Bezárás

Újkommunizmus: betiltották a veszteséget

Az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.
Az elfogadott értékesítési szankció azokat az üzleteket érinti, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív.

Az indoklás:

A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál.


Tehát ha jól értem, a gonosz külföldi vállalatok pénzt, energiát áldozva folyamatosan fejlesztettek, hogy csökkenjenek a költségeik, nőjön a profit, emiatt kevesebb dolgozóra van szükségük, és ez elítélendő, sőt, törvényt kell hozni, Ne fejlesszetek, ti ostobák …

Varga Mihály amúgy szerintetek sejti, hogy a kedvenc gyáraikban az Audinál vagy a Mercedesnél hogyan készülnek az autók? Nem írnak rájuk is törvényt, az Első Robotika Törvényét, ami megtiltja robotok használatát az autó-összeszerelő üzemekben? Mennyivel több dolgozót kellene foglalkozni a köcsög robotok nélkül … na meg ott van az aratás, meg a szántás-vetés. Gépekkel csinálják, amikor emberek százezreinek nincs munkája.

Kovács Zoltán kormányszóvivő (eh?!) tartott sajtótájékoztatót erről, és elég erős mondatokat mondott.

“Nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen arról, hogy hány nagy boltnak kell költöznie, vagy hogy hány embert fognak kirúgni a szabályozás miatt. Ezt majd az érintettek kiszámolják.
A kisebb versenytől nem lesz élelmiszerár-növekedés.  Ráadásul pedig nem is csak az ár a legfontosabb szempont, mert a magyaroknak nem érdeke, hogy alacsony minőségű termékhez jussanak hozzá dömpingáron. Nem is piactorzító a szabályozás, mert mindenkire egyformán vonatkozik.
Úgy foglalnám össze a szabályozást, hogy a tisztességesen beruházó élelmiszerláncoknak nem lesz mitől tartania, csak akiknek most indokolatlan piaci fölényt sikerült kialakítania.”

Mindenkire egyformán? Komolyan?

Nielsen, kiskereskedelmi forgalom 2012:

Sor-
szám

Boltlánc

Forgalom

  1. Tesco

709,0

  2. CBA

578,5

  3. Coop

530,0

  4. Spar

421,2

  5. Reál

370,0

  6. Lidl

291,0

  7. Auchan

258,0

  8. Penny Market

187,8

  9. Aldi

85,0

10. dm Drogerie Markt

66,0

11. Rossmann

43,6

12. Match

32,6

13. Profi

25,7

 

Nézzük a 2 piacvezetőt a nettó árbevétel szempontjából:

CBA kereskedelmi Kft. 23,47 milliárd forint
Tesco Global Zrt. 600,76 milliárd forint

És hol van meghúzva az Új Kommunista Mérce?
50 milliárd forint árbevételnél.

De ugye mindenkire vonatkozik a törvény.
Persze, mindenkire.

A Fidesz gondolom már 1989-ben is arról álmodott, hogy majd egyszer rámutat pár cégre, és betiltja náluk a veszteséget. Miután a különadónál is nagyobb mértékben megadóztatja őket az élelmiszerlánc-felügyeleti díj durva megemelésével, ami – micsoda meglepetés –  megint a nettó árbevétel alapján lesz kalkulálva, és lehet találgatni, hogy kinek nem lesz emelés ….

A költségvetésben amúgy 9 milliárd forinttal több van betervezve az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emeléséből, viszont kiszámolták, hogy mennyit is kellene fizetniük a cégeknek.
A Tesco például idén 600 milliót fizetett, jövőre 13 milliárdot kell … aztán ha veszteségesnek mer lenni, akkor zárhat be.

elelmiszer-20141210

CBA, Coop?
Mindenkire vonatkozik a törvény.

Én úgy gondoltam, hogy immár 10 éve az Európai Unió tagja vagyunk, bárhol, bármelyik országban alapíthatok céget, és jogomban áll veszteséges lesz. Nos, nem így van. Valaki nem lehet veszteséges.

Kíváncsi leszek, hogy kiskereskedelmi cégek lehajtott fejjel mennek a CBA-vágóhídra, vagy beleállnak a történetbe, mint az RTL.

Például a Tesco-nál 2 millió Clubcard tulajdonos van, akik önként megadták az elérhetőségüket és negyedévente egy levelet és kuponokat kapnak. Vagy magyar családok milliói kapják meg az akciós újságokat a postaládákba minden héten.
Például nekik le lehet írni, hogy a kormány a Európai Uniós országok vállalatai ellen visel hadat a kormány a legsunyibb kommunista módszerekkel, ahol magyar emberek tízezrei dolgoznak, ahol magyar emberek milliói vásárolnak, ahová magyar vállalatok ezrei szállítják be az árut és ezáltal magyar családok tízezreinek van munkája, ahol ezek a vállalatok a magyar államnak fizetik be az adókat, járulékokat, közterheket ….

Küldtem egy levelet Kovács Zoltánnak, mert már kicsit sok volt a hazugságokból.

Tisztelt Kovács Zoltán!

Ma a sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta a szupermarketek szankcionálásáról elfogadott törvény elfogadása kapcsán, hogy “nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen arról, hogy hány nagy boltnak kell költöznie, vagy hogy hány embert fognak kirúgni a szabályozás miatt. Ezt majd az érintettek kiszámolják.

Szeretném ajánlani tanulmányozás céljából a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt, és annak 17. paragrafusát:

5. Előzetes hatásvizsgálat

17. §
(1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

Érdekes, ugye?

Ezenkívül Ön azt nyilatkozta, “nem is piactorzító a szabályozás, mert mindenkire egyformán vonatkozik”.

Nos, Ön pontosan tudja, hogy a franchise-rendszer működő kiskereskedelmi vállalatok nem érik el a törvényben meghúzott 50 milliárd forintos forgalmi határt, és 10 legnagyobb kiskereskedelmi vállalat között található 3 ilyen formában működik. Mivel az ő központi cégük nem éri el az 50 milliárd forint árbevételt, rájuk nem vonatkozik ez a törvény?

Akkor hogy gondolta, hogy mindenkire egyformán vonatkozik?

Nem gondolja, hogy piacgazdasággal ellentétes, hogy Önök rámutatnak egy szektorra, és megtiltják, hogy veszteséges legyen? Ha én alapítok egy céget, jogomban áll veszteségesnek lenni, minthogy jogomban áll a nyereségből beruházni, hitelt felvenni, fejleszteni, bővülni. Ezáltal magyar embereknek adok munkát, a magyar államnak fizetem be az adókat, járulékokat, közterheket, hogy merik megszabni, hogy nem lehet veszteséges. Ráadásul Önök olyan cégek ellen hoznak személyre szabott törvényeket, melyek anyavállalatai EU-s országokban találhatóak, még “külföldinek” sem lehet tekinteni őket, ahogy nem “külföldi” az AUDI, úgy nem “külföldi” a Lidl sem.

Van még kérdés?

Screenshot_00391

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom