Közokirat-hamisítás a Lex CEU kapcsán: feljelentést tettek
2
Lattmann Tamás nemzetközi jogász talált egy érdességet a Lex CEU törvényt vizsgálva:
[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]
A törvényjavaslatot a Parlament sürgősséggel fogadta el, amit az előterjesztő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a miniszterelnökségi fejléces papíron írt beadványával kezdeményezett, amit Budapest, április 3-i aláírásával látott el (lásd: http://www.parlament.hu/irom40/14686/14686-0002.pdf ). Most hagyjuk, hogy ennek a sürgősségnek, és ez által a képviselők és a szabályozás tárgyának jogainak korlátozásának adottak voltak-e a feltételei (nyilván nem, ez egy külön kérdés lehet/lesz az Alkotmánybíróság előtti eljárásban, ami ez elfogadott módosítás közjogi érvénytelenségéhez kell hogy vezessen), inkább csak fókuszáljunk a helyre és a dátumra.
Kérdés: hogy írhatta alá a már amúgy saját plágium-üggyel is bíró miniszterelnök-helyettes ezt a papírt akkor Budapesten, amikor április 1-7 között Iránban volt? (mini-reaktor, ilyesmi, megvan, ugye? lásd: http://www.irna.ir/en/News/82479445/ ) Bármilyen választ örömmel fogadok. Nyilván sehogy. Szóval valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, ami a Büntető törvénykönyv 342-343 szakaszai szerint bűncselekmény, hivatalos személy elkövető esetében egy és öt év közötti szabadságvesztéssel.
Az ügyiratot Semjén Zsolt 2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként pedig nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki. A kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz.
A Miniszterelnökség szerint Semjén Zsolt március 31-én megírta a beadványt, melyre valaki a beadás napját írta rá, vagyis azt , hogy „április 3”. És ez így jól van.
Neve elhallgatásét kérő magas rangú jogi forrásunk szerint: „az egy kapitális faszság hogy a keltezés ne az aláírás dátumát jelölné”.
Vagyis ha március 31-én írta meg akkor azt kell ráírni hogy március 31.
Ez tényleg elég egyértelmű annak, aki már írt hivatalos iratot.
A jogi forrásunk szerint a Miniszterelnökség kvázi beismerte a közokirat-hamisítást.
Egy valami tényleg érthetetlen: mi szükség volt arra, hogy Semjén neve legyen a papíron? Bármelyik csinovnyik boldogan megírta volna április 3-án ….
Tényi István pedig megtette azt a szívességet, hogy megírta és beadta a feljelentést az V. kerületi Ügyészségnek:
Frissítés: Az Így írnánk mi blog összeállította az elmúlt évek legviccesebb kormányzati jogi álláspontjainak szubjektív toplistáját. A fenti Miniszterelnökségi érvelés a 2. helyre került náluk.
(Kép: 168ora.hu)
