Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

korrupció

11 ezer milliárd forint uniós támogatást bukhat az ország Orbánék korruptsága miatt

Az Európai Unió nem csodát vár, pusztán átlátható, tisztességes és becsületes állami működést. De ezeknél az értékeknél messzebb semmi sincsen jelenleg az Orbán-rendszer komfortzónájától, és egy hónap alatt kellene bizonyítani, hogy képesek jól viselkedni, különben elveszíthetünk 11 ezer milliárd forint támogatást. 

A tárgyalások remekül mennek Brüsszellel, őszre meg lehet egyezni, számolnak be lelkesen ispánok és ispánasszonyok Varga Judit. Előbbiek sajtótájékoztatón, utóbbi a Facebook-oldalán, mint egy csitri, de komolyan se ezt, se azt nem lehet venni. Azt sem szabad már elhinni nekik, amit kérdeznek, azt sem, ha mosolyognak és azt sem, ha nácinak tettetik magukat egy román fesztiválon. Az EU már nem bízik bennük, levetkőzte gyermeki naivitását, elvárná, hogy a rendszer megváltozzon, de nem hiszi, hogy képes rá. S nem is az, a hazugság, manipulálás és a lopás az egész alapja, összeomlana nélkülük.

Európa azért végletekig bizalmatlan, mert kiismerte Orbánt, s mélységesen megveti a rendszerével együtt. Látják már, egy egyszerű, gátlástalan rablóhorda lett felépítve megint itt Pannóniában, ami visszaél a jószándékkal, tesz a közös értékekre és elveszi, amit csak el tud. Hát nosza ideje véget vetni ennek: anno, Árpád derék vitézeit is fel kellett pofozni az európaiaknak Augsburgnál, hogy észhez térjenek – itthon máig úgy tanítjuk a suliban: a „kalandozásaik” miatt.

Orbán és sleppjének kalandozása most ért véget. Nem kérdezik már meg tőle többször, hogy az ő Európáról lefejt pénze dagasztja-e a Lőrinc zsebeit, ahogy azt sem, hogy mégis mi a fene kerül 60 milliárdba egy kilométer vasút felújításában. Csak azt várják, bizonyítsa be, megjavult. Ha nem megy, nem kap többet egy vasat sem. Mármint mi, akik megválasztottuk. Mi, akik a kontinens ütőerén tartottuk a magyar vámpírt.

Hipokritáskodni, hazudozni és félremagyarázni nagyon megy, abban már fekete öves az egész brigád, de most valami olyan értéket kellene felvillantani, ami sosem volt sajátjuk. Valami olyat, ami nem arról szól, hogy hogyan veszem hülyére és zsebelem ki a saját szavazóim, az embereket, akik évtizedek óta hisznek és bíznak bennem.

Semmiképp sem lesz elég hozzá az, hogy esküdözve megígérem, meghívok majd a közbeszerzésekre még két indulót a strómanom mellé, mert úgy nem lehet lopni. Az sem, ha alternatív valóságok igazáról diskurálok a nemzeti konzultációban, de arról meg nem, hogy akarja-e 450 ezer kisadózó, hogy tönkre tegyem, de minimum visszakergessem a fekete gazdaságba.

Az antikorrupciós munkacsoport felélesztésével is kit akarunk hülyének nézni? Milyen eredményt várunk attól, hogy az igazságügyi miniszterasszony delegáltja meg pár civil szervezet hónapokon át tartó diskurzust folytat a korrupció elleni hatékony fellépésről? Kevesebb lesz a visszaélés a közbeszerzések körül, mert a jövőben bárki kezdeményezheti a bírósági eljárást, ha a Polt Urunk megint nem emel vádat valami nyilvánvaló bűncselekmény miatt.

Bárki, aki magánszemély, szóval azt máris elfelejthetjük, hogy majd az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), vagy netán az Európai Ügyészség (EPPO) lép fel ilyen kezdeményezéssel. Sajnos nem túl életszerű a „következménynélküliség országában”, hogy ha végül mégis oda kerül egy eset a rendőrség elé, az majd nyomozást folytat egy olyan ügyben, amelyben érintett egy „érinthetetlen”. Hát Farkas Flórián milliárdjai után is csak hét éve tesznek tűvé árkot-bokrot a rend éber őrei.

És az alapítványokba kitalicskázott ezermilliárdok ezektől az ígéretektől majd  visszanyerik közpénzjellegüket? A 35 éves autópálya- és hulladékkoncessziók felül lesznek vizsgálva? A kaszinók innentől nem a honvédelmi miniszternek csengetik a bevételt – jó eséllyel az élete végéig?

Szóval, ez az alibi csomag az, ami még időhúzásnak is rém gyenge, de legalább megmutatja milyen pitiáner trükkökkel próbálunk kibújni az elvárt, és az EU-ba lépéskor elvállalt kötelezettségek alól.

Senki sem csodát vár, pusztán átlátható, tisztességes és becsületes állami működésre lenne szükség.

De ezek még ennek a látszatára sem tudnak adni. A hűség az egyetlen szükséges kompetencia, a hűség minden áron. A tisztesség és a becsület ugyanúgy nincs a szókincsükben, mint a megszorítás, de utóbbira több szinonimát ismernek, mint a világon bárki.

A bűncselekményeket a független ügyészség és az erőforrásokban dúskáló (sic!) nyomozóhatóság kellene, hogy üldözze, és a magyar kormány akkor végezné el a kötelességét, ha megteremtené a magas színvonalú és elfogulatlan szakmai munka feltételeit. De erre a szándék sincs meg. Helyette, mi történik? Rógán Tóni megkapja maga alá a titkosszolgálatokat és azonnal leváltja a vezetőit. Az összeset! A helyükre tudjuk kik ülnek.

Brüsszelből is látszik ám ez, tudják, hogy mire megy ki a játék, és az ellenzék és civil üldöző „modern kori államvédelmi hatóság” kiépítése pont nem az, amit az alapjogi chartában aláírtunk.

Ellenben az Európai Ügyészég az lenne és ha csatlakoznánk, akkor legalább nem a magyarországi hatóságok döntésén múlna az EU-s milliárdok sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az eljárások megindítása. Azután Polt csak a magyarok adóinak akadálymentes köddé válása felett tudna őrködni.

De nem csak a nyomozó hatóságok pártatlansága lenne a jogállami normákat az igény szerint követő állam ismérve. Nem csak ebben vár fejlődést az EU. A kollégái szerint is pocsék munkát végző Alapvető Jogok Biztosára is ráférne egy-két kurzus, mely emlékezteti az esküjére és a kötelezettségeire. Lenne mit söprögetni a összeférhetetlenségeket nem észlelő Közbeszerzési Hatóságnál, a kampányköltéseket röhögcsélve, a pártatlanság szikrájával sem vádolhatóan szemlélő Állami Számvevőszék, vagy éppen a médiapiac szisztematikus szétveréséhez, minden nap asszisztáló médiahatóság háza körül is.

11 ezer milliárd forint a tét. 2 ezer milliárd a Helyreállítási Alapból és 9 ezer milliárd az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetéséből.

Hatalmas összeg a következő öt évre, igazi „game changer” egy olyan kifosztott országnak, mint a miénk. Ennek egy tizedrésze elég lenne, hogy rendbe rakják a kivéreztetett vízközmű cégeket és az ementálivá lyukadó vezetékhálózatot.

Sok maradna még, leválhatnánk az orosz gázról, növelhetnénk a megújuló energia részesedését, befektethetnénk a lakások igazi rezsicsökkentésébe, a szigetelésbe és nyílászárócserébe, megépülhetne a Diákváros, indulhatna egy bérlakásprogram, megmenthetnénk a tavainkat és a gazdáinkat. A költségvetésben felszabaduló pénzekből megkaphatnák a béremeléseket a tanárok, eü-dolgozók, tűzoltók, megállíthatnánk az elvándorlásukat. Rengeteg jó dolgot lehetne csinálni, olyat ami nem a rezsim, hanem az ország érdeke.

Csak meg kéne változni!

Az Európai Bizottság egy hónap haladékot adott az Orbán-kormánynak arra, hogy megoldják a jogállamisággal kapcsolatos problémákat. Ha a határidő eredménytelenül telik le, akkor javasolni fogják a 2021-2027 közötti pénzek jelentős részének felfüggesztését. Ezt a szankciót ráadásul nem tudná egyetlen tagállam megvétózni. A pénzek felfüggesztéséről az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács minősített többséggel dönt. Tehát ha legalább 15 tagállam támogatja, amelyek az Európai Unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik, akkor átmegy és életbe lép a forrásmegvonás.

Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor

Megosztás