Bezárás

5 kormánypárti politikus az oktatásról

Jobbnál-jobb megszólalások 2016-ból oktatási témában.

Balog Zoltán, január:

“De azért azt el kell mondani, hogy változik a világ. Tehát ha versenyképesek akarunk maradni, akkor nemcsak többet kell dolgozni, mint eddig dolgoztunk, mindenkinek, nem csak a tanároknak, hanem a diákoknak is bizony többet kell tanulni, és itt meg kell találni a megfelelő arányt.”

De sikerült?

Orbán Viktor, február:

“Arra a kérdésre, hogy mit vár a magyar oktatástól, a miniszterelnök azt mondta: hogy segítsen a szülőknek abban, hogy a gyerekek jó erőben lévő, jó lelki erőben lévő, nemzetközileg versenyképesek legyenek. (…) Az is kiderült, mondta, hogy a gyerekeink egyre kevésbé állnak helyt a nemzetközi versenyben. Tehát az oktatási rendszerünk pénzügyileg és szakmailag megbukott. A felelősséget nem szeretné porciózni, de mindegy is, az egészet meg kellett változtatni – állítja Orbán, aki szerint jó irányban indultak el.”

De sikerült?

Palkovics László, szeptember:

“a diákokkal meg kell szerettetni a tanulást, és el kell érni, hogy tudják alkalmazni az ismereteket a változó világban is.”

De sikerült?

Lázár János, november:

A kormány meggyőződése szerint “a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle. Ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető, és nem tudni, kiállja-e a következő évszázadok próbáját.”

De sikerült?

Hoffmann Rózsa, december:

“a PISA-feladatok nagyon érdekesek, látványosak, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi. Ezért az abszolutizálásuk hiba volna. A magyar oktatási rendszer sosem lesz olyan, de nem is kell, hogy olyan legyen, mint, mondjuk, néhány tengerentúli országé, amely ebben a versenyben látványos eredményt ért el. Ha ezen országok elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően. Szerintem tehát nem kell, hogy a magyar köznevelés rendszerének az legyen a célja, hogy a magyar diákok a csak kompetenciákat mérő versenyen éllovasok legyenek, mert ez nem következik a mi értékeinkből. Ám az erős középmezőnyhöz tartozás elérendő cél kell hogy legyen.”

De sikerült?

Nem.

2016-ban minden korábbinál rosszabbul teljesítettek a PISA-teszten a magyar diákok.

2016-ra 42.000 gyerek esett ki az oktatási rendszerből, részben a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt.

Magyarország riasztóan keveset költ oktatásra.

Hirdetés

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom