A Ligetvédők mintát vettek a Petőfi Csarnok bontási törmelékéből és a vizsgálat kimutatta, hogy kétfajta rákkeltő azbesztet, krizotilt és krokidolitot is tartalmaz.

Hogy lehetséges ez, amikor 2016. december 1-én Sághi Attila, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese nyilatkozatában azt állította, hogy megtörtént az épület azbesztmentesítése?

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

A Ligetvédők többször figyelmeztették a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-t, hogy a bontás alatt álló épületrészek kiporzásának minimalizálása érdekében tartsa be – illetve alvállalkozóival tartassa be – az előírásokat, mégsem intézkedtek megfelelően: az épület bontása során rendre elhanyagolták az előírt locsolást, pedig az a fentiek tudatában a veszélyes hulladék miatt is különösen fontos lett volna. A keletkező azbeszttartalmú port így a szél rendszeresen kiszórta a bontási területről, emiatt a levegőbe kikerülő részecskéknek való kitettség és azok egészségügyi kockázata is a sokszorosára nőtt.

Az azbeszttartalmú hulladék veszélyes hulladéknak számít, nem megfelelő kezelése pedig bűncselekménynek. Ezért olyan épületet, amelyben azbeszttartalmú anyagok vannak, különös előírások szerint kell bontani: a munkaterület és a munkások számára megfelelő védelmet kell biztosítani. A bontást csak akkor lehet elkezdeni, ha az épület azbesztmentesítési megtörtént. Erről és az azbeszttel dolgozók védelméről részletes törvényi szabályozás van.

A LIgetvédők az azbesztmentesítés elmaradása és a por megkötésének hiánya miatt is számos alkalommal kértek rendőri intézkedést, ám törvényi kötelezettsége ellenére sem a Rendőrség, sem pedig az Építésfelügyeleti Hatóság nem gondoskodott a veszély elhárításáról, a szabálytalan bontás leállításáról, ahogyan korábban a Hungexpo-épületek és a Közlekedési Múzeum bontása során sem.

Tényleg érthetetlen, hogy egy kiemelt beruházásnál, a Városliget közepén hogy fordulhat elő, hogy száll az azbesztes por a szélben … 10-20 év múlva a tüdőben lerakodott finom azbesztport tüdőrákot okoz, de akkor már ki fog arra gondolni, hogy mi történt a PeCsa bontásánál?

A PeCsa bontása 2017 februárja óta tart, az azbesztes sitt még mindig ott van, jelenleg is szabadon heverő azbesztet tartalmaz, ezért – különösen száraz, szeles időben – kockázatos a bontási terület közelében tartózkodni.

Például én magam is többször sétáltam be a Kertembe a Pecsa mellett – családostól, nem is sejtve, hogy azbesztes sitthalmok mellett sétálunk.

A Városliget Zrt. kiadott egy közleményt, ebben azt írják, hogy

„A Petőfi Csarnok azbesztmentesítése szakszerűen, biztonságosan, a jogszabályoknak megfelelően zajlott le, az sem a park használóira, sem pedig a környéken élők számára nem jelentett semmilyen egészségügyi kockázatot.
A hivatkozott azbesztcement tartalmú elemet a tiltakozók állítása szerint a Petőfi Csarnok bontási területén találták. Ennek kapcsán azonban kiemelten fontos megjegyezni, hogy az érintett területen még nem fejeződtek be a bontási munkálatok.”

Csakhogy az azbesztmentesítésnek már a bontás előtt meg kellett volna történnie a magyar törvények előírása szerint, az pedig, hogy augusztus 11-én még azbeszttartalmú hulladékot tudtak felkutatni a romok között, azt mutatja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. alvállalkozásában álló, az azbeszt felmérését (Drycon Hungary Kft.), eltávolítását (VS Construction), illetve magát a bontást végző cégek (DTRT Zrt.) a jelek szerint nem jártak el a törvények szerint.

Az azbesztről bővebben itt, de ilyen egy azbesztmentesítés: védőruha, lefóliázott ajtók, ablakok, hogy ne kerüljön ki a azbesztes por …


De ilyen volt a Petőfi csarnok bontása:

Az, hogy azbesztet találtak a Városligetben sajnos nem érte el a kormánypárti média ingerküszöbét, egy sor sincs róla a Magyar Időkben, az Origoban, az MTI-n.
Talán ha egy migránst találtak volna a sitt között bujkálva a Ligetvédők …

A Ligetvédők azt követelik, hogy

– az egykori PeCsa és a Hungexpo épületek területén hajtsanak végre egy a teljes területre vonatkozó azbesztfelmérést és távolítsák el a lakosságot fenyegető veszélyes hulladékot, valamint végezzék el a talaj rekultivációját.

– a Városliget használóinak egészségére súlyosan kiható további környezetszennyezés elkerülése érdekében az azbeszt kiporzását felületmegkötő anyagok alkalmazásával akadályozzák meg.

– a bontási törmelék lerakóhelyén is végezzék el a felmérést és az azbesztmentesítést, a veszélyes anyagot egy, az uniós előírások szerinti biztonságos deponálóban, megfelelő szállítási technológiával távolítsák el a helyszínről, és hermetikusan zárják el (lásd Ligetvédők: Hová kerül a PeCsa törmelék? https://goo.gl/tvQHuZ).

– teljes körűen tájékoztassák a lakosságot a környezet- és egészségkárosítás folyamatának felszámolásáról és az azbeszt eltávolításáról.

– a környezetszennyezés elkövetésének elkövetőit vonják felelősségre.

Biztos ami biztos, Tényi Istvánnal egyeztetve büntetőfeljelentést tettünk a Fővárosi Ügyészségen, mégpedig „ismeretlen elkövető ellen a 2012. évi C. törvény (Btk.) 248. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés b) pontja alapján minősülő hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett gyanújával.”

A Btk. 248. § (1) szerint:
Aki
a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában
a) hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;
b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

Gondolom felelős nincs, vagy talán a portás lesz az …

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]