Nagyon-nagyon messze vagyunk a kormány 2010-es, nagyra törő megújuló energia hasznosítási cselekvési tervétől. Az Eurostat nemrég közölt adatai szerint hazánk 7%-os megújuló energia részesedésével jelenleg az utolsó előtti az unióban. Ez a szám rosszabb, mint a 2010-es  7,4%,  ráadásul már aláírtuk Paks 2 szerződését. 

Amíg Ausztriában 73%, Svédországban 65%, Portugáliában és Dániában 54%, Lettországban 51% százalékos volt a megújulók aránya, addig nálunk ez az arány csak 7% volt 2016-ban.  A jelentésből látni, hogy Magyarországnál már csak Málta szart jobban a környezetvédelemre, míg a szomszédos államok bőven az EU 29%-os átlaga fölött teljesítettek. Szlovénia (32%), Horvátország (46%), sőt még Románia (42%) is kihúzhatja magát, ha a megújulókról van szó.

Pedig a 2010-2014.kormany.hu-n fellelhető doksik szerint nagy-nagy terveink voltak a megújuló energia fejlesztésében a 2010 és 2020 közötti időszakra.

A  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadványában az is szerepel, hogy „Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve Magyarország számára 2020-ra – jogilag kötelező módon – minimum 13%-ban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Figyelembe véve a zöldgazdaság-fejlesztés nemzetgazdasági jelentőségét, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását (legalább 150–200 ezer, ezen belül a megújuló energia iparágban 70 ezer munkahely létrehozását) és a hazai értékteremtésben kijelölt szerepét, a nemzeti érdekekkel összhangban jelen dokumentum reális célkitűzésként a kötelező minimum célszámot meghaladó, 14,65% cél elérését tűzte ki 2020-ra.”

És mielőtt 2014 április 1-én aláírtuk volna a 10 milliárd eurós Paks 2-es gigahitelt, a kormány még el is kötelezte magát a megújulók mellett, mint a fejlődés egyik kitörési iránya.

„A Kormány szándéka ezzel a célkitűzéssel, hogy a fent leírtakkal összhangban ismételten hangsúlyozza álláspontját, miszerint a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását a gazdasági fejlődés egyik kitörési irányának tekinti.” – olvasható a jelentésben.

És ha a célkitűzéseket és ütemterveket nézegetjük, sajnos azt kell látnunk, hogy jelenleg rosszabbak vagyunk négy tizeddel,  mint 2010-ben voltunk, és hogy több mint 100%-os növekedést kellene elérnünk, hogy az eredeti terveket teljesíteni tudjuk. És 350%-ost, ha szeretnénk elérni a 2030-ra tervezett uniós átlagot, ami nem kevesebb, mint 32%. Természetesen mindez csak álom, ha megépül az új atomerőmű Pakson.

 

Sajnos nem a megújuló energia az egyetlen környezetvédelmi ág, amelyben Magyarország kihívásokkal küzd. Az EU pont tavaly dorgált meg minket a következő területek súlyos lemaradásai miatt:

• A hulladékokkal kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósítása.
• Az uniós levegőminőségi határértékeknek való megfelelés, különösen ami a porrészecskéket illeti.
• Az árvízkockázat kezelését is magában foglaló árterület-megóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.