Schmidt Mária 10 legdurvább Amerika-ellenes kirohanása
A Fidesz-közeli történészasszony időnként a legelvakultabb orosz propagandaoldalakon is túltesz. Válogatás az elmúlt 1 év interjúiból.
Az MNB szép csendben új külsőt vett fel. Már tavaly decemberben megszületett az új logó, mindenképpen az én hibám lesz, hogy én csak a mai napon láttam meg először. Szeretném is megosztani eme felejthetetlen pillanatot veletek:
A régi logó, ami nem volt már elég jó:
Az arculatváltás senki ingerküszöbét sem karcolta meg, egészen addig, amíg az MNB új FB elnöke, egy bizonyos Járai Zsigmond április 1-én lerántotta a leplet:
"Az utóbbi három évben 46 millió forintot költött el a Simor András vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra, hogy a jegybank új arculatot kapjon. Így született egy új logó is, a belső ellenőrzés szerint szükségtelenül."
Ízlésbeli kérdésbe ne is menjünk bele, egyszer egy dögunalmas szemináriumon rajzoltam 7 pálcikát a papír szélére, abból nem lett logó, itt például meg lehet nézni a világ összes nemzeti bankjának a logóit.
Viszont: az új arculatot, a logóval együtt a B&P Braun & Partners-nek "köszönhetjük", vagyis Braun Róbertnek.
Braun Robi, Gyurcsány Ferenc volt stratégiai főtanácsadója, Medgyessy Péter volt kommunikációs helyettes államtitkárra, az SZDSZ volt kabinetfőnöke 2010 márciusában, pályáztatás nélkül került az MNB-hez, mint kommunikációs tanácsadó.
Az MNB is reagált, feltették a második közleményüket az "MNB a tiszta közbeszédért" menüpontba.
Ebben oldalakon keresztül ecsetelik, hogy mennyire fasza gazdálkodást folytat az MNB, mennyivel csökkentek a költségeik, például kiderül, hogy az 591 munkatársukra 2010-ben 7 milliárd forintot költöttek, kommunikációra pedig 316 milliót.
És akkor Braun és az arculatváltás:
"Az MNB olyan közintézmény, melynek kommunikációja, annak stratégiai megalapozása a lehető legmagasabb színvonalon kell, hogy történjen. Dr. Braun Róbert elismert stratégiai kommunikációs szakember, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense, kandidátus. A Magyar Nemzeti Bank elnökének döntése alapján, a jegybank kommunikációs stábját egy stratégiai kommunikációs területen segítséget nyújtó szakértő tanácsadóval kívánta kiegészíteni. A szakember, oktatói, tanácsadói, tudományos kutatói munkája mellett, “további munkaviszony” keretében az MNB alkalmazottjaként – az MNB alkalmazottjaira vonatkozó összeférhetetlenségi, titoktartási kötelezettségek mellett – a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadójaként az elmúlt két évben intenzíven vett és vesz részt a jegybank kommunikációjának és nyilvános stratégiájának alakításában.
Dr. Braun Róbert nem pályázat, hanem korábban a jegybank számára végzett munkája alapján került kiválasztásra. A jegybanknak nincs semmilyen kötelezettsége, hogy munkatársait pályázat útján válassza ki, ahogy azt az új FB gyakorlata is igazolja, hisz a külső tanácsadót, akivel a testület szerződést kötött, valamint az FB titkárságának új munkavállalóit az FB is pályázat nélkül választotta ki."
B&P Braun & Partners:
"A jegybank nemcsak az elmúlt pár évben, hanem korábban is igénybe vette kommunikációs ügynökségek szolgáltatásait. Kommunikációs szolgáltatásokra Járai elnök úr és Missura Gábor kommunikációs vezető idejében, 2006-ban még százmillió forint felett költött az MNB. Ez az összeg 2010-re 63 millió forintra csökkent, tehát reálértékben megfeleződött.
A kommunikációs szolgáltatásokon belül, a kreatív ügynökségi feladatokra sem szakmai erőforrás, sem a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre a jegybankban (kreatív, grafikai tervek, rádióreklámok, filmek készítése, stb.).
Rendezvények megszervezéséhez, lebonyolításához és az azokon való személyes közreműködéshez esetenként olyan kapacitásigény mutatkozik, ami belső erőforrásokkal nem oldható meg, és nem is lenne célszerű, hogy ezek az erőforrások egész éven át rendelkezésre álljanak, amikor csak időről időre van rájuk szükség."
Vagyis Braun alkalmazták az MNB-ben, miközben Braun cége az MNB kommunikációs ügynöksége volt.
Az arculatváltás:
„Nem a ruha teszi az embert” szól a közmondás, de ha manapság a jegybank egyik felelős vezetője a hetvenes években a Vörös Október vagy a Május 1 ruhagyár által gyártott öltönyben jelenne meg a nyilvánosság előtt, akkor bizonyára sokan nem tartanák ezt összhangban lévőnek a jegybankban viselt felelős pozíciójával. Így van ez egy intézmény arculatával is.
Az arculat az a „ruha”, amely felöltözteti, formát ad a jegybank munkatársai által előállított elemzések, kutatások, megállapítások tartalmának. A tartalom és forma összhangjának hiánya magát a tartalmat is leértékelheti. Az MNB több mint egy éves munkával mérte fel, hogy milyen legyen a jegybank értékeit legjobban tükröző új arculata. Ehhez kikérte és figyelembe vette saját dolgozói és külső partnerei véleményét is. Az arculatváltás eredményeként, amelyre 2010 végén került sor, a jegybanknak módja nyílt a modern, elektronikus kommunikációs eszközök komplexebb kihasználására, illetve arra, hogy egy huszonegyedik századi jegybanknak megfelelő „ruhában” jelenjen meg a nyilvánosság előtt. Az arculatváltás teljes költsége 44,7 millió forint volt. Ez a jegybank éves működési költségeinek alig több mint 0,3%-a. Érdemes talán az összehasonlítás kedvéért azt is megemlíteni, hogy a jegybank működési költségei 2010-ben közel 1 milliárd forinttal csökkentek, ez az összeg több mint hússzorosa az arculatváltás költségeinek. Az arculatváltás költségei egyébként éppen akkorák voltak, mint a Járai Zsigmondnak 2007-ben kifizetett végkielégítés."
A végén azért odaszúrtak az új MNB FB-elnöknek, Járainak 🙂
Kemény egy munka lehetett: "Az MNB több mint egy éves munkával mérte fel, hogy milyen legyen a jegybank értékeit legjobban tükröző új arculata."
Akkor ezek szerint ez a hét pálcika tükrözi a legjobban a jegybank értékeit 🙂
Szerintem kellene egy új arculat médiakampány, mert ha sem láttam még idáig az új logót, akkor szerintem sokan mások sem … a NOL vagy a Népszava biztos leadná a hirdetést. A "legjobb" reklámok még mindig a Paksi Atomerőmű reklámjai, az MNB-nek is fel kellene zárkóznia melléje.
Egy szép nagy táblázatban megtekinthetőek az MNB 5 millió forint alatti beszerzéseit.
Összesítve olyan 500 milliót költöttek el, és vannak közte egész furcsa tételek:
Nokia 3110 telefon 478 800 ft, Nokia 6233 telefon 532 945 ft, vagy a Bookline-tól rendeltek egy halom könyvet, pl. Limpopo-avagy egy strucckisasszony naplója, Svejk útleíró szakácskönyve, Matt a férfiaknak, Hotel Bali … nem tűnnek szakkönyveknek 🙂
A Fidesz-közeli történészasszony időnként a legelvakultabb orosz propagandaoldalakon is túltesz. Válogatás az elmúlt 1 év interjúiból.
Megkérdeztük a chatbotot, mit gondol hazánkról. Nem sok jót sajnos.
És közben a baloldalt szidják, mert tüntetni és "lázítani" akart. Tragikomikus helyzet a kalocsai kórház környékén.
Majd az állam kifizeti a hiányt, hiszen állami cég.