A „Vár-projektről” a mai napig igen kevés adat került napvilágra, miközben a vele párhuzamosan zajló Liget-projekt sokkal nagyobb figyelmet kap. Pedig a „Vár-projekt” kormányzati becsült költsége 200 milliárd forint, hangsúlyozottan becsült költsége, ami közel egyenlő a Liget-projekt 250 milliárdos árával.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

Csakhogy Orbán Viktor nagyon szeretne felköltözni a Várba, ehhez kapóra jönnek olyan érvek, mint a Vár „felújítása”, és a „hatalmi ágak szétválasztása”, magyarul hogy a miniszterelnök ne a törvényhozás épületében legyen elhelyezve.

A Miniszterelnökség a Sándor-palota mellé fog költözni, a volt Karmelita-kolostorba, ennek az épületnek az átépítése gőzerővel zajlik. Emellett Orbánék azt is kitalálták, hogy a Belügyminisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is a Várba kell költöznie. Hogy miért? Mert a boldog békeidőkben a Várban voltak ezek a minisztériumok! Igaz, azóta eltelt száz év, de ez nem számít. A Vár-projektről bővebben erre.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként ezzel indokolta a Szentháromság térre költöző NGM, az Úri utcába és az Országház utcába költöző Belügyminisztérium és a Karmelita-kolostort elfoglaló Miniszterelnökség Várba költözését:

„A budai Vár a magyar államhatalom végrehajtó központjának épült, így logikus a kormányzati szervek odaköltöztetése.”

 

 

A lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda Facebook-oldalára került fel egy fénykép 2016. március 19-én, amin Duda Orbán Viktor vendégeként a magyar miniszterelnök dolgozószobájában látható. Az Építészfórumban kielemezték, hogy a háttérben a Budai Vár alaprajza látható, beszínezve az átépítendő épületek. A Miniszterelnök úr csak a legfontosabb dolgokkal foglalkozik.

A 2017-es költségvetésben 26 milliárd forintot különítettek el arra, hogy a Szentháromság téren álló épületet visszaalakítsák olyanra, amilyen 1904-ben volt. A neogótikus palotát már akkor sokan támadták, a II. világháborúban súlyosan megsérült az épület, a ma is látható formában építették újjá, ezt fogják most visszaalakítani.

Az átépítésre megjelent a közbeszerzés a hónap elején, mely szerint
„A volt „Magyar Királyi Pénzügyminisztérium” épülettömbje Fellner Sándor építész 1901-03 évi tervei, és egyéb dokumentumai köztük a 1908-as Fellner album alapján, a „Fortuna-ház” műemléki értékeinek szem előtt tartásával kerül helyreállításra.”

A kiírás szerint
„Az épületnek rendelkeznie kell: reprezentatív terekkel, konferenciateremmel, tárgyalókkal, a dolgozók befogadásához szükséges mennyiségű és minőségű irodai terekkel, könyvtárral, irattárral, és kiszolgáló helyiségekkel/területekkel (teakonyhák, vizesblokkok, dolgozói étkezdék, büfék, raktárak, épületgépészeti és épületvillamossági helyiségek, parkolóhelyek stb.). A cél egy modern irodaépület kialakítása a műemlék eredeti állapotának visszaállítása és értékeinek megtartása mellett, a mai kor „A” kategóriás iroda követelményeinek való megfeleltetéssel.”

Csakhogy a közbeszerzésben már szó sincs a 26 milliárdról:

„A Beruházás várhatóan 2,5 évig tart, a becsült bekerülési volumen: 35-38 milliárd forint,az épület bruttó területe ~30.000 m2. Az épület műemléki védettség alatt áll. Ezen épületbe kerül elhelyezésre a rekonstrukciót követően a Nemzetgazdasági Minisztérium 800-1000 fővel, parkolókkal, éttermekkel, reprezentatív terekkel, tárgyaló/konferenciatermekkel, könyvtárral, irattárral és egyéb kiszolgáló terekkel, a feladat valamennyi szakági munkarészt érinti.„

A „becsült” költség már most 35-38 milliárd, de ugye lehet, hogy drágábban nyeri meg valaki a projektet…. nem lenne példa nélküli. Az épületben lévő szervezetek kiköltöztetése amúgy 5,4 milliárd forintba került.

Vagyis egy jó állapotú épületre ráköltenek minimum 40-43 milliárd forintot, hogy ne úgy nézzen ki, mint 1945-ben, hanem úgy, mint 1904-ben.

Összehasonlításul:

 

Még nincs is meg a nyertes, aki elkezdi a munkálatokat, de a költségek 26 milliárdról máris 43 milliárdra ugrottak fel, ez 65%-os drágulás. És hol van még a vége?

Amúgy a költözés határideje 2017. december 31. volt, de még most keresik, ki lesz az építő.

De nézzük meg, mennyire döntött felelősen a kormány, amikor eldöntötte, hogy ez a két minisztérium a Várba fog költözni. Alaposan mérlegelték-e a döntést, gondosan bántak-e az adófizetők pénzével?

A döntés a 837/2015. (XI. 24.) számú kormányhatározatban volt olvasható, ezért kikértem ennek a kormányhatározatnak a döntéselőkészítő anyagát, ami alapján maga a döntés megszületett.

Minden ilyen kormánydöntést előkészítő anyag legjobb része az egyeztetési lap, hogy kivel egyeztettek:

 

Megfogalmazzák a célokat:

 

 

A Belügyminisztérium költözéséről konkrét összegek szerepelnek az előterjesztésben:

 

A Nemzetgazdasági Minisztériumról azonban csak ennnyit írnak:

 

Akár jelentős többletmunkálatok árán (!), de vissza kell építeni az épületet az eredeti formájába, becsült összeg nincs.
Felelős döntés született.

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]