Ha elveszítené a választást, Orbán Viktor egy párhuzamos állam kápójaként képzelheti el a jövőjét. A kétharmados törvényei, a kilenc évekre kinevezett tisztviselők bármilyen új kormányt képesek szabotálni, azt pedig már láthattuk Budapest példájából, hogy a Fidesz ott és akkor gáncsolja el politikai riválisait, ahol és amikor csak tudja. Cikkünkben sorba vesszük, hogy melyek a hatalomnak azon szegmensei, ahova egy fideszközeli vezető lett elmozdíthatatlanul beültetve, és melyek azok az államigazgatási feladatkörök, amelyekre megkerülhetetlen ráhatásuk lehet, akár egy kormányváltás után is. 

A 2013 óta folytatólagosan elkövetett lopakodó államcsíny az alkotmányos demokrácia végét jelentette hazánkban, és ezzel együtt egy új önkényuralmi rendszer megszületését. Egy sarkalatos törvényekkel körbebástyázott rendszerét, melyben minden nap lábbal tiporják a jogállamiság intézményét és világosan megüzenik az ellenzéki oldalnak: „Ti nem vagytok egyenjogúak a kormánypártiakkal. A kormányak pusztán addig vagytok fontosak, amíg az adót befizetitek, és a hatalom igazi célja pusztán a hatalom megtartása.”

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A miniszterelnök rendszere ennek ellenére felkészült a kormányváltásra is, és törvényekkel jó előre igyekezett minimalizálni a lehetséges károkat. A hatalomátmentésben több ezer milliárdnyi közvagyon kiszervezését szavazta meg a Fidesz, és ennek keretében alapítványi fenntartás alá került a magyar felsőoktatás 70 százaléka is.
De ami ennél is sokkal fontosabb,  jelenleg szinte az összes fontos államigazgatási szerv vezetésében alaptörvény által hosszú évekre bebetonozott, kormányközeli vezetők várják, hogy mit tehetnek Orbán Viktorért – és hatalmon maradásáért.

önkényuralom: zsarnoki kormányzás, amikor egy ország vezetője vagy uralkodója a fennálló törvényeket semmibe véve, vagy azokat a saját kényére-kedvére változtatva visszaél a hatalmával, és az ország népének vagy az országon belüli más érdekcsoportoknak a javát, érdekeit figyelmen kívül hagyja. (forrás: WikiSzótár)

Az ellenzéki szavazónak ma nincs joga módja kiegyensúlyozott módon tájékozódni a közügyekről, hisz a 100 milliárdokból fenntartott közmédia már évekkel ezelőtt propaganda-gyárrá alakult, és a legfőbb szerepe a kormány kompetenciahiányának elfedése, vagyis saját szavazóinak dezinformálása lett.

A KESMA-val megerősített propagandagépezetet őrangyalként felügyeli a 2010-ben alakított, kizárólag fideszes tagokból és 9 évre kinevezett Fidesz-káder elnökből álló Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az NMHH elnöke megválasztása után automatikusan a médiatanács elnökjelöltjévé válik. Ahhoz azonban, hogy a médiapiacot felügyelő médiatanácsot is vezethesse, a parlament kétharmados többségének beleegyezése szükséges.

Hasonlóan „lezseren” végzi a munkáját a Költségvetési Tanács (KT),  melynek feladata lenne annak megítélése a költségvetési törvény megfelel-e az Alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, vagyis, hogy a GDP-arányos államadósságráta nem növekszik-e az adott évben a költségvetés hatására. Mostanában ez nem annyira jött össze.
A tanács elnöke 2024-ig az Áder János által kinevezett Dr. Kovács Árpád, tagjai a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Matolcsy György, és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domonkos László. Utóbbi kettő volt Fidesz-tag és Orbán Viktornak köszönheti hatalmát, így őszintén egyikük sem vádolható pártatlansággal.

Magyarország államfője, vagyis a köztársasági elnök a nemzeti egység kifejezője, a legfőbb közjogi méltóság csak kétharmaddal választható, ennek a szellemiségnek eleget téve a kormánypártok még április 3-a előtt meg fogják szavazni a Fidesz volt családjogi miniszterét, az Orbán Viktor fülbevalós Novák Katalint a pozíció betöltésére.

Novák Katalin OV’22 feliratú fülbevalóban 2021. november 14-én a Fidesz tisztújító kongresszusán (fotó: Novák Katalin/Instagram)

A közvagyont műkincsekre költő és az alapítványaiba kitalicskázó, volt Orbán-miniszter Matolcsy 2025-ig biztosan marad a posztján Magyarország központi bankjánál, az MNB-nél. Utódlásáról az alaptörvényben foglaltak szerint a következő köztársasági elnök, vagyis jó eséllyel Novák Katalin dönthet majd.

A szintén csak kétharmados többséggel elmozdítható Domokos László 2011 novemberében közös nyilatkozatot írt alá a korrupció elleni küzdelemben való együttműködésről a Legfelsőbb Bírósággal (Kúria), valamint a legfőbb ügyésszel. Az Állami Számvevőszék elsődleges feladatai között szerepel, hogy ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását és a nemzeti vagyon kezelését. 2014 óta 8 alkalommal állapított meg tiltott párttámogatás, és ennek jogkövetkezményeként súlyos százmilliókkal rövidültek meg pártok – kizárólag az ellenzéki oldalon.

Szintén Fidesz-párttag volt a Harmadik Magyar Köztársaság 3. és 5. legfőbb ügyésze, Polt Péter. Személye és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Mármint papíron!
Legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára, az országgyűlés választ 9 évre, és a Fidesz még azt is alaptörvénybe foglalta, hogy az – ügyészekkel ellentétben- a legfőbb ügyész jogviszonya ne szűnjön meg a nyugdíjkorhatár betöltésével. Polt ma 66 éves, megbízatása 2028-ig szól. Leváltásához kétharmados többség kell! Munkájának hitványságáról itt írtunk bővebben.

2021 januárjától 2030-ig a bírósági hierarchia csúcsán elhelyezkedő Kúria elnöke a fideszes pártkatona Dr. Varga Zsolt András, aki 10 évig volt Polt Péter helyettese, és életében nem dolgozott egy percet sem bíróként. Kinevezése ellen a teljes Országos Bírói Tanács is tiltakozott. Elmondták, Varga kinevezését két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön. A Kúria feladata pártatlanul elbírálni a törvényszék és az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, felülvizsgálati kérelmeket, valamint dönthet önkormányzati rendeletek megsemmisítéséről is.

Az alapvető jogok biztosát –  köznyelvben ombudsmant – szintúgy az Országgyűlés választja meg hat évre, kétharmados többséggel. Feladata az alapjogok védelme, annak biztosítása, hogy a hatóságok tevékenysége ne sérthesse az emberek alkotmányos jogait. 2019 és 2025 között ezt a pozíciót Kozma Ákos töltheti be, de munkáját rengeteg kritika éri „gyengekezűsége” miatt. Nem rendelt el vizsgálatot a Pegazus-ügyben és tavaly nyáron ombudsmanok külföldi kollégáiból álló testülete azt javasolta, hogy Kozmát minősítsék le, vagyis fosszák meg „A” státuszától, amiért nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTQI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat.

Miután a második Orbán-kormány megszüntette az adatvédelmi biztosi intézményt, 2012 január 1-től Schmitt Pál volt köztársasági elnök kilenc évre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökévé nevezte ki Péterfalvi Attilát. Sajnos az ellenzéki politikusokat, újságírókat és civileket érintő  lehallgatási botrány nem érte el az ő ingerküszöbét sem, az eset kirobbanásakor két hétig szabadságon volt, ezért nem rendelt el vizsgálatot az ügyben. Nemrég elkészült jelentése pedig mindent rendben talált. Péterfalvi kinevezése 2030-ban jár majd le.

A kormány által kinevezett, a választások után is hivatalban maradó tisztviselők.
grafikon: helsinki.hu

Mára világosan látszik, hogy a 2022-es választás tétje papíron kisebb, mint korábban: az ott odaítélt hatalom csekélyebb, mert Orbán Viktor már azt is ellopta, és esze ágában sincs visszaadni, teljesen mindegy, hogy mit tükröz majd a népakarat. Kormányváltás esetén könnyen megbénítható az új vezetés, melynek ilyen körülmények között elsődleges dolga kellene, hogy legyen, visszaszerezni a ténylegesen gyakorolható államhatalmat, ez azonban a fentiek miatt, jogállamiság keretei között nem biztos, hogy lehetséges lesz.

Címlapkép: Orbán Viktor/Facebook

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.