Bezárás

Európában a harmadik legdrágább nálunk a taxizás, mégis ráemelünk

Annak ellenére, hogy ha egy taxiút tarifáját a lakók átlagos havi nettó jövedelméhez viszonyítjuk, akkor az albán és a szerb főváros után Budapest a legdrágább egész Európában, Magyarországon mégis áremelést sürgetnek a taxisok.

Év végén még csak pletyka volt, tegnap viszont a Zoom.hu megszerezte a számokat is, hogy mennyi áremelést szeretnének a taxisok júniustól.

Úgy nézünk ki, hogy a 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedne, a 280 forintos kilométerdíj 300 forintra, míg a percenkénti várakozási díj 70 forintról 75 forintra kúszna fel. A Zoom.hu-hoz eljutott információk szerint ez az a jövőbeli tarifa, amely mögött a budapesti taxistársadalom és az érdekvédelmi szervezetek a legnagyobb arányban felsorakoztak.

S miért van szükség több mint 55%-os emelésre az alapdíj esetében? A taxistársaság azt felelte:  “Sok esetben, ha valaki rövid utakra hív címre autót, akkor a címre jutás költségeit is kalkulálva, valójában veszteséget kénytelen elszámolni a sofőr.”

Hogy ez a veszteség miként jön ki, arról nekem fogalmam sincs, hisz ma is elkéri minden taxis 3-4 liter benzin árát egy 2km-es fuvarért is.

Csak lábjegyzetként említeném, hogy a taxislobbi által kiűzött Ubernek nem volt gondja a rövid fuvarokkal, és gyakorlatilag fele annyiért szállította az utasokat Budapesten, mint a taxis társaságok… De ez a múlt és kár sírnunk utána, mert – hála a barcelonai taxisok perének- az Uber már sosem jön vissza olyan formában, amilyenben volt.

Ugyanis – a cég tevékenysége hiába volt kiugróan hasznos a fogyasztóknak – tavaly év végén Döntött az Európai Bíróság: az Uber taxicégnek fog számítani az Európai Unió teljes területén, s ezzel a cég versenyelőnye minimálisra csökken, hiszen a taxiszolgáltatókkal azonos szabályoknak, engedélyezési eljárásoknak és biztosítéki követelményeknek kell megfelelnie.

tarifák

Két éve a Portfolio elemezte a Numbeo statisztikáit az európai tarifaárakról, és adott egy releváns képet arról, hogy mennyire megterhelőek a taxistarifák a helyi lakosokra nézve, ha az átlagos nettó jövedelemszintekkel vetjük össze őket.

taxitarifák2

Látható, hogy még a mostani, “alacsonyabb”  áraival is – Londont megelőzve -, Budapest az előkelő harmadik helyet szerezte meg a fordított árversenyben. S a kérdés rögtön szöget üt az ember fejébe, miért ilyen drága a taxizás nálunk, ha a hasonlóan szerencsétlen előmenetelű és csóró országokban, mint például Románia vagy Bulgária, meg tudják oldani sokkal-sokkal olcsóbban? S mi szükség van arra, hogy még emeljünk a tarifákon? Részemről a kérdés költői, de azért a taxisoknak vannak válaszaik.

Mint tudjuk, a budapesti tarifák emelésének ötlete 2017 őszén vetődött fel először. A sofőrök úgy vélték, az immár csaknem 5 éves díjtáblához valamilyen formában jó lenne hozzányúlni. Akkor felvetődött egy olyan ötlet is, hogy hétvégi és éjszakai tarifákat kellene bevezetni. Ezen ötlet mögé alapvetően a Csertek István vezette Európai Taxis Egyesület (ETE) állt be, azonban Tarlós ezt megvétózta. De akkor mit lehet tenni?

Szakmai szervezetek szerint, s úgy tudjuk, a sofőrök többsége szerint is, ma már “egy elfogadható mértékű díjemelés” elodázhatatlan. Mert, mint fogalmaznak, a benzin ára csupán egyetlen összetevője költségeiknek, s számos másik elem – például a vizsgázás vagy a drosztdíj – évről-évre emelkedik. Ezeket pedig muszáj valahogyan fedezni – magyarázták.

Hát igen, a benzinár ma kb. a 2011-es szintet üti meg. S majdnem 100 forinttal kevesebb, mint a 2012-2014-es horrorkiugrásoknál. A taxiforum kalkulátora szerint a drosztdíj és a behajtási engedély éves díja is eléri már a 82 ezer forintot. A vizsgáztatás éves árát meg kiröhögöm. Mindemellett, nem mondjuk azt mi se, hogy a taxizás olcsó mulatság egy sofőrnek, és aki nem akar egyoldalúan ítélni, az böngéssze át a fenti kalkulátor összegeit. De a taxisok minden járulékos költségének ellenére is, azt azért kimondhatjuk, ez az utasnak (is) nagyon fáj.