Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Lázár János elmagyarázza a Tesconak, hogy valójában miért zár be a Tesco 13 boltot

2015. január 12. 3 percp

13 boltját zárja be a Tesco és 565 dolgozót küldenek el – jelentette ma be a cég:
„Az elmúlt időszak jogszabályi változásainak hatására jelentősen megnőttek a Magyarországon működő kiskereskedelmi láncok működési költségei, továbbá a jövőben a jogszerű működés csak a nyereséges vállalatok számára lehetséges. Mindezek hatására sürgetőbbé vált az áruházak eredményességének felülvizsgálata.”

Milyen új jogszabályt hoztak az év végén?

1. Az élelmiszer-felügyeleti díjat brutálisan felemelték, a Tesco a 2014-es díj hússzorosát kénytelen befizetni idén, 600 millió forint helyett 13 milliárdot. A kiskereskedelmi különadó, aminek a nagy részét szintén a Tesco fizette kb. 10 milliárd forintos teher volt, vagyis a különadónak adtak egy másik nevet.

2. Nyereségesnek kell lennie két egymást követő évben a kereskedelmi cégnek, különben be kell zárni a boltot. A törvény Áder visszadobta az Országgyűlésnek, akik magasról tettek az igen alapos államfői magyarázatnak és inkább szigorítottak a törvényen, ami már 2017-ben hatályba lép, a 2015-ös és 2016-os évre vonatkozóan. Magyarul december utolsó napjaiban módosítottak egy olyan törvényt, ami már a január 2-i működésre vonatkozott. Az érintett cégek remélem ügyesek lesznek, és az egyik évet kihozzák + 1 forintra …

3. Este 22 – 06 között és vasárnap nem lehet kinyitni március 15-től. Ennek a hatását senki sem látja előre, Horvátországban egy hasonló törvény olyan szép ívet rajzolt le, hogy brutálisan visszaesett a kiskereskedelmi forgalom.

A Miniszterelnökség este közleményt adott ki. Igazából instant vastagbőr, nem is tudok kiemelni semmit. Azt mindenki képzelje hozzá, ahogy Lázár üvölti, hogy ő jobban tudja miért zár be a Tesco 13 boltot.

A KERESKEDELEMBEN ÉLETBE LÉPŐ JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK NEM INDOKOLJÁK A TESCÓBAN ZAJLÓ LEÉPÍTÉSEKET – Az elbocsátások és a boltbezárások mögött sokkal inkább társaság anyavállalatának gazdasági nehézségei állnak

Elfogadhatatlan, hogy a Tesco magyarországi menedzsmentje alig burkolt módon a magyar kormányra próbálja hárítani annak felelősségét, hogy 560 munkavállalójának felmond, és 13 üzletét bezárja. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelkedése, a márciustól életbe lépő vasárnapi nyitvatartási rend változása, a 2017-től megkövetelt nyereséges működés nem indokolják az áruházláncnál jelenleg zajló leépítéseket. A kormány továbbra is fontos stratégiai partnerének tekinti a Tescót, de önmérsékletre és igazmondásra szólítja fel a társaság magyarországi vezetőit.

Méltánytalan a Tesco magyarországi elbocsájtásokról és üzletbezárásokról szóló bejelentése, mert burkoltan a magyar kormányra próbálja hárítani annak a felelősségét, hogy az agresszív terjeszkedési politikája miatt nem tud nyereséggel működni. A Tesco anyavállalatának gazdasági problémái: a 263 millió fonttal (106 milliárd forinttal) túlbecsült nagy-britanniai eredménye, a cég szigetországi vezetőinek lemondása, a Moody’s leminősítése és a társaság részvényeinek szabadesése sokkal inkább indokolják a cégcsoport leányvállalatainál zajló leépítéseket és boltbezárásokat, mint a Magyar kormány piacvédelmi döntései.

A felelősség vállalása helyett azonban kapóra jött, hogy a kormány átláthatóbbá kívánta tenni a multinacionális cégek működését, és ezt a magyarországi vezérigazgató is elismerte, hiszen azt nyilatkozta: „a boltbezárások mögött az áll, hogy két egymást követő veszteséges év után megtiltja a törvény a napi fogyasztási cikkek árusítását”. Ez a szabály azonban csak 2017-ben lép életbe, vagyis ez a lépés közvetlen módon nincs és nem is lehet hatással a piacra.

A magyar kormány stratégiai megállapodás keretében évek óta a dolgozók védelmében és a hazai áruk arányának növelése érdekében működik együtt a Tescóval; ez is igazolja, hogy a multinacionális vállalat a kormány számára fontos stratégiai partner. Ugyanakkor a nyilvános beszámolók szerint a legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc évek óta milliárdos nagyságrendben ment ki hazánkból a magyar emberek pénzén előállított nyereségét, így csökkentve adózás előtti eredményeit, ezzel óriási károkat okozva a költségvetésnek. Ősszel az is kiderült, hogy miért: mert a brit központban mintegy 106 milliárd forinttal túlbecsülték a 2014-re várt nyereséget a ténylegesnél. A kormány nem ért egyet azzal, hogy az angol és a hazai menedzsment által elkövetett súlyos hibák árát a magyar fogyasztóknak kellene kifizetniük, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy növelje a fogyasztók jogbiztonságát, az az ellátás színvonalát, és csökkentse a kiskereskedelemben dolgozók kiszolgáltatottságát.