A hvg.hu vette észre a Magyar közlönyben, hogy kerek egymilliárd forintot kapott „a magyar divat- és designipar átfogó megújításához és fejlesztéséhez szükséges feladatok megvalósítása érdekében” a kormánytól a Magyar Divat & Design Ügynökség. A cég vezetője Orbán Ráhel barátnője, Bata-Jakab Zsófia. Ugyanaz a személy, aki a pénzt oda ítélő MTÜ-n belül működő Divatipari Marketing Igazgatóságának vezetője.

A Magyar Divat & Design Ügynökség tavaly májusában alakult,  pont egy hónappal azelőtt, hogy Bata-Jakabot az állam kinevezte volna a Magyar Turisztikai Ügynökségen (MTÜ) belül létrehozott Divatipari Marketing Igazgatóságának élére.

Akkor a kormány összesen 2 milliárd forintot irányzott elő a magyar divat- és dizájnipar fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására.  S mit ad Isten, most pont a Zsófia által vezetett cég nyert meg egymilliárdot – és még 4 millió aprót.

A pénzt papíron két dologra lehet költeni:

1,  A turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű fesztiválok és nagyrendezvények támogatására. Nehogy „veszteséges” legyen szegény Sziget fesztivál, jaj.

2,  „A magyar divat- és designipar átfogó megújításához és fejlesztéséhez szükséges feladatok megvalósítására” – ami tökéletesen összecseng a tavaly előirányzott 2 milliárd céljával. De még ennél is érdekesebb, hogy:

„A koncepciót a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságon  keresztül valósítsa meg;”

Értsd: Bata-Jakab Zsófia főnöke, Dr. Güller Zoltán – volt EMMI-s miniszteri biztos – megdobta egy milliárddal a céget, amit Bata-Jakab Zsófia vezet.

A lassan egy éves Magyar Divat & Design Ügynökség jegyzett tőkéje amúgy 10 millió forint, dolgozóinak száma 18 fő. Ki lehet hát alkalmasabb e nemes célok teljesítésére?

A lóvét amúgy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül kapja meg a vállalkozás.

Bata-Jakab a marketingigazgatóság élén tavaly már elégetett 1,5 milliárd forint közpénzt, amikor legyártottak egy 1 perc hosszúságú gyalázatos országimázs kisfilmet. Maga a film „csak” 235 millióba került,  tehát annyiba, mint egy olcsóbb nagyjátékfilm teljes költsége. A maradék pénzt hazai és nemzetközi médiavásárlások, vagyis reklámok vitték el.