A Human Rights First amerikai emberijogi szervezet 2010-es díját megosztva kapta meg Mohácsi Viktória magyar romajogi aktivista, volt liberális európai parlamenti képviselő és Julius Kaggwa ugandai melegjogi aktivista.

A Human Rights indoklás szerint "Julius és Viktória bátor vezetők a diszkrimináció és a gyűlöletbűncselekmények elleni harcban saját társadalmukban, amelyben gyakran társadalmilag elfogadható köntösbe bujtatják az előítéleteket, amelyek valójában széleskörű diszkriminációt, kirekesztést, sőt fizikai erőszakot táplálnak. Az őket ért halálos fenyegetések ellenére, személyes egzisztenciájukat is kockáztatva állhatatos harcot folytatnak az esélyegyenlőségért és az egyenlő elbánásért, elszántságukból és példájukból mások is erőt meríthetnek."

Julius Kaggwa Ugandában és más Afrikai országokban harcol a melegek és más szexuális kisebbségek jogaiért (kemény egy küzdelem lehet, nem lennék egy ugandai transzi), Mohácsi pedig ugye a náczi magyarok és a náczi Európa ellen folytatja évek óta a harcát a romák érdekében.

Mohácsi New Yorkban vette át a díjat a múlt héten, ennek kapcsán adott interjút a Foreign Policy-nek. Az interjú egy gyöngyszem, Mohácsi kőkemény formában tért vissza a 2009 júliusi "eltűnése" után.
 
Már maga az interjú felvezetése is csodálatosan indul:
"Mohácsi Magyarországot képviselte az Európai Parlamentben 2004-2009 között, amikor elveszítette a székét a Jobbik eredménye miatt."

FP: Milyen üzenetet hozol a látogatásod kapcsán az Egyesült Állomoknak?
MV: A legnagyobb lehetőség pályafutásom során, hogy az Egyesült Államok kormányától kérjek segítséget a magyarországi gyűlöletbűnözés miatt . Nálunk egy rasszista sorozatgyilkosság zajlik, ami nem ért véget.  Az FBI együttműködött a magyar rendőrséggel a nyomozásban. Az együttműködés nagyon sikeres volt, ezért sikerült elkapni a gyilkosokat. Négy elkövetőt elkaptak tavaly augusztusban. Ámbár mióta őket elkapták, a rasszista bűncselekmények a romák ellen folytatódnak. A rendőrség 6 halottat és 9 esetet talált, ahol Molotov-koktélt dobtak házakra. A kutatásaim szerint hárommal több támadás volt, mint amennyiről a rendőrség beszámolt.
Most a szélsőjobboldali Jobbik, akik 15%-ot szereztek a tavaszi parlamenti választáson, hirdetik a "cigánybűnözés" eszméjét, és atmoszféra az országban hihetetlen. Nem kellemes most a romáknak Magyarországon élni.

FP: Minek tulajdonítod a Jobbik előretörését és az újabb keletű roma ellenes érzéseket?
MV: A fő oka ennek a gazdasági válság. Sok ember elveszítette az állását – ahogy a világban is. Az emberek egy része a a romákat hibáztatja a munkanélküliségért. Természetesen, nem volt munkánk 20 évvel ezelőtt, 10 évvel ezelőtt és most sem. A romák nem veszítettek semmit a gazdasági válság miatt. Nekünk soha nem volt semmink!

FP: Ugyanez történik Franciaországban is?
MV: Igen, részben. De Franciaország csak az utolsó ország, ahol ez megtörtént. Úgy gondolom, hogy a Franciaországból kikergetett romák nagy része Olaszországban volt előtte. Ezek a romák a Balkánról jöttek, és Romániából, Bulgáriából. Harcoltunk az ujjlenyomatvétel és egyéb szabályok ellen Olaszországban, mert tudtuk, ha ezt hagyjuk, akkor más országok is alkalmazni fogják. Azt akarom, hogy ezekkel az emberekkel EU-s állampolgárokként bánjanak. Ha valaki elkövet egy bűncselekményt, akkor kellene bűnözőként bánni vele, de egy egész csoportot nem kellene megbélyegezni a cigánybűnözéssel. A legtöbb roma, aki elhagyta Olaszországot, Franciaországba, Svájcba, Dániába és Németországba ment. Merkel kancellár megfenyegette a bevándorlókat, hogy meg lesznek büntetve, ha nem integrálódnak a társadalomba. Svájc majdnem teljesen száműzte a romákat. És valószínűleg nem az utolsó országként.

FP: Miért van a romaellenesség ennyire berögzülve Magyarországon?
MV: Mikor csatlakoztunk az EU-hoz, letettünk együtt egy szegregáció-ellenes tervet az amerikai tapasztalatok alapján. Készítettünk egy felmérést, és az eredmény jött ki, hogy a magyarok 94%-a nem szeretné, ha gyermeke egy roma gyerek mellé ülne az iskolában. Tudtunk, hogy ennek kellene az ország legsúlyosabb problémájának lennie, de azt is tudtuk, hogy anélkül, hogy összekevernénk a gyerekeket az iskolákban, a teljes integráció sosem lesz sikeres.

A magyar oktatási rendszer a roma gyerekek 25-30%-át mentálisan sérültnek nyilvánította. Európában egy nemzetre nézve ez a szám 3%. A WHO azt mondta, hogy fizikailag nem lehetséges, hogy egy populációnál ez a szám több legyen, mint 3%. Ennek az előítélet az oka, minthogy az is, hogy az iskolák több pénzt kapnak az ilyen gyerekek után.

Néha az emberek azt mondják, hogy a roma szülők akarják, hogy a gyereküket mentálisan sérültté nyilvánítsák, hogy több pénzt kapjanak. Ez hazugság. A pénz a önkormányzatok zsebeibe megy.

A diákok végül egy alacsony színvonalú gettó-iskolába kerülnek. Nincsenek roma tanárok, doktorok, bírók vagy emberi jogi aktivisták. Nincs senki, aki sikeres lenne.

FP: Romák próbáltak aktívabbá válni a politikában?
MV: Az EP választásokon a romák 60% vett részt, pont annyi volt az országos részvétel is. Ez ugyanolyan, mint amikor azt hallod, hogy azt mondják, hogy a roma gyerekek nem járnak iskolába. A roma gyerekek kevesebb mint 1% nem jár csak iskolába. 

Nem tudom, hogy a többi országban ez hogy van. Ha lenne lehetőségem, szeretném ezt a kutatást kiterjeszteni a 27 EU-s országra.

FP: De a romák szavaznak, akkor miért nem rendelkeznek nagyobb befolyással a roma politikusok?
MV: Minden nagy politikai párt egy roma képviselőt választ. A legtöbbjük nem túl hatékony, mert a pártok olyan embert választanak, aki nem beszél túl hangosan. Hallottam, hogy az egyikük azt mondta, hogy "Meg kell tanítanunk a romákat dolgozni, mielőtt integráljuk őket." Egy roma politikus mondta ezt! Ez szégyen! Ez azért van, mert a pártok választották ki őket. Engem a liberálisok választottak, és sokat harcoltunk, mert azt gondolták, hogy nekem csendben kellene lennem, és nem belekeveredni a dolgokba. Mikor látták, hogy én függetlenül küzdök a problémáimért, ki akartak rúgni. Több roma pártot hoztunk létre, de egyik sem volt sikeres.

FP: Az EU nyitott határai hogyan változtatták meg a romák életét?
MV: A roma emberek azt hitték, jobb lesz az életük nyugaton, ehelyett diszkriminációt, elutasítást tapasztalnak, a gyerekeiket pedig elveszik tőlük a hatóságok. Most rosszabb nekünk, mint a zárt határok között, a kommunizmus idején.

Mohácsi Viktória New Yorkban elhintett, országimázs-építő és minden bizonnyal színtiszta igaz mondatai nagyon hamar szárba szökkentek.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szakértői nagyon keményen elítélték Magyarországot az országértékelő jelentésükben. A Tanács 18 szakértője megállapították, hogy a jelentős roma kisebbséget nagyon széles körű társadalmi előítélet és hátrányos megkülönböztetés sújtja. A jelentés szerint a magyarok is elismerték, hogy a társadalom hozzáállását meg kell változtatni.
Nyugtalanítónak nevezték, hogy a roma kisebbség általánosító és rosszindulatú kijelentések célpontja a közszereplők, a média és a hivatalosan feloszlatott Magyar Gárda részéről is, a rendőrség pedig folyamatosan rosszul bánik velük. A romák beilleszkedésére kidolgozott kormánystratégia ellenére e kisebbséget még mindig háttérbe szorítják az oktatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyben és a politikában. A szakértők felszólították Magyarországot a tolerancia erősítésére és arra, hogy lépjen fel a fajgyűlölet motiválta bűncselekmények ellen, illetve hogy járjon el a Magyar Gárda volt és jelenlegi tagjaival szemben.

Ismételten elnézést kérek, hogy ennyi gondot okozunk a roma honfitársainknak! Még a lakáshoz jutásukat is akadályozzák, a Fészekrakó mindenit! 
(Amúgy hogy lehet valakit akadályozni abban, hogy lakáshoz jusson? Elmegy dolgozni, akkor kaphat lakáshitelt, és vásárol egyet.)