Tizenkét éve engedtük vissza az oroszokat a spájzba, hogy aztán az igényeik szerint eláruljunk el minden elvet, amire valaha felesküdtünk. Cserébe ők segítettek felépíteni egy következmények nélküli, korrupciótól átitatott illiberális demokráciát. Most, hogy a világ kevésbé hitvány része összezárt az ukrajnai hősök mögött, körülöttünk elfogyott a levegő, és már nincs hova fordulni, csak égő pofával elkullogni.

„A Fidesz nemzedéke azt üzeni a jövőnek, hogy nem azért mutattak ajtót az oroszoknak, a Szovjetuniónak, a kommunizmusnak, hogy azok most az ablakon visszamásszanak. Azt is üzenjük a következő generációnak, ne engedjék, hogy a demokráciából demokrácia nélküli többpártrendszer legyen. Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik, a demokráciát pedig nem lehet felülről irányítani, hanem csak az emberek szívéből nőhet ki. Ki kell tartanunk a nyugatos Magyarország mellett.” – Orbán Viktor, 2017.03.29.

Hát ez nem jött be, immár három ciklus óta dörgölődzünk újra a hatalmas orosz medvéhez, és ne legyenek kétségeink, ha nem lesz kormányváltás, még nagyon sokáig ezt fogjuk tenni. Ráadásul önként, illetve önérdekből és félelemmel vegyített szervilitásból. Tudjuk, hogy az általa képviselt gátlástalan, illiberális berendezkedést lemásolva nagyon könnyű a hazai hatalom megtartása.

Neki ez nem kínos, mindig ilyen volt, tudta róla a világ, és így volt kénytelen elfogadni, ellenben legalább kiszámítható volt.  Mi viszont az elkurvulásunk előtt már pálcát törtünk egy, a politikai és erkölcsi paletta másik oldalán tanyázó értékközösség mellett. Egy közösség mellett, ahova évtizedekig akartunk tartozni, és amelyet Orbán Viktor visszatérése óta folyamatosan elárulunk.

Legfrissebb európa parlamenti szavazataink a háború miatti oroszellenes szankciókról sem többek, mint a hipokriták voksai. Felmondjuk Paksot, kizavarjuk az orosz kémbankot – nyomtuk a gombot, ahogy kellett, ahogy elvárta a világ. Jegyzőkönyv is van róla! De színjáték volt, egyszerű „tintapocsékolás”. Két óra múlva már letagadták az egészet az odakintre száműzött Fidesz-alapító hazudozók, maga a vezér meg egyenesen kijelentette, hogy „naés”:

„Paks2 mindenképp megépül, reálisnak tartom, hogy folytatódjon a beruházás, ami nélkül az ipar versenyképtelenebb, a rezsiköltség magasabb lenne.” – Orbán Viktor, 2022.03.03.

Megszavazzuk kint Brüsszelben, amit kell, aztán mikor a nagymedve felmordul, hogy barátságtalanok vagyunk vele, szépen lenyilatkozzuk idehaza, hogy voks ide vagy oda, a kémbankból mégsem szerencsés kihátrálni, mert csak, és az atomerőműre is szükség lesz, ugyanis drága lesz a gáz, és sosem volt B-tervünk energiafronton.

Persze igazából csak megmondták keletről, hogy meg kell építenünk és kész, illetve ők építik meg nekünk, aranyáron. Vagy annál is drágábban, majd kiderül, ha lejárt az 50 év titkosítás a szerződésekről. De mi nem szoktunk spórolni a lopáson, az ár nem gond,  meg az sem, ha a lóvéból civileket rakétáznak majd le, mert azt valahol máshol teszik és nem itt. Nekünk Magyarország az első!

Kettős játék 12 éve, ez megy, nem tudunk mást. Értik már ezt rólunk Európában, egy büdös szavát nem hiszi el ennek a brigádnak senkise, hisz’ mondtunk már mi mindent mindenről és mindennek az ellenkezőjét is. Az árulásainkért legszívesebben felrúgnának már a holdra, de megtűrnek, mert törvény van rá, hogy meg kell. Pénzt ugyan már nem adnak, hisz tudják, hogy ellopnánk. És már nem is közösködnek velünk, csak kerülgetnek tanácstalanul, mint orosz kiskatona a lerobbant tankot.

„Meggyőződésem, hogy közép-európai népeknek kötelessége, amikor független országot ér katonai agresszió, egyértelműen és világosan beszélni. Szerintem bennünket, magyarokat 1956 miatt különösképpen terhel ez a kötelesség. Ezért amikor egy független államot az oroszok katonai agresszióval megtámadnak, akkor nekünk világosan, egyenesen és helyes erkölcsi alapállást elfoglalva érdemes megszólalni. Grúzia sorsa egy jelzés a többi olyan Nyugat-barát kormányzat irányába, aki azon töri a fejét, hogy a NATO-hoz csatlakozzon – rögtön elsőnek Ukrajnát kell megemlíteni, akinek ez nyilvánvaló törekvése” – Orbán Viktor, 2008.08.16.

Ennek tükrében most nagyon durván és határozottan felszólítjuk a harcoló feleket, hogy beszéljék meg! Mi békét akarunk, mert a választóink azt akarnak, szóval üljenek asztalhoz és beszéljék már meg! Légyszi! Addig is mi megtiltjuk, hogy fegyvereket küldjenek rajtunk keresztül, hogy a határon túli testvéreinket megvédjék vele. Felénk nem jöhet szállítmány, nem lehet, megharagszik a medve.

Majd, ha a kárpátaljai panelházak árnyékában is felsikítanak a katyusák és a vákumbombák, akkor elmondjuk újra, hogy fuhh hát mi tényleg mindent megtettünk értetek, hát még azért is vétózgattunk, hogy lehessen magyarul tanulni a sulijaitokban. Oké, azt végül nem lehet azóta sem, de cserébe a NATO titeket nem védhet meg és hát izé… igen, sajnos háború lett. Az egy milyen szemét dolog már, tök szomorú, igaz? Vigyázzatok magatokra!

„Magyarország jó barátja Ukrajnának, az ukránok számíthatnak ránk.” – Orbán Viktor, 2022.03.03.

Menekültek? Ők jöhetnek, a magyar civilek felkészültek befogadni, etetni és ellátni őket. A kormányzati menekültügyi eljárásrend is néhány hónapon belül kész, és már adtunk 500 millió forintot adományokra – az majdnem annyi, mint amit az egyik propagandistánk egyik filmjére költöttünk.

A hazafias reklámokat is elkezdtük tolni, a Nagy Stratégiai Gondolkodó meg lemegy hetente a szirénázó konvojával a határhoz, lepacsizik és szelfizik mindenkivel, majd beparancsol egy kiskatonát egy nem túl mély, gazos árokba, hogy ott keménykedjen a fotósoknak. Ha ezzel kész, kedélyes „jópofáskodással” megkérdezi, hogy hol a Polgi? Tartson már itt rendet!

Bevándorlási hivatalunk épp nincs működőképes, átalakult ugyanis kérelemelutasító hivatallá, a menekültügyi szakemberek meg csak az anyjukba nem lettek elküldve már az elmúlt 7 évben, miközben sikeresen megállítottunk mindenkit is a határainkon. Így sajnos most nincs kit odatelepíteni intézkedni. Pedig kéne állami irányított tábori konyha, ellenőrző kapu, egészségügyi vizsgálat, utaztatás-irányítás és minden, ami egy ilyen helyzettel jár. De majd kiposztolunk pár tankot és smúzolást, lássa már a nép, hogy a magyar honvédség készen áll, a rendőrök is ott vannak, és mi is megtettünk mindent, sokadszorra mondjuk!

Mármint mindent, amit hagyott nekünk a kompetenciahiányunk és a beszari szervilitásunk. Mert az igazság az amúgy, hogy mozdulni sem merünk a félelemtől!

„Magyarország a bátor emberek országa, akik egész Európa számára világossá tették, hogy a dolgokat így nem lehet folytatni, vagyis őszinte, világos beszédet akarnak, nevén akarják nevezni, mi gyötri ezt a kontinenst. A mai választás után Magyarország a teljes súlyával készen áll, hogy a közös Európai munkában részt vegyen.” – Orbán Viktor, 2018.04.09.

Nem voltunk amúgy mindig ilyenek, valaha mi voltunk Európa ukránjai, a világ hősei, egy csodált és büszke nép, az év embere a The Times címlapján, aki felállt a medve ellen az élete árán is.

Ma már lesütött szemmel, önként toljuk oda a seggünket a fenevadnak, ha az úri kedve úgy kívánja, aztán ha végzett velünk, otthagy a kameráknak magunkhoz térni. Szánó, lenéző tekintetek között loholhatunk utána, hogy megkérdezzük óhajt-e még valamit. De a saját akolban is tudunk tenni „szívességet”. Szoktunk is, főleg a többiek megbocsájtásáért, olyat is, ami nekünk (nektek) kellemetlen. Amott sokszor bizonyítottuk már, értünk mi az erőből, idehaza meg azt, hogy a pénzért sem vagyunk finnyásak.

De még a börtönben is megkérdezik a leggyengébbet, hogy köcsög lesz e, vagy csicska, mi önként lettünk mindkettő!

Most az ukrán civil az, ami mi voltunk 66 éve, a világ csodája és hőse.
Mackónadrágban, cigivel a szájában, nyugati rakétával a vállán röhögi ki a halált és rombolja egyre lejjebb és lejjebb a félelmetes dög nimbuszát. Közben a mamuskája a sörgyárban gyártja százával a molotovot, a világ pedig lélegzetvisszafojtva szurkol nekik minden nap, és reménykedik, hogy sikerülhet.

Meg fognak halni mindketten. Viszont a medve is, csak az kicsit később, gyengén és megszégyenülve, a leghitványabb örökséggel, amit medve valaha maga után hagyott.

„Ha baj van, a hazánkat nekünk kell megvédeni, nincs szükségünk a NATO-ra, ha baj van a magunk urai vagyunk!” – Orbán Viktor, 2021.06.05.

Értékek vagy érdekek mentén jobb egy hazát építeni? A külpolitika tud kemény dolog lenni, de körülöttünk, mindenki az elsőre szavazna és most, hogy nagy baj van összezárnak és keményen kiállnak érte! Csak egyvalaki akar kimaradni.

Nekünk sajnos ma már nincsenek értékeink, mint szélkakas a viharban, forgolódunk kelet és nyugat között egy kis figyelemért, egy kis törődésért, de pont azt kapjuk mindenhonnan, amit az elvtelen köpönyegforgatók a világ kezdete óta: mélységes megvetést. Próbáljuk ezt faarccal viselni, mert igazából mi is hányunk, mikor reggel szembejön a tükör, de van három millió szavazat, amire szükségünk van, és amiért azt kell tettetnünk, hogy a csúszómászó ringlispirezésünk a világ legtermészetesebb dolga.

„A NATO-ra szükségünk van, mert a magyar kormány teljes védelmet csak az észak-atlanti szövetség kötelékében tud biztosítani a magyarok számára.” – Orbán Viktor, 2022.02.28.

Ezen idézett mondat elhangzása után két nappal hozhattunk volna egy törvényt, amolyan biztosítéknak, ami arról szólt volna, hogy csak népszavazással léphetünk ki a NATO-ból. Ellenzéki kezdeményezés volt, nyilván. Fontosnak gondolták ezt, mert ők is látják, épp ez a katonai erő véd meg minket attól, hogy egy ládában tartott rabszolgává tegyen minket is ez a fogatlan és gyenge medve. A javaslatot múlt kedden a parlament igazságügyi bizottságában szavazták le a legbátrabb fideszes képviselők, csütörtökön pedig a törvényalkotási bizottságban is. Ez azt jelenti, hogy sosem kerülhet az Országgyűlés elé.

Nem kérdés a héten épp merre fújt a szél.

„Gyenge ember nem kap békét. Aki azt állítja, hogy a NATO megvéd bennünket, az téved. A NATO akkor véd meg bennünket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat” – Orbán Viktor, 2022.03.04

Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart találkozójukat követően a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

 

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.