Bár jogász olvasónk szerint nem látható, hogy ez a jogszabályi hivatkozásokból font koszorú hogyan cáfolna bármit, amit ő az előző cikkben írt, de lehozzuk a levelet, mert a CÖF-CÖKA szóvivője azt írta, hogy hűséges olvasónk, és nem szeretnénk elveszíteni.

Az ifj. Lomnici álláspontjában továbbra sem világos, hogy

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

a) miért fontos egy nemzetközi egyezmény „külföldi hivatalos személy” fogalmával kapcsolatos meghatározása, ha azt a Btk. másképp határozza meg, és a büntetőbíróságok a Btk. fogalom-meghatározását alkalmazzák

b) mi köze az esethez annak, hogy egy bűncselekménynek ki lehet a passzív alanya (vesztegetés esetén például megvesztegetett személy) akkor, ha a CÖF a feljelentést nem egy megvesztegetett, hanem a megvesztegetésről állítólag bizonyítékokkal rendelkező személy ellen tervezi megtenni

c) miért fontos a magyar külképviseletekre vonatkozó kormányrendelet az amerikai külképviseletek kapcsán.

De ha valaki csak egy bekezdést akarna elolvasni ifj. Lomnici leveléből, akkor ez legyen az:

„Megjegyzendő, hogy a Btk. azonos jogi kategóriaként kezeli a külföldi és a hazai hivatalos személy fogalmát. A 145. § (b) pont alapján hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezető).”

Aki nem szeretné fellapozni a Btk. hivatkozott paragrafusát, annak eláruljuk, az arról szól, hogy a katonai elöljáró és a hadsereget irányító civil vezető mikor felel az irányítása alatt állók által elkövetett a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményért és az apartheidért. Ez is fontos lehet a vesztegetés feljelentésének elmulasztása kapcsán, csak az összefüggés kicsit homályos. Ugyanis utóbbit a Btk. más fejezetben, 148 §-sal később szabályozza, és az ifj. Lomnici által hivatkozott szabály kimondja, hogy az abban adott meghatározás csak abban a paragrafusban alkalmazandó.

Azonban ezt a vitát nem itt kell lefolytatni. Meg kell tenni a feljelentést, és a bíróság majd megítéli, kinek van igaza ebben a jogkérdésben.

Ifj. Lomnici Zoltán teljes levele:

„Gondolatok egy feljelentés margójára

A  Civil  Összefogás  Fórum,  illetve  pontosabban  a  Civil  Összefogás  Közhasznú Alapítvány az ún. kitiltási ügyben tett feljelentést Ennek kapcsán rögzítendő, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény  (a továbbiakban: Btk.)  297. §  (1)  bekezdése  alapján  az  a  hivatalos  személy,  aki  e  minőségében  hitelt  érdemlő tudomást  szerez  arról,  hogy  még  le  nem  leplezett  vesztegetést  vagy  vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, valamint Argentína, Brazília, Bulgária, Chile és Szlovákia által Párizsban, 1997. november 21-én elfogadott  –  a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló  –  Egyezmény  kihirdetéséről  szóló  2000.  évi  XXXVII.  törvény  alapján    a) „külföldi  hivatalos  személy”  a  jogalkotási,  közigazgatási  vagy  igazságszolgáltatási tisztséget  viselő,  akár  kijelölt  akár  választott  személy  egy  külföldi  országban; külföldi  országban  közhatalmi  tisztséget  ellátó  személy,  ideértve  a  köztestületben vagy az állami vagy önkormányzati vállalkozásban tevékenykedő személyt; valamint a közcélú nemzetközi szervezetek tisztviselői, illetve ügynökei.

A  diplomáciai  kapcsolatokról  szóló  1961.  évi  Bécsi  Egyezményben  részes külország  Magyarországon  fogadott  (akkreditált)  nagykövete  e  minőségében külföldi hivatalos személy, így bűncselekmény passzív alanya lehet  –  mondta ki a Kúria  egy  2012-es  döntésében.  Külképviselet-vezető  hiányában,  távollétében, illetve akadályoztatása esetén  –  a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében  -ideiglenes  ügyvivő  jár  el.  (A  tartós  külszolgálatról  és  az  ideiglenes  külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet)

A konkrét ügyben a  nagykövet a nemzetközi szerződések alapján külföldi hivatalos személy  volt.  A  küldő  állam  képviseletében  minden  ráruházott  állami  feladatot Magyarország  területén  elláthatott.  Ezen  belül  a  beutazási  engedélyek,  az  útlevél ügyintézés  keretében olyan állami  feladatokat látott  el,  amely  körben őt  a  magyar jogszabályok  és  jogelvek  szerint  is  a  nemzetközi  közélet  tisztasága  elleni bűncselekmény passzív alanyaként külföldi hivatalos személynek kell tekinteni. Ez a nagyköveti magatartás a Bécsi Egyezmény fényében nyilvánvalóan kötelességszegő, mivel annak értelmében a diplomáciai személyzet tagjául egyfelől csak diplomáciai ranggal  rendelkező  személy,  másfelől a fogadó állam állampolgára csak a fogadó állam hozzájárulásával nevezhető ki.  (Kúria Bhar. I. 1.474/2011. – BH 2012.168)

Megjegyzendő,  hogy  a  Btk.  azonos  jogi  kategóriaként  kezeli  a  külföldi  és  a  hazai hivatalos  személy  fogalmát.  A  145.  §  (b)  pont  alapján  hivatalos  vagy  külföldi hivatalos személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezető).

A büntetőeljárásról szóló1998. évi XIX. törvény  551. §  (1) bekezdése rögzíti, hogy külön  törvényben  meghatározott  közjogi  tisztséget  betöltő  személyek  ellen  e tisztségük  fennállása  alatt  csak  a  mentelmi  jog  felfüggesztése  után  indítható büntetőeljárás.

Az  1/2013.  (V.  8.)  BK  véleménynek  megfelelően  Az  (1)  bekezdés  szerinti személyek  gyanúsítottkénti  kihallgatására  csak  a  mentelmi  jog  felfüggesztése  után kerülhet  sor,  és  ezt  megelőzően  az  ilyen  személlyel  szemben  –  a  tettenérés  esetét kivéve  –  e  törvény  szerinti kényszerintézkedés  nem  alkalmazható.  Az  552.  §  (1) kimondja,  hogy  ha  a  büntetőeljárás  során  adat  merül  fel  arra,  hogy  a  terhelt
mentességet  élvező  személy,  az  eljárás  felfüggesztése  mellett  indítványozni  kell  a mentelmi  jog  felfüggesztésére  jogosult  döntését.  Az  indítványt  a  vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, valamint magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő. Tettenérés esetén az indítványt haladéktalanul elő kell terjeszteni.

A diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. törvényerejű  rendelet  alapján  nemzetközi  szervezetek  és  egyes  tisztségviselőik  is részesülnek  kiváltságokban  és mentességekben.  Az  egyének  kiváltságainak  és mentességeinek  célja  nem  személyes  előnyökben  való  részesítésük,  hanem  annak biztosítása, hogy mint az államok képviselői vagy egyéb megbízottai eredményesen teljesíthessék  feladataikat,  illetőleg,  hogy  a  nemzetközi  szervezetek  zavartalanul működhessenek.   A  tvr.  1.  §  (1)  rögzíti,  hogy  a  bíróság  vagy  más  hatóság  e törvényerejű rendelet szerint jár el, ha
a) polgári vagy államigazgatási ügyben félként más állam érdekelt;
b)  adat merül fel arra, hogy polgári vagy államigazgatási ügyben félként, illetőleg büntető  ügyben  terheltként  vagy  magánvádlóként  szereplő  személy  diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességre jogosult.
Az  1.  §-ban  említett  esetekben  a  bíróság  vagy  más  hatóság  az  eljárást  –  annak bármely  szakaszában  –  hivatalból  felfüggeszti.  A  bíróság  az  igazságügyért  felelős miniszter, más hatóság pedig a felügyeletét ellátó szerv intézkedésére is felfüggeszti az eljárást. A bíróság vagy más hatóság az eljárás felfüggesztéséről jelentést tesz a
felügyeletét ellátó szervnek.

Ifj. Lomnici Zoltán
Szóvivő
Civil Összefogás Fórum
Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány ”