprom korábbi terveinek megfelelően augusztus 31-én újra leállította a szállítást és – bevetve a szokásos fegyverét is – a három napos lejárati idő után sem indította újra azt. Ezúttal is technikai problémákra hivatkoztak. Nem sokkal később a Kreml szóvivője már arról beszélt, hogy Európa búcsút inthet az orosz gáznak, amíg fennállnak az Oroszországgal szembeni szankciók, de az árak csökkenését ez sem vetette vissza.

Az alábbi idővonalon jól látszanak az összefüggések, rákattintva nagyban is megnézhető:

Szeptember 7-én 213 eurón állt az ár, mikor Moszkva folytatta a presszionálást: a Gazprom kiadott egy elrettentő videót, amelyben brutálisan kemény télre figyelmeztette Európát. Egy nappal később pedig elővették a trójai falovat: maga Szíjjártó Péter lengette be a vétót, mondván „Magyarország semmiképp nem támogatja az európai uniós gázársapka bevezetését, mivel az álcázott szankciós intézkedés, amely az energiaárak emelkedéséhez és súlyos ellátásbiztonsági kihívásokhoz vezetne”.

Múlt szerdán az Európai Bizottság a villamosenergia-felhasználás csökkentését és az energiavállalatokra kivetett adók alkalmazását javasolta, aminek köszönhetően a tagországok 140 milliárd eurót gyűjthetnének, amelyet a vállalkozások megsegítésére fordíthatnának a megugró energiaszámlák miatt. Azonban ez jelenleg közel sem tűnik elégnek, több energiaigényes ágazat (műtrágya, acél, alumínium) sürgette az uniós energiaügyi minisztereket, hogy a szeptember 30-i ülésükön hozzanak további intézkedéseket a különösen magas gázárak kezelésére és próbálják meg még lejjebb szorítani azokat. Az EB a gázársapkát végül elvetette és kihagyta a javaslataiból, mert néhány uniós tisztviselő – élükön a magyarokkal – ismételten hangot adott azon aggodalmának, hogy az árak maximalizálása veszélyeztetné Európa képességét az ellátás megerősítésére.

Azzal, hogy ma Vladimir Putyin bejelentette a részleges, orosz, katonai mozgósítást, biztosra vehető, hogy a háború még sokáig folytatódni fog, és Oroszország mindent meg fog tenni, hogy kihasználja az európai gázfüggőséget és magasan tartott áraival a lehető legnagyobb gazdasági károkat okozza Európa országainak.

Az orosz gáz aránya a teljes energiafogyasztásban (2020, százalék). Forrás: G7/IMF

Pletser Tamás, az Erste elemzője a G7-nek elmondta: “Az oroszok jó eséllyel a következő két fűtési szezonban (2022/23 és 2023/24) még a mostanihoz hasonló módon tudják manipulálni az európai gázárakat, mivel addig ez a 80-100 milliárd köbméteres oroszgáz-függés fennmaradhat. 2024-től kezdve azonban beérnek a beszerzést több lábra állító erőfeszítések, 2027-re pedig teljesen megszűnhet az európai oroszgáz-igény. Európa különösen február-márciusban lehet bajban, ha kapunk egy szibériai eredetű hidegbetörést. Ekkor már kiürülőben lesznek a tárolók, tehát kisebb a maximális kitárolható mennyiség. Ha ezt Európa túléli, utána már kisebb intenzitású lehet az orosz zsarolás.”

Sikerült akkor betárolni a télre szánt földgázt, amikor már nagyon drága volt | atlatszo.hu

„Szeptemberben és októberben a Gazprom a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felül naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra Szerbián keresztül” – Szijjártó Péter külügyminiszter facebookos bejelentését a Magyar Nemzet is szemlézte. Az, hogy az orosz-ukrán háború egyik kulcskérdése a gázszállítás, nem vitás.

Címlapkép: Pixabay.com

Megosztás