Bezárás

A korrupció felfalta a Fideszt és a gazdaságot

Navracsics Tibor 2010 végén a Transparency International Magyarország rendezvényén jelentette be, hogy korrupciós ügyekre specializált csoport jön létre az ügyészségen belül. Most azonban az ország korrupciós észlelési indexe és gazdasági versenyképessége is történelmi mélypontra zuhant, és előbbiben már csak Bulgáriát előzzük meg az EU-ban.

“A  jövő évi (2011 – a szerk.) költségvetésben – “hosszú évek hanyatló periódusa után” – mind az ügyészség, mind a bíróságok büdzséje növekedni fog. Az ügyészségnek az előző évekhez képest körülbelül hárommilliárd forinttal emelkedik majd a költségvetése, továbbá kap egy plusz egymilliárd forintos “korrupcióellenes csomagot” is, amely 55 új munkatárs felvételét teszi lehetővé, és így – reményeik szerint – az ügyészség létrehoz egy, a korrupcióval kiemelten foglalkozó munkacsoportot.” – ezt Navracsics Tibor jelentette be a TI rendezvényén még 2010. novemberében.

“A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: a versenyképesség egyik legnagyobb gátja – több más országhoz hasonlóan – Magyarországon is a korrupció, amely szerinte a demokrácia szívét támadja meg, a bizalmat.”

2012-ben a Transparency International (TI) ülésén már Rétvári Bence dicsekedett el a javulással, és elmondta, hogy Magyarországon a nagy lobbicsoportok sem tudják keresztülvinni akaratukat. Ekkor a jogalkotásban a korrupció elleni lépésekre példaként említette az államtitkár a közélet tisztasága elleni cselekmények kiemelt üggyé nyilvánítását, és az ilyen büntetőperek felgyorsítását, illetve a közbeszerzés, valamint a párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozását, melynek eredményeként például a kampányfinanszírozás a kiadási oldalon átláthatóvá válik.

Egy évvel később, 2013-ban már majd szétrobbant a büszkeségtől Rétvári. Dagadó mellel nyilatkozta a TI ülésén, hogy lényegesen jobban teljesítünk korrupcióügyben. És amúgy akkor ez így is volt. Persze ez piszok relatív…  A 2012-2014-as időszak volt az egyik legkevésbé korrupt az országban az elmúlt 20 évben. Persze volt honnan feljönni, és világos, hogy idő kellett, hogy kiépüljenek az új “korrupciós útvonalak”. De azért ez sem adhatott okot túl nagy büszkeségre, mert Magyarország az Európai Unió 28 tagállamából még így is mindössze a 20. helyen végzett, vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedett el. És Rétvári lelkendezésére ellenére Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója figyelmeztetett:

„Az átláthatóan működő közhatalom kiemelkedő fontosságú lenne a korrupció elleni küzdelemben. Átláthatóan és kiszámíthatóan működő állami intézmények nélkül pedig nincs versenyképes gazdaság”

Mintha megérezte volna, hogy lassan jön a lejtmenet, mert két évvel később a TI már úgy tudta összefoglalni a kormány működését a jelentésében, hogy:

“2015 a közpénzek átláthatatlan szétosztásának éve volt”

A TI profi módon próbált jó példát állítani a Fidesz elé: elmondta, hogy a közpénzadatok nyilvánossága, és az igazságszolgáltatás függetlensége hatékonynak bizonyult a korrupció elleni küzdelemben, ezt a nyugat-európai, mindenekelőtt a skandináv országok több mint két évtizedes sikertörténete is igazolja. Ezekben az országokban a polgárok tisztában vannak azzal, hogy a kormányaik mire fordítják az adójukat, és ha kétségeik merülnek fel, biztosak lehetnek afelől, hogy számíthatnak a kormánytól független állami intézményekre és az igazságszolgáltatásra.

A magyar kormány ezzel szemben mindent elkövet annak érdekében, hogy nálunk ez ne így legyen. Akik korábban ellenőrizhették a hatalmát, azok ezt már nem, vagy csak nagyon nehezen tehetik meg, mivel a kormány az elmúlt években az állami intézményeket saját hatalma megőrzésének szolgálatába állította.

A Fidesz erre a jelentésre már nem volt olyan büszke, és 2016-ban már nem is volt olyan kedves neki a TI, de nem ment bele az adok-kapokba a kritika kapcsán, inkább igyekezett a szokásos információs szarkofágban tartani a szavazóit.

“A Transparency International Soros pénzből finanszírozott szervezet, amely Soros György bevándorláspárti politikáját szolgálja. A Transparency International nyomásgyakorlás céljából támadja az országot.”

Ahh, de szemét unalmas, hogy két éve mindenre ez a kormánypárt válasza.

Ezután a Transparency International Magyarország szakértői kimutatták, hogy az Európai Unióban a korrupció és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) között jelentős összefüggés figyelhető meg, és bizony a magyar versenyképesség másfél évtizedes gödörben van…

Értsd: A korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést – ha elismeri a Fidesz, ha nem. Persze amellett, hogy “Soros és Brüsszel támad”, az üzleti szereplők is elégtelennek ítélik a magyar kormány korrupcióellenes intézkedéseit. A Világgazdasági Fórum 2016-os versenyképességi felmérése szerint Magyarország, miközben 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt, két éve már csak a 69. volt ezen a versenyképességi listán. Ez pedig minden idők legrosszabb helyezése volt hazánknak.

versenyk2

Itt idéznék fel egy 2008-as Fidesz nyilatkozatot, miszerint a korrupciós index romlása miatt veszélybe kerülhet a gazdaság is. Ajjaj…

Balsai István fideszes képviselő akkor rámutatott, hogy a “lecsúszás” a befektetőket is befolyásolja, így Magyarországnak anyagi károkat okoz. A politikus kijelentette: “fejétől büdösödik a hal”, és emlékeztetett arra, hogy a Gyurcsány Ferenc tulajdonába tartozó Motim olcsóbban kapja az áramot, mint más cégek. Szerinte az alapvető probléma mindaddig nem szűnik meg, “amíg az országot olyan ember vezeti, aki élen jár cégeivel kapcsolatban ennek a helyzetnek a kiaknázásában.”

Balsai hozzátette, hogy az egykori Fidesz-kabinetben sem voltak, és a leendő Fidesz-kormányban sincsenek “milliárdosok, kedvezményre ácsorgó milliárdos vállalkozók”.  Rég volt ez…..Balsai fiának gyanús ügyeiről azóta itt írtunk.

Nagyon szép ez a 2008-as nyilatkozat is a fidesz.hu-n a TI-jelentés kapcsán:

“Bár hazánkban mindenki tudja, hogy a kenőpénzek juttatása a mindennapi élet részévé vált, kormányzati részről feltűnően nagy a csend a sokatmondó rangsorról. (…) Korrupcióügyben a látványpolitizáláson – értsd: konferenciák szervezése, szakmai műhelyek létrehozása, bizottságok összehívása – kívül semmi érdemleges nem történt az utóbbi években. (…) Becslések szerint a kenőpénzek elterjedése miatt ma átlagosan negyedével kerülnek többe az állami vásárlások. Ez évente több száz milliárd forintos kárt okoz a gazdaságnak, a sor végén pedig ismét az adófizetők állnak.”

Magyarország 2017-ben kilenc helyet zuhanva, a világ korrupciós rangsorának 66. helyére esett vissza. Hat év alatt Magyarország CPI pontszáma 55 pontról 45 pontra esett vissza, vagyis hosszabb távon a magyar eredmény folyamatos romlása látszik. A 2012 és 2017 között tapasztalt 10 pontos csökkenéssel Magyarország korrupcióellenes teljesítményének a megítélése történelmi mélypontra süllyedt.

Európai uniós összehasonlításban is jelentősen visszaesett a CPI-helyezésünk, a tavalyi évben a 28 EU-tagállam közül a 27., vagyis az utolsó előtti helyen álltunk, csupán a sereghajtó Bulgáriát megelőzve.

A TI elmondta, hogy “az elmúlt évek számos példával szolgáltak arra, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon. A közbeszerzések évről évre növekvő összege, a látvány-csapatsportnak juttatott adótámogatási rendszer és a letelepedési államkötvény-biznisz, úgy tűnik, mind ezt a célt szolgálják.

Az állami pénzből gazdálkodó szervezetek 2017-ben 3457 milliárd forintot költöttek közbeszerzésen, ez 1500 milliárd forinttal több, mint 2016-ban. Míg 2012-ban a GDP 4,7%-ának megfelelő összeg jutott közbeszerzésekre, 2016-ban pedig 5,7 %, addig 2017-ben ez az érték már elérte a GDP 9,4%-át. A legkomolyabb korrupciós kockázatot a hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – jelentik, melyek aránya évek óta 13 % körül van, ami háromszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát.”

A TI Magyarország szerint mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy Magyarországon felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert, és befolyásolja a gazdaság működését. A szervezet ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a kormány a korrupció és a hatalmi visszaélések leküzdése helyett a kormányzást kritizáló civil és nemzetközi szervezetek elleni kampányra használja az államhatalmat.

forrás: TI

forrás: TI