A magyar kormány költi az állami büdzsé legnagyobb százalékát sportra és rekreációra az egész Európai Unióban – derült ki a legfrissebb, 2017-es Eurostat-adatok feldolgozásából.

1,47 milliárd euró!! Ennyit költött a magyar állam sportra 2017-ben. Ez a teljes büdzsé 2,5%-a, amivel utcahosszal előzzük meg a többi uniós tagállamot. A dobogó második és harmadik helyén Észtország és Luxemburg áll, de ők még a 1,5%-ot sem érik el. A legutolsókban, Horvátországban, az Egyesült Királyságban és Szlovákiában az állami költségvetés sportra és rekreációra fordított része 0,5% alatt marad.

Ha egy főre lebontjuk az összeget, akkor sincs miért szégyenkeznie Magyarországnak, ott vagyunk az élbolyban úgy is. Hazánkban az egy főre jutó sport- és rekreációs költség 150 euró. Ennél csak Franciaországban, Dániában, Hollandiában, Finnországban, Svédországban és Luxemburgban költenek többet a mozgásra lakosonként.

Bulgáriában és Horvátországban ezzel szemben alig a tizedét költik sportra és rekreációra. És most erőteljesen felsejlenek előttünk a horvát sikerek a tavalyi labdarúgó-világbajnokságon, illetve az, hogy mennyire simán árazta be a közpénzekből kitömött Ferencvárost idén az Bajnokok ligája selejtezőkön a Dinamo Zagreb.

Hiába költünk horibilis összegeket a sportra, a súlyos milliárdok a tömegsport helyett a versenysport infrastruktúrájában kötnek ki.

Stadionok, sportcsarnokok, túlárazható beruházások épülnek minden bokorban, ha kell, ha nem. Ezt persze próbálja úgy eladni a kormánypropaganda, hogy a cél az egészségmegőrzés, és az átlagember is jól jár.

De a számok makacs dolgok! Az Eurostat márciusban kiadott 2017-es felmérésében a 16 év feletti válaszadóknak 28 %-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem sportol semmit szabadidejében. Hasonló arányban vannak azok, akik 5 óránál is többet mozognak egy héten (28%), illetve akik 3 óránál kevesebb időt töltenek hetente sporttal (27%).

Magyarországon mindössze a válaszadók 49,8 %-a sportol valamit szabadidejében – ezzel hátulról a harmadikak vagyunk a tagállamok sorában.

Az Eurostat korosztályokra lebontva is közölte az eredményeket, így látható, hogy a 16-24 éves fiatalok tekintetében Magyarország nem áll annyira rosszul, mint a teljes felnőtt korosztály esetében. A Z-generációban ugyanis uniós szinten 18,6 % az inaktívak aránya, Magyarországon pedig 28,5 %.

 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!