Áder Jánosnak az ENSZ-klímacsúcson tett kijelentése és a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának vállalása szerint hazánkban az erdőterületet 30 százalékkal növelni fogjuk a következő 30 évben. Ez finoman szólva is megmosolyogtató egy olyan kormánytól, ami alatt az elmúlt 10 évben az erdőterület mérete mindössze 1 százalékkal nőtt.

Hazánk 3 éve meghirdette a remekül hangzó Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 programját, melynek terve a klímaváltozás kezelése, és az arra való felkészülés jegyében megvédeni és lehetőségek szerint növelni szeretné az ország fával borított területeit.  Emellett a tervezet céljául tűzte ki az erdőgazdálkodás és az erdei ökoszisztémák folyamatainak összehangolását, illetve az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítását is.

Noha ez a program mindössze 2030-ig szól, már tartalmazta a 2050-es előremutató törekvéseket is, melyek összecsengenek Áder Jánosnak az ENSZ-klímacsúcson elhangzott  beszédével:

„Az erdőtelepítést továbbra is folytatni kell a Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP) keretében, amely hosszú távú célként az ország optimális erdősültségének tartott 27 százalékos elérését tűzte ki 2050-ig. Ez további 680 ezer hektár új erdő telepítését jelenti, amelynek kiemelkedő szerepe lesz az üvegházhatású gázok elnyeletésében.”

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2018-as adatai szerint Magyarországon jelenleg 2,05 millió hektár erdőgazdálkodási terület (22,1 százalék*) van, mely szinte majdnem tejesen betelepített, mindössze kb. 110 ezer hektár nincs beültetve belőle.

A kihasznált,  faállománnyal borított,  erdősítésre kötelezett terület az ország 20,9 százalékát* teszi ki, melyet 27 százalékra, azaz potom 680 ezer hektárral szeretne növelni a kormány. Ez átlagosan több mint 20 ezer hektár új fa telepítését jelentené MINDEN ÉVBEN!

Hogy Áder János és a kormány mit ért azon, hogy „folytatni kell a telepítéseket”, nem tudni, mivel a KSH számai világosan megmutatják, hogy a második és harmadik Orbán kormány alatt az országos fatelepítések majdnem a tizedükre estek vissza („első kivitelű erdőtelepítés” oszlop). Az erdőfelújítás pedig átlagosan 50%-al csökkent.

Sőt, a 2014 és 2017 közötti 3 éves ciklusban alig több, mint 1000 hektárnyi új erdő telepítését kezdték meg, szemben például a 2005 és 2007 között eltelt 2 évvel, ahol ez a szám 33 ezer hektár volt.

A 2006/2007-es tenyészeti évben ültetett majdnem 19 ezer hektár pedig 1985 óta máig a legmagasabb érték, de még ez is alatta van annak a 20 ezres számnak, amit teljesítenünk kellene minden évben, hogy tartani tudjuk a vállalást.

De ne legyünk rosszmájúak, idén azért már egy kicsit többet teszünk az erdőtelepítésért, persze még mindig nagyon messze vagyunk a tervektől.

Márciusban az erdők világnapja alkalmából rendezett ünnepségen Dr Nagy István agrárminiszter dagadó mellel nyilatkozta, hogy

„A mostani tavaszi időszakban 22 millió facsemete elültetésével járul hozzá a kormány a magyar erdők fenntartásához. Ez 2000-2500 hektárnyi erdőterületet jelent. Az idei évben már 4800 hektárnyi új erdőterület telepítésére adott engedélyt a minisztérium és jelenleg elbírálás alatt van még 1200 hektárnyi erdőt lefedő kérelem, így összesen 6000 hektárnyi új erdő telepítéséről van szó. A 22 millió facsemete az erdők felújítását szolgálja, míg a 6000  hektár  új telepítés az erdők területének további növelését. A tárca ezzel kíván hozzájárulni  a levegő tisztaságához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez.”

Ez a 2000-2500 hektárnyi erdőfelújítási szám jóval alatta van az elmúlt évek számainak, és a 6000 hektár új erdőre sem lehetünk olyan büszkék, hisz ebben a tempóban nem kevesebb, mint 100 év lenne, míg elérnénk a célt. Kár, hogy nincs ennyink hátra!

Annak ellenére, hogy a program 2016-os indulása óta három, előtte pedig hat évig nem történt semmi erdőterület-növelés témában,  most a kormány is próbálja meglovagolni a „klímapánikot” és a hozzáadni a vállalásait el nem érő saját minimumát az ügyhöz.

Az egy éve hivatalban lévő Nagy István pedig nem tehet mást, mint hogy a lakájmédiának adott interjúban kéri ki magának a negatív „baloldali” sajtót, mely nem ismeri el az erőfeszítéseket:

„Miközben hazánk legnagyobb erdősítési programját indítja a kormány, a hazai és a nemzetközi baloldal szereplői rendre azzal vádolják, hogy semmit sem tesz az éghajlatváltozás ellen. Ezt bizonyítja, hogy a baloldal elhallgatja: Magyarország legnagyobb erdősítési programja ez, több ezer hektáron telepítettünk már erdőséget az elmúlt időszakban. Egy fa kivágása viszont óriási médiavisszhangot vált ki, pedig a kormány fontos célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése.”

Halkan kérdezem meg, hogy kinek kellene a legnagyobb erdősítési programot megindítania, ha nem a kormánynak, mikor az ország erdejeinek több mint fele van állami kézben van? Költői kérdés természetesen!

Amúgy a felzárkózási terveinket nagy mértékben alááshatja a téma elbagatellizálásán és a kormány által mutatott érdektelenségen túl még az energiapolitika is, és ezen belül az, hogy

„Az EU 2020-ig szóló energiapolitikai vállalásai (pl. energia hatékonyság 20 százalékos növelése, megújítható energiaforrások előtérbe helyezése, importfüggőség csökkentése) jelentősen növelte a fa, mint megújítható nyersanyagforrás jelentőségét. Az EU 2020-as megújuló energia célkitűzése a fafelhasználás 20-30 százalékos növelése nélkül nem valósítható meg,  mivel az EU legfontosabb megújuló energiaforrása a fából származó biomassza! Meg kell állapítanunk, hogy jelenleg hazánkban a megújuló (zöld)áramtermelés 66 százalékban biomassza alapú energiát jelentenek (EU átlag 70 százalék), amelynek túlnyomó többsége az erdőből származó tűzifa, és a faipari feldolgozás során keletkező melléktermékek elégetéséből származik.” – áll a fent említett Nemzeti Erdőstratégia-tervezetben.

De vajon mire lenne elég, ha elérnénk a mágikus 27 százalékot? Sajnos nem sokra! Hazánk így is Európa egyik sereghajtója a területarányos erdősültség alapján, és az említett cél elérésével is az maradna.

Ennek nyilván földrajzi és mezőgazdasági okai is vannak, de látni kell, hogy még olyan „kopár” országok is előttünk járnak, mint a 28 százalékos Görögország, és Finnország, ami éllovas a maga 72 százalékával.

Lábjegyzetként ne feledkezzünk meg a Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére 2016-ban elindított szuper-nagylelkű  “Tízezer új fát Budapestre!” programról sem. Köszönjük szépen!

*a számok hibahatáron belüli minimális eltérését a KSH, NÉBIH és Cbd különböző mérési módszerei okozhatják.**
Címlapkép: Wikipedia – a Cbd adatai alapján

 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!