Írta

“Az oktatással jó irányban indultunk el”

tünti

Péntek, szokásos hétvége előtti agylezsibbasztó Orbán-szómágia a Kossuth Rádióban.
Akár minden pénteken lehetne szemlézni, de csak kis dózisokban lehet csak adagolni, így is elég kemény.

 

banner2_mozgo_2

 

A mai viszont …

Az oktatás ügyével kezdődött a Kossuth rádióban péntek reggel sugárzott, Orbán Viktorral készített interjú. Arra a kérdésre, hogy mit vár a magyar oktatástól, a miniszterelnök azt mondta: hogy segítsen a szülőknek abban, hogy a gyerekek jó erőben lévő, jó lelki erőben lévő, nemzetközileg versenyképesek legyenek.

A kormányfő azt állítja, hogy amikor 2010-ben elkezdték az oktatás átalakítását, akkor kiderült, hogy pénzügyileg fenntarthatatlan az akkori rendszer, az utólag pedig mindegy, hogy ki tehet róla. Ezért újra kellett szervezni. Az is kiderült, mondta, hogy a gyerekeink egyre kevésbé állnak helyt a nemzetközi versenyben. Tehát az oktatási rendszerünk pénzügyileg és szakmailag megbukott. A felelősséget nem szeretné porciózni, de mindegy is, az egészet meg kellett változtatni – állítja Orbán, aki szerint jó irányban indultak el.

Orbán azt mondja, érti a pedagógusok szakmai felvetéseit, amit meg is vitatnak majd, de a középpontba a gyerekeket kell helyezni, az a kérdés, hogy felkészítjük-e őket arra, hogy boldog életet hozzanak létre maguknak.

Orbán azt állítja, hogy nyílt kormányzás zajlik, mindenkinek a véleményét meghallgatják, és a Pedagógus Kar létrehozása szerinte ennek a példája. Orbán megköszönte a társadalomnak az áldozatot, amelyet a pedagógusokért hoztak, hiszen 700 milliárdot megközelítő forrásbővülést kaptak (szerinte a fejlesztési oldalon 450 milliárd forint, béroldalon pedig körülbelül 230 milliárd forint érkezett az oktatásba). Sem a rendőrök, sem az ápolók nem mondták, hogy ők akarnak előbb béremelést – állítja Orbán.

Nehéz eldönteni, hogy csak a szokásos cinikus “tudom hogy tudjátok hogy hazudok” szöveget nyomja, vagy annyira elzártan él a valóságtól, hogy ő tényleg úgy tudja / azt mondták neki, hogy jó irányban mennek a dolgok.
Melyik a kisebbik rossz?

Jó irányban mennek a dolgok:

Screenshot_01843
A “nyílt kormányzás zajlik, mindenkinek a véleményét meghallgatjuk” a II. és a III: Orbán kormány egyik legerősebb mondata. Bevallom így 9 év blogolás után tényleg jóformán már mindenre csak megvonom a vállamat, de ezt olvasva azért hangosan felnevettem.

Erre a “véleménymeghallgatásra” a legutolsó és legfrissebb példa a KLIK sok tankerületi gyűlése, ahol pont azzal a KLIK-kel kell(ene) egyeztetni, akik a központosított kormányzás végrehajtói.

Hamarosan be kell íratni a kisfiamat bölcsibe, tárt karokkal várja a magyar közoktatás.
Már most azon töröm a fejem, hogyan lehetne kikerülni az állami általános iskolát. Meg az egyházit.
(Ha most erre azt írja valaki, hogy 5 év múlva lehet, hogy sokkal jobb lesz, akkor meglesz a mai nap második hangos felnevetése.)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Rufus78

    Miért, meghallgatják a véleményt, nem? Legfeljebb leszarják, vagy felkerülsz tőle valami listára, esetleg kirúgatnak miatta, de attól még meghallgatják.
    A nyíltsággal sincs gond, simán látszik belőle a nyílt dilettantizmus és az őszinte kapzsiság, mint a főnök tekintetéből.

    Erős mondatokért inkább forduljunk az egészségügyi államtitkár felé:
    hvg.hu/gazdasag/20160204_ANTSZ_orvoshiany_Onodiszucs
    “Nem mondható, hogy orvoshiány van – mondta az egészségügyi államtitkár”, mert már meghaladta az idő “a jelentés alapjául szolgáló 1995-ös minimumrendeletet”.
    De még erre sem lehet mondani, hogy hazudott volna. Van orvoshiány, csak nem mondható. Még a végén kipukkadna a szappanbuborék, amiben a fejük van, és amitől minden olyan szép szivárványos lesz körülöttük.

  • SheldonCooper

    Az oktatással IS. Egyszerűen nem tud hibázni.

  • Roban Vintal

    Vastagbor mar megint okoskodik. Az irany jo:

    Tornaora jol jon a foldeken robotolo kozmunkasnak. Edzi a testet, keszit a munkaeropiacra. Igazodik a magyar realitasokhoz.

    Kozben lehet imadkozni, hogy megkapod-e a fizut es lesz-e allasod kovetkezo honapban. Latod, hittan is hasznos.

    A fonokot es a NERt pedig tiszteletben kell tartani es tudni kell, kire menjen az X szavazaskor, a la erkolcstan.

    Ne szidjatok a Fideszt, csak azt adja a gyerekeknek, amire szukseguk lesz magyar munkaerokent 😀

  • hivatásos naplopó

    sínen vagyunk, mint József Attila!

  • Dodokacsa

    @zero: “Már most azon töröm a fejem, hogyan lehetne kikerülni az állami általános iskolát. Meg az egyházit.” A popzene a megoldas. Nem nem Akos. Pet Shop Boyz (vagy Village People tetszes szerint). => Go West!

  • Osztogato

    igaza van, tenyleg jo iranyba indultak el…aztan jott az a kurva fal!!!
    SZEGENY Magyarorszag!

  • Ethel Moerman

    Persze, hogy jó az irány. Ezzel a “jó” iránnyal van éppen a tökük tele az érintetteknek.

  • GNDL

    Én a tiltakozó szervezetek helyében már nem szórakoznék egyeztetésekkel, tárgyalásokkal, demonstrációkkal… főleg azután, hogy ma már egyértelműen a problémák szőnyeg alá söprése, és a tiltakozást szervezők, azokban résztvevők megfélemlítése, lejáratása a kormányzat célja. És nem csak a kormányzaté, de most már elég nyilvánvalóan a miniszterelnöké is.

    Azonnali általános sztrájk, három követeléssel: a KLIK felszámolása és külön oktatási minisztérium létrehozása; a KLIK eddigi munkatársainak eltávolítása az újonnan létrejövő oktatási minisztérium környékéről is; hosszú távú oktatási stratégia/program alapjainak kidolgozása harmad részben kormányzat, harmad részben szakmai- és harmad részben civil/társadalmi szervezetek közreműködésével.

  • Vidéki

    Pogátsa Zoltán neves közgazdász professzor másként gondolkodott mint zero

    „OKTATÁS (2013):

    A kormányzati kiadások százalékában: GR 7,6% – HU 9,56% – GER 9,7% – SWE 12,4% – FIN 11,2% – DK 12,3!!! (július 8, 2015 Írta pogatsazoltan átlátszó)

    Tehát Magyarország a kormányzati kiadások százalékában csaknem pontosan ugyanannyit költ, mint Németország!

    Az is érdekes, hogy Észtország a költségvetés 15,4%-át ruházta be oktatásba, míg Németország mindössze 9,7 %-ot.

    Mégis Németország egy főre eső GDP-je csaknem háromszor annyi, mint Észtországé.

    Ha olyan közvetlen szignifikáns összefüggés lenne egy ország költségvetésének oktatásra fordított hányada és egy főre eső GDP-je között,

    mint ahogyan az oktatási kiadások minden határon túl növelésében érdekelt lobbisták állítják,

    Észtországnak, vagy Kelet-Timornak már régen le kellett volna pipálni Németországot.

    Kövessük talán a kibicek+lobbisták tanácsaira hallgatva Kelet-Timor példáját?

    A “sikeres” ország GDP-je 17%-át fordítja az oktatásra.

    1100 dollár/fős GDP-je feleakkora, mint a közeli Pápua-Újguinenáé, pedig 10 éve még megelőzte a pápuákat.

    De példát vehetnénk a szintén mintaország Trinidad és Tobagoról (a GDP 15%-a megy oktatásra!!) Európán belül Moldova tekinthető a legsikeresebbnek, a skandinávokat meghaladó arányokkal, az eredmények ismertek.

    • Nicsakegy

      Az oktatásra fordított pénz a gdp arányában mozog együtt a gdp-vel, nem a költségvetés arányával. Az se mindegy, hogy mi az arány trendje, ergo pl Észtországban mióta ilyen magas az arány, illetve amikor folekerekedett a német arányon, hogy viszonyult egymáshoz a két GDP. Végül a befektetett összeg csak a történet egyik fele, nyilvánvalóan a módszertan és a tanárok képzettsége és rátermettsége nem vehető ki a képletből. Magyarországon szerintem ez utóbbi jobban vérzik, mint a pénzkérdés.

      • Vidéki

        Rátapintottál lényegre: “Végül a befektetett összeg csak a történet egyik fele, nyilvánvalóan a módszertan és a tanárok képzettsége és rátermettsége nem vehető ki a képletből. Magyarországon szerintem ez utóbbi jobban vérzik, mint a pénzkérdés.”

        Ez megmagyarázza azt is, hogy Kelet-Timor 1100 dollár/fős GDP-je feleakkora, mint a közeli Pápua-Újguinenáé, pedig 10 éve még megelőzte a pápuákat.

        • Lacz

          Ahogy Magyarország is marad le a régióban. Az oktatás egyébként nem két-három év alatt fejti ki hatását (talán azt a Fidesztrollok is tudják, hány év tanulás után áll munkába a végzett diák. A tanítás minőségét ma Mo-on leginkább a túlzott adminisztrációs teher, a szar tankönyvek, az eszközhiány, a pedagógusok motivációjának elvétele, valamint a rabszolgaképzésre orientált követelményrendszer rontja. Az eszetlen központosítás az egyik fő oka mindennek. Járulékos következmény, hogy a tanárnak nincs ideje, energiája rendesen készülni az órákra.

          • Vidéki

            Ön szerint akkor volt itt jó világ, amikor nem volt szabad buktatni és nem volt kötelező kerettanterv sem és tombolt a tanárok alkotói szabadsága.

            A túlterhelés meséjét nem támasztja alá az OECD 2015 kiadványa.

            Akinek van szeme láthatja, hogy

            “Students in OECD countries receive an average of 7 570 hours of compulsory instruction during their primary and lower secondary education.”

            A diákok az OECD államokban átlagban 7570 órában kapnak kötelező oktatást alsó és alsóbb középfokú tanulmányaik során.

            A magyarországi tanulók kapják a legkevesebb kötelező óraszámot (a diagramból leolvasva 5800 órát), míg Dánia diákjai majdnem dupláját, 10000 óránál kicsivel többet kénytelenek elviselni.

            Talán azért képesek ezt zokszó nélkül elviselni, mert nekik nincsenek olyan védelmezőik, mint Mendrey és Gallóné, akik már 5800 óra terhelésnél is szívettépően jajonganak szegény túlterhelt magyar diákokat féltve.

          • Mr Gumby

            😀 😀 😀
            Te ugye az a típus vagy, akinek ha orbánék egy darab szart adnának hó végén a kezébe fizetés helyett, akkor is meg tudod magyarázni, hogy az nem szar, hanem értékes tápanyag a szobanövényeidnek és aki nem így gondolja az egy lipsi bérenc.

          • Ironfist

            Nem, ő az a típus, akinek fizetnek azért, hogy lökje a robotszöveget, és védje a fideszt. Bármi áron, bármit is tesznek. Ez már elég régóta köztudott, de sokan még mindig próbálnak vele vitatkozni.

          • Mr Gumby

            Ahh, tudom, hogy vidéki egy jól bejáratott fidesztroll brand. És igen, bár engem is bosszant, amikor boldog-boldogtalan eteti, de ma nem bírtam ki, hogy ne küldjem el, a magam módján a pitsába.

          • Lacz

            Nem is neki szól a riposzt, hanem annak, aki azt hiszi, hogy ha nem válaszolnak neki, akkor igaza van. Aláírás: Egy javíthatatlan.

          • Lacz

            Mellébeszélés, mint általában a FIDESZ-trolloktól. Amikor az úszűsoktatást nem fizeti ki a KLIK, és sok minden mást sem, amikor kréta nincs az iskolákban, öltözők és zuhanyozási lehetőség nélkül, a folyosón és az osztályteremben tornáznak, akkor az ilyen magasröptű (de teljesen logikátlan) számhalmazok nem érnek semmit. Kerettanterv mindig volt (a “nem volt kötelező kerettanterv” duma egyébként értelmetlen), és keretként kellett betartani. És azt is kimutatták nemzetközi vizsgálatok, hogy az alsó évfolyamokban a buktatás csak rontja a teljesítményt (nem adok linket, a narancsköödön úgysem hatol át semmi).

          • Vidéki

            Az alsó és alsóbb középfokú tanulmányaik során a magyar diákok helyzete sokkal jobb, mint az OECD országok átlaga, ami az osztálylétszám nagyságát illeti. Az EU21 átlagánál is kedvezőbb.

            A magyar diákok helyzete jobb, mint az OECD országok átlaga, ami a diák/tanár arányt illeti az oktatási intézményekben (2013) Magyarországon 11 diák jut egy tanárra, Az OECD országok átlaga 13, Az EU21 átlaga 12.

          • Lacz

            Ha értene az úr az oktatáshoz, ismerné az OECD (a PISA-felmérés gazdája) elemzését, amely szerint a kisebb osztálylétszám egyáltalán nem jelent jobb oktatást, sőt, ugyanakkora oktatásra költött összeg esetén rosszabbat jelent (mert kevesebb jut a felszerelésre, a tanárok magasabb óraszáma miatt kevesebbet készülnek és relatíve rosszabbul fizetettek.

    • Béla Somogyi

      Csak tudod nem mindegy az, hogy 100 EUR 9,56% vagy 100000 EUR 9,7 % át költjük!
      Tudod ez a baj az átlagokkal, az arányszámokkal, és a százalékokkal! Nem mindegy, hogy minek a %-át nézzük, és az sem mindegy, hogy mihez képest számolunk! :-)

    • 20 ezressé’ kommentelni

      nem az oktatásra/GDP, hanem az oktatásra/kopf adatokat kell nézni.

      (btw az oktatás színvonala és a GDP között nincs összefüggés, maximum ~50 éves távlatokban. Nem azért nincs itthon semmi, és van kint kolbászból a kutyagumi is, mert szar lenne az oktatás, butábbak a kikerülők ((a pisa hazudik)), hanem mert így alakult.
      Ott vannak gyárak, ott van a belső fogyasztás, ott vannak a megtakarítások, ott van az innovativitást bátorító légkör.
      + a csomó pozitív csatolású folyamat: pld a sokat emlegetett agyelszívás)

      • Vidéki

        Szóba hozta a “a sokat emlegetett agyelszívás” problémáját..

        Ezzel kapcsolatban utalnék arra, hogy a lemaradás problémájához hozzá tartozik az is, hogy a Béketábor egykori foglyai közül a rendszerváltás óta még egyik ország sem tudott felzárkóznia a fejlett Nyugat-Európa államaihoz (még az egykori DDR területek is jócskán le vannak maradva).

        “Egy öntudatos, gazdag és fejlett társadalom találkozott egy összeomló rendszerrel.

        A mentőcsónakban ülők nem várhatják el, hogy rögtön a luxuskabinokban kapjanak helyet.

        Örülhetnek, hogy felvették őket.” . (A hajófenék is jó nekik, gondolják a hajó tisztjei.)

        Matthias Platzeck, Brandenburg tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke ugyancsak úgy tartja, hogy az NDK-t túl gyorsan csatolták Németországhoz: a két országrészt egyenrangú félként kellett volna egyesíteni. A politikus szerint a nyugatiak elutasító magatartása a bajok gyökere.

        A rostocki kutatók szerint a rendszerváltás és újraegyesítés utáni privatizációban követett stratégia révén elaprózott gazdasági szerkezet alakult ki, és csak szigetszerűen, főleg Berlinben, valamint Szászország és Türingia egyes részein alakult ki innovatív középvállalati szektor.

        A legnagyobb tőzsdei cégek DAX-30 indexében szereplő társaságok közül pedig

        egyetlen egynek sincs keleten a központja,

        holott egy konszern székhelyének elhelyezkedése fontos tényező, mások mellett azért, mert általában a központhoz telepítik a legjobban kereső specialistákat foglalkoztató kutatás-fejlesztési részleget is, emelték ki a rostocki egyetem úgynevezett ipari atlaszában, amelyet a gazdasági minisztérium megrendelésére állítottak össze.

        A helyzet ott annak ellenére alakult ilyen kedvezőtlenül (Az egyesülés óta 2,3 millió német hagyta ott a keleti tartományokat. Sokkal, de sokkal több, mint amennyi magyar hagyta el a rendszerváltás óta Magyarországot) hogy az egyesült Németország óriási összeget, a rendszerváltás óta 2000 milliárd eurót fordított a volt NDK-s területek felzárkóztatására!

    • bolemann lajos
    • Lacz
  • Vazzup

    Igy keruld el az allami oktatast: koltozz a hataron tulra. Mindegy melyikere.

  • Lacz

    OV két állítással indított: katasztrófális anyagi helyzetet és a diákok romló teljesítményét örökölték. Azóta az anyagi helyzet romlott (a “reform”-ra elherdált milliárdok a kitalicskázás kategóriájába esnek), a kevesebb forrás elköltésének hatékonysága rosszabb. A második állítása meg hazugság.

  • Ironfist

    iután a nevetés orvosság, ezért, hogy meglegyen a napi jócselekedetem:
    Hé, Zero! 5 év múlva lehet, hogy sokkal jobb lesz! :)

  • Pingback: Az elmúlt hét év: Magyarország számokban 2010 – 2016 - hellodelsomogy

  • Pingback: The past seven years: Hungary in numbers, 2010-2016 – Hungarian Spectrum