Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Nehogy lemondj, Pali bá!

2012. január 12. 5 percp

Nehogy lemondjon, tisztelt Schmitt Pál!

Ezekben a vészterhes időkben tényleg csak Ön gondoskodik a Nemzet legmagasabb szintű szórakoztatásáról! Másfél év is elegendő volt Önnek, hogy bátran le merjük írni, hogy Torgyán doktor óta nem volt ilyen szórakoztató figura a magyar politikában! Szeretnénk megköszönni Orbán Viktornak, hogy meglátta Önben a csiszolatlan gyémántot, és az ország legmagasabb pozícióját ajándékozta Önnek, hogy az egész Nemzetet beragyogja a fénye.
Ki tudná Ön helyett 100%-os teljesítménnyel végezni ezt a munkáját?
Ki védené Ön helyett ilyen elszántan a magyar nyelvet?

Istenem, na bumm, a 215 oldalas disszertációjában 180 oldalt másolt egy bolgár haver könyvéből. És? A Nemzet Tolla, a Törvényhozás Motorja, a Zemberek Elnöke, azért tették oda, hogy minden pikk-pakk alá legyen írva asap. Ezt jól csinálja? De még mennyire.

Ez egy következmények nélküli ország, ez volt, most is az és mindig is az lesz. Csak nem gondolja bárki, hogy majd lemond? Hiszen ha lenne benne gerince, akkor eleve nem vállalja el a csicskaszerepet, vagy nem alakítja ezt ilyen pompázatosan.

Egy ilyen országban, ahol Németh Lászlónék miniszterek, Selmeczi Gabikák szóvivők, elhanyagolt feleségek OBH elnökök lehetnek, egyszerűen nincs jobb Schmitt Pálnál.
Ügyeskedett, simult, nyalt az átkosban, ügyeskedett, simult, nyalt a demokráciában, hát nem pompás bizonyíték ez arra, hogy a magyar ember mindent túlél, minden helyzetben feltalálja magát?

Schmitt Pál disszertációja akkora plágium, hogy prototípusként lehetne mutogatni a gólyáknak az egyetemen. Pont. Egyszerűen fogta a bolgár haverja 1987-es könyvét, és lefordított belőle 180 oldalt. Biztos azt hitte, ha fordít valamit, az nem másolás. Amúgy is 1992 volt, olimpia éve, nem volt ideje ilyesmikre.

A szerzői jogi blog szerint: "A Schmitt által végzett tevékenység valójában átdolgozás (Szjt. 29.§), amely nem feltétlenül jelent csak fordítást (ahogy azt a törvény példaként hozza is), ide sorolható az eredeti mű tartalmának átalakítása, rövidítése, "magyarítása" is. Az átdolgozás pedig engedélyköteles cselekmény. A felhasználási engedély megkérése és a szükséges jgodíj megfizetése híján a felhasználás pedig jogsértést jelent."

(forrás: hvg.hu)

Ha egy 5 oldalas házi dolgozat 4 oldalát másolod egy könyvből, egyest kapsz.

Ha egy 60 oldalas szakdolgozat 50 oldalát másolod egy könyvből, kivágnak az egyetemről.

Ha a szakdolgozatodban nincsenek lábjegyzetek, nincsenek benne forrásmegjelölések, át sem veszi a tanárod, csuklóból visszadobja. És még szerencsés is vagy.

Ha egy 215 oldalas disszertáció 180 oldalát másolod egy könyvből, summa cum laude-val végzel, és köztársasági elnök leszel.

Abba már bele sem megyek, hogy sportágak olimpia története mióta "filozófiatörténet", vagy hogy egyáltalán disszertáció-e?

A botrány kirobbanása után négy órával magyarázta meg a KEH, hogy mi is történt, amit gyorsan le is közöltek az addig nagyon szemérmesen hallgató jobboldali lapok:
"A leghatározottabban visszautasítják a plágiumvádakat. Az államfő és a bolgár sportkutató személyesen is jól ismerték egymást, az államfő részt vett Georgijev több munkájának elkészítésében és közös forrásból dolgoztak. Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értékezése forrásaként is megjelölt Nyikolaj Georgijev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte. Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai."

Ez már magában is óriási LOL, ezt már csak akkor tudták volna felülmúlni, ha ezt a közleményt adják ki:
"Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy részét szinte szóról szóra plagizálta egy bolgár sportkutató, méghozzá úgy, hogy szándékosan visszadatálta a saját értekezését, ezáltal azt a hitet keltve, hogy övé az eredeti példány. A dolgozata ráadásul még a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem felel meg, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól. Schmitt Pál nemzetközi szervezetekhez fordult jogorvoslatért."

Világbajnok disszertáció, kétség sem férhet hozzá, hiszen önálló kutatómunka helyett ketten dolgoztak rajta, a két kolléga szorgosan túrta elő a NOB jegyzőkönyveit, gyűjtötték ki az adatokat, aztán elváltak egymástól az útjaik, és Schmitt Pál is ugyanazokkal a szavakkal, ugyanolyan sorrendben, ugyanolyan formában írta meg 1992-ben a művét, mint ahogy ezt a bolgár barát megtette 5 évvel korábban. Ezek a NOB jegyzőkönyvek valahogy kimaradtak a források közül … Schmitt témavezetője szerint ez így teljesen oké. Szép munka, Dr. Takács: "A sport és a képzőművészetek (1970-90)"

Dr. Bognár Gergely, a Közép-Európai Egyetemről ezt írja:

"Minden lelkiismeretes oktató a szemeszter első óráján a diákok fejébe veri, hogy a plágiumon kapott hallgató a lehető legsúlyosabb elbánásra számíthat — általában minden további teketória nélkül kirúgják az egyetemről. (…)

Ha a plágium már egy néhány oldalas szemináriumi dolgozat esetében is ekkora vétség, gondolhatjuk, mekkora tétje van egy doktori disszertációnál. A doktori értekezés megvédése az emberiség tudáskincsének gyarapításán dolgozó tudósok nemzetközi közösségébe való belépés. Ehhez a közösséghez tartozni rang és megtiszteltetés. Ezzel visszaélni — legalábbis ennek a közösségnek a szemében — megbocsáthatatlan bűn. (…)

Tökmindegy, hogy a bolgár szerző és a magyar államfő haverok voltak-e. Sőt, a barátomat meglopni talán még nagyobb becstelenség, mint egy idegent. Azt akarja vajon mondani ezzel a hivatal, hogy de hát mindannyian tudjuk, hogy Schmitt Pál úriember, aki a barátjától sosem lopna? Vagy azt, hogy a bolgár szerző nagylelkű barátként saját tanulmányának úgy jó négyötödét Schmitt rendelkezésére bocsátotta? (…)

Mi jutna eszünkbe, ha két történész mondjuk az 1848–49-es szabadságharc forrásait elemezve szinte szóról-szóra ugyanazt írná? Természetesen nem az, hogy csak véletlen egybeesésről van szó.

Marad még az a lehetőség, hogy jóhiszemű, ámde borzasztóan ostoba hibával állunk szemben. A magyar helyesírással amúgy is hadilábon álló államfő egyszerűen nem érti a másolás és idézés közötti különbséget. Ezért hivatkozik ugyan a bolgár szerző munkájára, miközben a disszertáció nagy részét kimásolta belőle.

Az ilyesmi egy elsőéves egyetemista esetében elképzelhető — találkoztam ilyen diákkal. Ilyenkor az ember azon gondolkodik, hogyan vehették fel a hallgatót az egyetemre. De egy doktori disszertációnál ilyen egyszerűen nincs. Erre a szintre egyszerűen nem juthat el úgy valaki, hogy ne értse a mások munkájának hivatkozott idézése és hivatkozás nélküli plagizálása közötti különbséget."

Természetesen Pali bácsi legújabb húzása egyből mém lett, ebből a termésből pár példány:

"Magyarország Alaptörvénye, 9. cikk (2): A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka… alias Copy General"