Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

bűnüldözés

Magyarországon már most is 6 olyan hatóság működik, ami felléphetne a korrupció ellen

Annak ellenére döntött egy korrupcióellenes, független hatóság létrehozásáról a magyar kormány, hogy már ma is féltucatnyi állami szervezet feladatkörét érinti a korrupciós ügyek felderítése és üldözése. Az új szervezettel az a cél, hogy az Európai Unió elhiggye, Orbán Viktorék mindent megtesznek azért, hogy ne keljen lába az európai polgárok pénzének. 

Az európai uniós ezermilliárdok lehívásának egyik feltétele, hogy azok elköltése átlátható és törvényes legyen. Ne legyenek haveri kiutalások, többszörös túlárazások, lezsírozott közbeszerzések, soha el nem készült, de kifizetett projektek. Elég sci-fi.

Brüsszel nem akar látni még egy Elios-botrányt Magyarországon és biztos akar lenni benne, hogy a kiutalt pénzeket nem ellopják, hanem az eredeti cél szerint hasznosítják. A legkézenfekvőbb és logikusabb természetesen az lenne, ha hazánk csatlakozna a kormányunktól teljesen független Európai Ügyészséghez, mert ez a szervezet szabadon felügyelhetné a pénzek elköltését, és vádemelést is indíthatna, ha törvénytelenséget tapasztal.

Azzal, hogy az Orbán-kormány hallani sem akar erről az ötletről, gyakorlatilag beismeri, hogy szüksége van a kontrollra a törvények betartatása felett is, és hogy mindenképpen szeretné megőrizni az un. “érinthetetlenek” táborának számonkérhetetlenségét.

Szüksége van erre a törvények felett álló kiváltságra, mert a korrupció már ciklusok óta a Fidesz legfőbb politikája, és Orbán Viktor továbbra is maga akarja eldönteni, kik lehetnek az ország legsikeresebb gazdasági szereplői. Még akkor is, ha az oligarchák fölötti totális kontroll és uralkodás feltétele maga az államilag intézményesített korrupció.

11 ezer milliárd forint uniós támogatást bukhat az ország Orbánék korruptsága miatt

Az EU európai viselkedést vár Orbánéktól az európai uniós támogatásért cserébe.

Hogy kiegyezzen az Unióval, a magyar kormány  júliusban belengette az un. Antikorrupciós Munkacsoport felélesztését, melyben Varga Judit igazságügyi miniszter emberei és civilek közösen diskuráltak volna arról, hogy hogyan kell eredményesen fellépni a korrupció ellen. Ezt a tervet Brüsszel elégtelennek értékelte, ezért valami új, komolyabbnak tűnő ötlettel kellett előállni. Valami olyannal, amit megpróbálhatnak eladni a külföldi döntéshozóknak, és amivel igazolnák, hogy most már tényleg minden más lesz, és itt senkinek nem lesz esélye felelősségrevonás nélkül ellopni egy eurocentet sem. Ez az ötlet pedig nem más, mint a Korrupcióellenes Hatóság!

A Magyar Közlöny hétfői számában meg is jelent az erről szóló határozat, amelyben azt írták, hogy az új testület feladata „az európai uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása” lesz.

Ez remekül hangzana elsőre, a probléma csak az, hogy korrupciót üldöző sóhivatal már több is működik az országban és kivétel nélkül mind politikai befolyásoltság alatt. Az összes hatóság, aminek joga és hatalma lenne fellépni az államigazgatást átitató nagybetűs korrupció ellen, pontosan tudja, kik azok az “érinthetetlenek”, kik azok, akikhez nem érhet el a kezük. Ezért jogos aggály, hogy a Varga Judit, Rogán Antal és Pintér Sándor által megálmodott és a jelenlegi kormány által felügyelt új hatóság is ezen igazodási kényszer alapján működne és nem hozhatna szabadon döntéseket.

De nézzük meg,  mely szervek azok, amelyeknek ma is feladata lenne Magyarországon eredményesen és részlehajlás nélkül fellépni a korrupció ellen:

1, Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK): Ki hitte volna, de a magyar rendőrségnek van Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya. A Dr. Nagy Richárd rendőr alezredes alatt működő testület a Teve utcai üvegpalotában székel a Bűnügyi főigazgatóság alá rendelve, és bizony elsődleges feladata lenne a korrupciós bűnesetek felderítése, de ezt csak felemás sikerrel teszi.

Példaként felhozható, hogy ők nyomoztak akkor is, mikor Rogán Antal V. kerületi polgármestersége alatt kiárusította a Belvárost és elpasszolt cirka 800 db állami ingatlant jutányos áron. Sajnos azonban akkor a bizonyítékokat tartalmazó CD ismeretlen „technikai sérüléseket szenvedett” a rendőrségen, és így bizonyíték híján le kellett zárni a nyomozást.

2, A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI): a Készenléti Rendőrség irányítása alá tartozó, bűnügyi feladatokat ellátó nyomozóhatóság, mely a 2012. évben integrálódott be a Készenléti Rendőrség alá. Az ORFK mellett ők is fenntartanak egy Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályt mely két alosztályra, a Kiemelt Ügyek  és a Környezeti Bűnözés Elleni Osztályra tagozódik.

Kulcsterülete a szervezett bűnözéshez, a szervezett bűnözői körökhöz erősen kapcsolódó bűncselekmények, és az olyan alapvetően gazdasági jellegű bűncselekmények, melyeknél mind a kimagasló kárérték, mind pedig a szervezett bűnözés egyszerre jelenik meg.
Vagyis ők lennének azok, akik közbe lépnek, ha azt látják, hogy egy kormány épp maffiamódszerekkel fosztja ki az országát. Eredményeik magukért beszélnek.

3, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV):  államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely feladatait központi és területi szervei útján látja el. Bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében bármikor felléphet és kötelessége is fellépni a korrupció ellen, és ha nincs más választása, meg is teszi.

Mengyi „Voldemort nagyúr” Roland, a Fidesz volt parlamenti képviselőjének – végül nagy nehezen felderített – korrupciós botrányában is végeztek a NAV kollégái lehallgatásokat, sőt kommandósaik egy tettenéréses rajtaütésre is felkészültek, de végül az a fránya parancs nem érkezett meg fentről az akció megkezdésére. Emlékszünk, Tállai András fideszes államtitkár vezette akkor a NAV-ot, és a tanúvallomásokban szó szerint elhangzott: „nekünk jó, hogy Tállai András lett a NAV vezetője, mert jó viszonyban van Mengyi Rolanddal”.

4, Ügyészség:  Az ügyészség az egyetlen olyan állami szereplője a büntetőeljárásnak, amely annak egészében jelen van, a nyomozás megkezdésétől a jogerős ítéletig. Éppen ezért különösen fájó, hogy ma Polt Péternek hívják a magyar főügyészt.

A magyar ügyészek szakmaiságába belekötni igen nehéz, ők tökéletesen alkalmasak lennének a korrupciós ügyek végig viteléhez. Sőt, maga Polt még oktatta is a korrupció felderítését a Országos Kriminológiai Intézet szervezésében rendezett korrupció elleni konferencián. De ez semmit sem jelent. Ma annak, hogy az ügyészség nem lép fel hatékonyan a magyar közbeszerzéseket és politikát leuraló korrupció ellen, a kormányzati befolyás alatt álló, volt fideszes képviselő,  legfőbb ügyész egy személyben a felelőse.

5, Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ): A korrupciomegelozes.kormany.hu oldalon olvasható leírásban megtalálható, hogy „a magyar közigazgatásban a korrupció elleni küzdelem egyik fontos szerve a rendőrség részét képező belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerv, a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Az NVSZ mindenkori célja az eredményes, hatékony fellépés a korrupció, a hivatali jogsértések, a szervezett bűnözés ellen.” Nahát!

Az NVSZ munkatársai voltak azok, kik hónapokig lehallgatták és követték Schadl Györgyöt, és rajta keresztül eljutottak Völner Pálig is. Azért csak addig, mert a lehallgatási parancsokat nem újították meg a terepen dolgozó kollégák részére, miután egy 35 évre kiadható koncesszió körül feltűnt a jegyzőkönyvben Tóni, Barbara és Ádám neve. Az NVSZ-t ma Rogán Tóni vezeti, kinek felesége Barbara, és kabinetfőnöke Ádám. A hivatal zöld száma bárki számára ingyenesen hívható, aki jogsértést, visszaélést, korrupciót tapasztal.

https://korrupciomegelozes.kormany.hu/panasztetel-kozerdeku-bejelentes

6, Közbeszerzési Hatóság (KH):  A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.

A KH-t sem lehet egy percig sem pártatlansággal vádolni, hisz a Hatóság amellett, hogy több száz irányított közbeszerzés esetében nézett félre, soha egy percig sem talált kivetnivalót még az Elios-ügyben sem. És miután a magyar kormány inkább vállalta, hogy kifizeti a projekt 13 milliárd forintos költségét az EU-nak, hogy ne legyen többet téma a korrupció, Rigó Csaba, a KH akkori elnöke annyit mondott: „Nekünk, a hatóságnak ezzel nem lesz dolgunk.”

Címlapkép: Orbán Viktor 2022. szeptember elején (fotó: Facebook)

Megosztás