Bezárás
fidesz

A finnek már 2035-re karbonsemlegessé válnának, Orbánéknak fontosabb a rezsicsökkentés

A pár hete hatalmon lévő ötpárti finn kormány bejelentette, hogy az ország képes lesz 2035-re karbonsemlegessé válni, sőt, terveik szerint 2050-re teljesen lenullázzák a károsanyag kibocsájtásukat. Mindeközben Magyarországon: a klímavédelem álca, a megújuló energia a kanyarban sincs, és Soros.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Pár hete, hogy megválasztották az új finn kormányt  Helsinkiben, másfél hónappal a parlamenti választások után. Az ötpárti koalíció fő ereje a Szociáldemokrata Párt, amely tavasszal 20 év után nyerte meg újra a választásokat az országban, és ők adhatják Antti Rinne miniszterelnököt is. A szocikon kívül kormánypárt lesz a liberális Centrum Párt, a svéd kisebbség pártja, a Zöldek és a Baloldali Szövetség.

Antti Rinne-kormánynak egy nagyon erős többsége lesz ahhoz, hogy végigvigye a programját, amely a szocialista ígéretek szerint erősítené a jóléti intézményeket, az oktatást és az infrastruktúrát, valamint a Zöldek előretörésével (az EP választáson már második helyet zsebelték be)  hatalmas hangsúlyt  helyezne a klímaváltozás elleni harcra is.

Utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint a mostani bejelentésük, miszerint 2035-re karbonsemlegessé válnak, 2050-re pedig teljesen lenullázzák a károsanyag kibocsájtásukat.

Nagyon jó hír lehet ez az európai zöld pártoknak és szervezeteknek – meg persze mindenkinek, aki legalább a gyerekei és unokái kedvéért szeretné, ha a bolygónk 50 év múlva is élhető lenne -,  főleg úgy, hogy Finnország most fogja átvenni az EU elnökséget is Romániától.

Az EP választásokon történt zöld előrelépések óta  egyre több ország meri bevállalni a 2050-es klímasemlegesség elérését, hiszen a kormányok joggal érzik úgy,  a szavazók felhatalmazzák őket egy bátrabb, sarkalatosabb fellépésre, ha klímavédelemről van szó. Persze még így is rezeghet a léc, ausztrál kutatók szerint például nemhogy “bezöldülünk”, de 2050-re véget érhet az emberi civilizáció ma ismert formája. 

És vajon mit tesz a klímakatasztrófa elkerülésért és magáért a környezetvédelemért a magyar kormány és holdudvara? Hát, nem sokat!

– Hazánk a megújuló energia terén az EU hátát nézi. Amíg Ausztriában 73%, Svédországban 65%, Portugáliában és Dániában 54%, Lettországban 51% százalékos volt a megújulók aránya, addig nálunk ez az arány csak 7% volt 2016-ban. A jelentésből látni, hogy Magyarországnál már csak Málta tett jobban a környezetvédelemre, míg a szomszédos államok bőven az EU 29%-os átlaga fölött teljesítettek. Szlovénia (32%), Horvátország (46%), sőt még Románia (42%) is kihúzhatja magát, ha a megújulókról van szó.

A megújuló energia részesedése országonként

– A lakájmédia pár hete minden lehetséges platformján lehozta, hogy Halász János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a májusi klímatüntetéseknek nem volt más célja egész Európa szerte, mint az EP-választások befolyásolása, és maga Soros György szervezte a demonstrációkat, , de nyugodjunk meg, mert a klímaváltozás amúgy is normális, mondhatni a “természet rendje”.

A 888 újságírója dolgozója így fogalmazott róla:
“A probléma azzal van, hogy a klímaváltozás most sokkal gyorsabban zajlik, mint korábban bármikor. Ezért a természet nem tud alkalmazkodni az új környezethez, ami számos gondot okoz. Ráadásul a klímaváltozás egy globális szintű probléma, szóval hiába tüntetnek Ausztrália nagyvárosaiban a gyerekek, ha Kínában tovább szennyezik a levegőt, Indonéziában meg továbbra is a tengerbe dobják a szemetet.”

Lovagkeresztes Bayern Zsolt pedig így:
“A “klímakatasztrófa” a legjobb üzletek egyike, a “zöldpolitika” pedig a globalizáció egyik fedőszerve. A klímaügy csak a bevándorlás elfedésére szolgál, Aki kétségbe meri vonni az új világtrendet, az ki van kiáltva bolondnak vagy gazembernek. Mert a világboldogítók és világmegváltók nem tűrnek ellentmondást.”

A tüntetéseket egyébként 108 országban (tehát nem csak az EU-ban) tartották meg május 24-én, Budapesten 2-3 ezer ember vonult fel rajta.

– Az Európai Parlament 2018  áprilisában 571 igen, 53 nem és mindössze 34 tartózkodás mellett elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltását az EU területén belül. Kilenc fideszes EP képviselőnek sikerült tartózkodnia a kérdésben.

– Szijjártó Péter: A kormány nem támogatja, hogy Brüsszel az autóipar versenyképességét a környezetvédelemre hivatkozva korlátozza.

– A magyar kormány a rezsicsökkentés miatt nem szavazta meg az uniós klímacélt. Orbán Viktor először a pénzről tárgyalna, Gulyás Gergely szerint 2050 még sokára lesz, nem kell kapkodni.

– Paks2!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom