Már fekete István királyt látnak a rettegő 888.hu szerkesztőségében

tumblr_p21c64a54c1qbgoyio1_1280

 

Szerdán jött a híre annak, hogy a görög internetezők nem vették jó néven, hogy a BBC és a Netflix Trójáról készülő új sorozatában fekete színész játssza többek között Zeusz és Akhilleusz szerepét. A magyar kormánysajtó is bepánikolt a hírtől.

 

 

Magam is teljesen eldöbbentem, hogy egy fantasyt nem pontosan az eredeti helyszínen eredeti ógörög emberekkel forgatnak le, és egy olyan hiteles, alaposan dokumentált történelmi személyiséget, mint Zeuszt, az istent fekete színész játssza el. Liam Neeson után.
A 888-.hu-nál azonban egy pillanatra megállt a szívdobogás, és egy remek cikket kanyarítottak belőle:

Tökéletes cím: “Ha nem vigyázunk, Zeusz után Szent István is fekete lesz” 

Tökéletes kiemelés: “A szép, új világban minden megtörténhet, vigyázzunk hát, hogy ide ne gyűrűzzön be!”

Tökéletes kezdés:

“A szerdai nap talán legdöbbenetesebb híre, hogy a BBC és a Netflix új, közös sorozatában, a Trója: Egy város bukása című műben Zeuszt, Plutarkoszt és Akhilleuszt fekete színészek alakítják majd. Sőt, a folytatásban Aineiasz is fekete lesz.”

(Itt azért gyorsan felhívnám a kedves újságíró cikkíró figyelmét, hogy Plutarkhosz az időszámításunk utáni 1. században élt híres életrajzíró volt, úgyhogy valószínűleg Patrokloszra gondolhatott, aki valóban szerepelni is fog a sorozatban.)

Jön a lényeg:
“Itt érdemes egy kicsit elgondolkozni azon, milyen lenne Magyarország, ha a “haladók” irányítanák. Vajon az István, a király újragondolásába már az is beleférne, hogy István fekete, esetleg mondjuk román volt? Vagy egy új Egri csillagokban Dobó Istvánról kiderülne, hogy ő is muszlim volt, mint az ellenfelei? Talán eljutnánk oda is, Széchenyi István nő volt.”

Erről van szó, kérem szépen! EZEK mindenre képesek!
Képesek lennének arra is hogy egy néger játssza el Istvánt. Vagy egy román!

Kínzó kérdés: a 888-nál vajon melyik a kisebbik rossz, ha egy színész néger vagy ha román?

Mindenki emlékszik mi történt 1996-ban? Amikor Horn Gyula volt a miniszterelnök? EZEK idehoztak egy digó olaszt Árpád fejedelem szerepére! És 2001-ben? Megvezették az Orbán-kormányt és furfangos módon ezt a digó olaszt betették Szent Gellért püspöknek!

Nagyon kell vigyázni, teljes éberség, mert ha nem figyelünk, akkor máris egy fekete áll ott a Királydombon jelmezben!

Mi azért eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen lenne egy fekete “István, a király” film/musical, és a következő castingot raktuk össze:

István: a fekete félisten, Idris Elba

tumblr_p21c64a54c1qbgoyio1_1280
A fiatal IstvánDaniel Kaluuya

 

Géza fejedelem: Morgan Freeman

 

Koppány: Wesley Snipes

 

GizellaBeyoncé

 

Sarolt: Oprah WinfreyAretha Franklin

Réka: Tessa Thompson

Torda, a táltos: Will Smith / Samuel Jackson

 

Asztrik:  Don CheadleSamuel Jackson

 

 

Sur / Solt / Bese: Jay-Z /  Kanye West / Snoop Dogg

collage

 

Sur / Solt / Bese:  Eddie Murphy három különböző jelmezben

 

Laborc: Chris Tucker

 

Vencellin, bajor gróf: Mike Tyson


Koppány feleségei
: Rihanna, Nicki Minaj, Queen Latifah

 


Soros György a napi kamatból összedobhatná! Én nagyon nézném! :-)

 

tetszett_a_cikk3

 

  • beebeer

    biztos beteg vagyok, de a casting 80 %-a van olyan jó színész, hogy rohadtul nem érdekel fekete vagy nem.

    • zsíroskenyér

      Normális ember vagy :)

  • Zuzu Petals

    Imadom a szereposztast! Neger Istvan a kiralyt, most!

  • nevetőharmadik

    A szentistvánozás hülyeség, de a négerzeuszozás-akhilleuszozás sem kevésbé az.

    • Dave

      Lévén hogy semmiféle istenség nem létezik, Zeusz pont annyira volt nagyszakállú fehér öregember, mint néger férfi. :)

      • Andrea Bordács

        Miért lett volna öregember? Arról szól a görög mitológia, hogy nagyon is fickós férfi volt és rengeteg nőt elcsábított, legyen az istennő vagy halandó, sőt a kisfiúkat is, mint Ganümédesz

      • netud gi

        minden isten emberi kreáció, ha a lovak istent csinálnának maguknak az is ló lenne

      • nevetőharmadik

        Igaz, így végül is tökmindegy, ki játssza Zeuszt, a háború istenét.

  • Von O1G Siebenbuergen

    Erre a szereposztásra bármennyit fizetnék mozijegyre.

    • Baróti Zsazsa

      én is!

    • http://anothernonight.blog.hu no-night

      Én azért Chris Rock-ot hiányolom a felhozatalból… :-DDD

  • f.fredericks

    Ez rohadt jó casting!

  • Vidéki

    Shakespeare a Szentivánéji Álomban jól jellemezte az akarnok színészt, Zubolyt, aki minden szerepet meg akart kaparintani:
    “Ide nekem az oroszlánt is!”

    Ehhez hasonló akarnokok a BBC és a Netflix új, közös sorozatában, a Trója: Egy város bukása című műben Zeuszt, (Patrokloszt) és Akhilleuszt fekete színészek alakítják majd. Sőt, a folytatásban Aineiasz is fekete lesz.”

    Attól, hogy valakinek a bőre fekete, nem biztos, hogy alkalmasabbá válik egy szerep eljátszására!

    James Dewey Watson amerikai molekuláris biológus. 1953-ban Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel közösen meghatározták a DNS kettős spirál-szerkezetét, ezért 1962-ben mindhárman fiziológiai NOBEL-DÍJBAN RÉSZESÜLTEK.

    Watson egy 2000-es előadása során kifejtette, hogy a sötétebb bőrű emberek libidója tendenciózusan erősebb, s ennek oka, hogy a pigmentációért felelős melanin felerősíti a szexuális késztetést.
    EZÉRT VANNAK ÖNÖKNEK LATIN SZERETŐIK

    – fordult hallgatóságához, majd humorát is megcsillantva hozzátette:
    MÉG SENKI SEM HALLOTT ANGOL SZERETŐRŐL, CSAK ANGOL BETEGRŐL.

    Philip Rushton, a pszichológusból lett önjelölt fajkutató és sztárszerző a Rolling Stone-nak adott interjújában sokkal nyersebben fogalmazott:

    “TÖBB AGY VAGY TÖBB PÉNISZ. MINDENED NEM LEHET EGYSZERRE.”

    • zsíroskenyér

      Érdemes elolvasni a másik átlátszós cikket a témában: https://dotoho.atlatszo.hu/2018/01/05/igy-csinalt-teljesen-hulyet-a-jobboldali-sajtobol-a-fekete-zeusz/ Rengeteg olyan filmre találsz példát, ahol színesbőrű emberek szerepét fehér színészekkel játszották el. Ennek a fehér felsőbbrendűségnek vet véget a színvak casting gyakorlata.

      • Andrea Bordács

        Korábban alapvetően csak azok játszottak. Néhány esetben van csak jelentősége, hogy ki milyen származású, bőrszínű. Akkor, amikor valaki épp emiatt kerül hátrányba, vagy tartozik a kisebbséghez. Pl. ilyen Nelson Mandela szerepe, de mondjuk fordított irányba, az európai Afrika-kutatók esetében is fontos, hogy ő meg nem afrikai (ha magyarokat veszünk: Teleki Sámuel, Almássy gróf, Magyar László stb. )

    • transformer

      Watson ide keverése minimum off topic. De ha már így történt, ő tipikus példája annak, hogy a nagy tudós nem mindig nagy ember. A Watsonról szóló Wikipédia szócikkben ugyanis az is benne van, hogy: “Watson a nála tizenkét évvel idősebb, röntgendiffrakcióban jártas biofizikus, Francis Crick mellé került. Elsősorban Rosalind Franklin publikálatlan felvételei alapján (amelyhez nem kérték ki a nő hozzájárulását) Watson, Crick és Franklin főnöke, Maurice Wilkins 1953 márciusára kidolgozott egy kettős spirálból álló DNS-szerkezetmodellt,
      amelyet először a laboratórium vezetője, Lawrence Bragg mutatott be
      április 8-án egy belgiumi konferencián. A modellről szóló cikk április
      25-én jelent meg a Nature-ben.” Magyarán szólva a kedves Nobel-díjasok nem viselkedtek korrekt módon, mert a cikk szerzői között Rosalind Franklinnak is helye lett volna.
      Ami Watson későbbi ügyeit illeti, tudományos tekintélyénél fogva ki tudta eszközölni azt a támogatást, amellyel a Cold Spring Harbor azzá lett ami. Szerencsére azonban a (valódi) tudományban nem ismert a konzervatív típusú tekintélytisztelet, ezért, amikor elkezdte a tudományosan is megalapozatlan rasszista szövegeit hinteni, ezt tőle sem tűrték el: “Támadták azért, mert szerinte rendben van ha egy nő elveteti a homoszexualitás génjét hordozó magzatát, mert nem alkalmazna túlsúlyos embert, vagy mert szerinte a feketéknek erősebb a libidójuk.”
      A tudományban ráadásul a megdicsőült tudósokon kívül sokak korábbi eredményei is óriási szerepet játszanak. Az alábbi cikk nagyon jól a helyére is teszi Watson és Crick érdemeit a DNS szerkezetének kidolgozásában, kiemelve a legnagyobb elődök szerepét:
      https://www.nature.com/scitable/topicpage/discovery-of-dna-structure-and-function-watson-397

      Végül is azonban ennek semmi köze a cikk témájához. Azt, hogy ki alkalmas arra, hogy egy szerepet színvonalasan eljátsszon, azt a tehetsége és a hozzá társuló elhivatottsága határozza meg, nem az etnikuma.
      Beleolvasva egyébként a Greek Reporter cikkéhez kapcsolódó “kiborult” hozzászólásokba, néhány esetben nagyon jól látható miféle ideológián tenyésznek az illetők… (Homer in the Iliad repeatedly describes Achilles as “blonde” and “golden”-haired – jó, hogy nem golden dawn !)

      Az meg egyenesen közröhej, hogy mit sikerült a tripla vizesnyolcasoknak kikerekíteniük – kb. a “kiborult görög hozzászólók” színvonalán.

      • Vidéki

        Nem kell bagatellizálni Watson érdemeit az óriási tudományos felfedezés, a DNS kettős spirál-szerkezetének felfedezésében. A Nobel-Díj bizottság nem véletlenül döntött úgy ahogy döntött.

        Írja továbbá: “Azt, hogy ki alkalmas arra, hogy egy szerepet színvonalasan eljátsszon, azt a tehetsége és a hozzá társuló elhivatottsága határozza meg, nem az etnikuma. ”

        Én úgy gondolom helyénvalóbb, ha mondjuk egy Martin Luther King életét bemutató film főszerepét nem fehér emberre bízzák, vagy Rómeó és Julia történetében Julia szerepét nem a szakállas nőre Conchita Wurstra bízzák!

        • transformer

          Senki sem bagatellizálja Watson (és amúgy Crick) érdemeit, de soha nem tudták volna megalkotni a modellt, ha előttük számos kutató (közülük külön ki kell emelni Chargaffot, aki az adenin-timin illetve guanin-citozin arányt megmérte !) nem halmozza fel az ehhez szükséges ismereteket, valamint a pár évvel később fiatalon elhunyt Rosalind Franklin nem készíti el azokat a röntgendiffrakciós felvételeket, amelyek a modell alapjául szolgáltak (ez egyébként Watson erről szóló népszerű könyvéből is kiderül)
          A Nobel-díj bizottság az ő esetükben helyesen döntött, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden esetben teljesen helyes a döntése (és itt nem csupán a sokszor eleve vitatható békedíjakról vagy irodalmi Nobel-díjakról van szó). Attól pedig, hogy valaki egy adott tudományos felfedezésért Nobel-díjat kapott, nem vált tévedhetetlenné, bármilyen más, tudományos produkciója is megkérdőjelezhető (ennek egyik közelmúltbeli példája az AIDS okainak tisztázásáért Nobel-díjat kapott Luc Montagnier áltudományos “DNS teleportálási” elmélete, de az 1970-es években egy darabig Linus Pauling is – jóhiszeműen – beugrott a vitamin-szélhámosok agitációjának). Szerencsére a természettudományokban előbb-utóbb eljön a lebukás, szemben a durva csoportérdekek által erősen befolyásolt közgazdasági elméletekkel…

          Nem hiszem, hogy Martin Luther King, tehát egy fekete polgárjogi harcos szerepét mindenáron fehér emberrel játszatnák el. Vagy ha igen, akkor át fogják maszkírozni feketére – ahogyan Otello szerepét már eljátszotta egy pár magyar színész, egészen kiválóan. Egy afrikai ország színházába sem kell feltétlenül egy Shakespeare-darabhoz európai színészeket importálni.

          Itt a mese arról szólt, hogy egy mitológiai történetet bárkivel be lehet mutatni, anélkül, hogy maszkírozni kellene, mert a mitológiai történetek NEM VALÓS megtörtént események, hanem az általános emberi kultúra/civilizáció részei (ahogyan a Biblia történetei is). Ezt csak a – több görög hozzászóló hozzászólásából látható – szélsőjobbos idiotizmus birtokában nem lehet megérteni. Ha pedig a tripla vizesnyolcasoknak erről egy néger István király jut eszükbe, az legfeljebb a hazai migráncsozók hasonló szellemi szintjének bizonyítéka. Amit bizonyít az ott olvasható hozzászólások többsége is.

          • Vidéki

            Idézet Sir Isaac Newton angol tudóstól és filozófustól:
            Én távolabbra láthattam, de csak azért, mert óriások vállán álltam.
            Levél Robert Hooke-nak (1675. február 5. )
            Ő sem becsülte le mások erőfeszítéseit amit a valóság megismeréséért tettek.

            James Dewey Watson amerikai molekuláris biológus, aki 1953-ban Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel közösen meghatározták a DNS kettős spirál-szerkezetét, ezért 1962-ben mindhárman fiziológiai NOBEL-DÍJBAN RÉSZESÜLTEK szintén óriások vállán állt.

            De akkoriban nem mindenütt óriások uralták a molekuláris biológia tudományát.

            Liszenko élete és munkássága uralta a szovjet genetikai tudományt.
            A liszenkóizmus a szovjet tudomány kegyetlen, megtorló jellegű ága lett, akiknek ellenvéleménye volt, azok könnyen a Gulagon végezhették.
            Liszenko támadta Charles Darwin nézeteit a természetes szelekcióról.

            Liszenko kritikusai 1929-től politikai cenzúrával és fizikai megtorlással néztek szembe.
            Liszenko a Szovjet Agrártudományi Akadémia vezetőjeként felelős lett azért, hogy megakadályozza a „kártékony elméletek”, és különösen a „weismannista-mendelista-morganista” nézetek terjedését a szovjet tudósok körében.
            Ennek keretében tudósok százait rúgták ki, börtönözték be vagy végezték ki, és a mendeli genetikát felszámolták a Szovjetunióban.

            A korszak legnagyobb szovjet növénynemesítője, Nyikolaj Vavilov, aki korábban Lenin személyes pártfogoltja, majd az Agrártudományok Lenin Akadémiájának elnöke volt, a vernalizációval kapcsolatos kételkedésének adott hangot.
            Évekkel később Vavilov éhen halt egy szovjet börtönben.

          • transformer

            Mindez igaz, de Watsonnak és társainak nem sok köze van a Liszenko-ügyhöz. Liszenko nem volt molekuláris biológus, sőt, egyszerűen tagadta a genetika molekuláris hátterét. Valószínűleg azért maradhatott hosszan Sztálin kegyeiben (annak ellenére, hogy elméletének semmiféle gyakorlati haszna nem volt, amiért pedig akár ő is a Gulagon végezhette volna), mert egyrészt alájátszott az ideológiai elvárásoknak, másrészt a minden oldalról fenyegetett, és ezért militarizálódott Szovjetunió vezetői számára katonai szempontból a biológia nem volt olyan fontos tudomány, mint pl. a fizika. Mendel de még Morgan eredményei sem alapultak molekuláris biológiai alapokon, mivel azok egyszerűen hiányoztak. Érdekes módon Liszenko “virágkorában” a biológia molekuláris területein voltak komoly eredményei a szovjet tudománynak, pl. szovjet tudósok bizonyították be a miozin ATP-bontó aktivitását, ami alapul szolgált Szent-Györgyinek a Nobel-díja utáni új témájához, az izomfehérjék biokémiai vizsgálatához, vagy írták le a transzaminálást és a B6-vitamin abban játszott szerepét, ide sorolható Oparin kémiai evolúciós elmélete (amelyet később Amerikában Miller kísérletei támasztottak alá).
            Az viszont tény, hogy Liszenkoba nem lehetett retorzió nélkül belekötni, ez magyarázza meg, hogy sok szovjet (és később más kelet-európai) biológus miért volt hajlandó elfogadni és terjeszteni a téveszméket, vagy legalábbis csendben hallgatni róluk. Mindez hosszú ideig visszavetette a szovjet genetikai kutatásokat. Szerencsére – amint utaltam rá – a természettudományokban előbb-utóbb kiderül a csalás. Liszenko ugyan megúszta a Gulagot (mert addigra a Gulag kiment a divatból), de ma már őt és elméletét is csak elrettentő példaként emlegetik.
            Az sem érdektelen, hogy sokan miért adtak hitelt a liszenkoi elméletnek ott is, ahol ez nem volt kényszer. A korabeli genetikát ugyanis súlyosan kompromittálták a rá épített különböző rasszista elméletek (“eugenika”), főleg azok náci felhasználása. Ezért ma a mégoly nagy érdemű Watsontól sem nyelik le a rasszista jellegű általánosító megjegyzéseket.
            A tudománytörténet furcsa fintora, hogy ha Liszenko, vagy az ő tanai alapjául szolgáló Lamarck elmélete nem is “rehabilitálódott”, a mai genetika egyik fontos ágává vált a DNS-ben nem kódolt, környezeti hatásokra bekövetkező változások valamilyen átörökítése – az epigenetika. “Az epigenetikus öröklődés megértésének modern szemlélete emlékeztethet Jean-Baptiste Lamarck evolúciós elméletére” (Wikipédia) – de ettől még Darwin evolúciós elmélete változatlanul érvényes.

          • Vidéki

            Mendel vállán álltak azok, akik eljutottak a genetikai kód megfejtéséhez is.

          • transformer

            Mendelén, meg azoknak a biokémikusoknak a vállán, akik kidolgozták a metodikákat, elvégezték azokat a DNS-re vonatkozó méréseket, amelyekre támaszkodni lehetett… és persze azokat a fizikusokat/biofizikusokat sem szabad kihagyni, akik a röntgendiffrakciós módszert kidolgozták, majd a DNS-re is alkalmazták.
            És persze Mendelt újra fel kellett fedezni a XX:század elején, mert évtizedekig senkit nem érdekeltek az eredményei…

        • http://birdsofprey.blog.hu/ MolnarErik
  • ftc ftcsabesz

    A tényszerűség kedvéért. István “állítólag” fehér volt, Zeusz(?) kérdéses. A mai kurzus szerint kitalált hősök. A bőrszínük szerintem nem kanonizált. Mondjuk néhány Bibliai szereplő esetében még lesznek ilyen viták. Nem is beszélve a fő kérdésről: Isten?

    • zsíroskenyér

      Jézus például soha nem volt fehér bőrű, ahogy ma az európai tempomokban ábrázolják. De például Afrikában pedig feketének. Egy másik Átlátszó cikk pedig arról szól, hogy Zeuszt is ábrázolták fekete alakos festéssel és az ókori görög színházakban színesbőrűek is felléptek. https://uploads.disquscdn.com/images/2567e2028a36b9a7baf52f6510a0231d806bf60e276b69154bc40743fc340ac3.png

      • Andrea Bordács

        Ez mondjuk pont egy tévedés abban a cikkben. Az egy ábrázolási mód volt a fekete alakos vázafestés, nem azért hogy bárkit is feketének, négernek ábrázoltak volna. Ott az alap volt vörös, és az alakok feketék, állatok is, a másik a vörös alakos, amikor az alap fekete és az alakok vörösek. Jézus izraelita volt (nem párthus herceg, ahogy sokan szeretnék látni). Tehát egyáltalán nem európai szőke hajú, kék szemű. Ugyanakkor mindenhol úgy ábrázolták/ják, ahogy a helyiek kinéznek. Mondjuk a fenti kép egy kopt (egyiptomi keresztény) ábrázolás, de ezen nem fekete/néger Jézus látható, hanem kopt

      • netud gi

        az illusztráció csúsztatás, a bőr nem festett az ikonon, hanem valódi, állati bőrből készült

    • Zoltan Hazafi

      A magyar nép Ázsiából érkezett ide – hosszas vándorlás után – állítólag. Egészen annyira, hogy a japánok is úgy emlékeznek a magyarról, mint egy elvándorolt szomszédról… Ázsia a fehér ember hazája?

  • Okos Tóbiás

    Akkor a legnagyobb talányról, Jézus Krisztusról még szó sem esett. Ugye, volt az a “szeplőtelen fogantatás” című dogma. Vagyis, Isten bármilyen embriót “beültethetett” Szűz Máriába. Akár feketét, sárgát, indiánt, vagy földön kívülit. De mivel a kereszténységet az európai elit formálta-írta olyannak, amilyennek ma ismerjük, lett zsidó(hogy elvegyülhessen az akkori környezetben) helyett fehér. Egyébként a művészetbe bármi beleférhet. Nem tudom, mi megbotránkoztató van Picassó vagy Dali képeiben, de ez alapján, amit a fekete Zeusz kapcsán összehordanak, azokat legalábbis tűzre kéne vetni.

  • zsíroskenyér

    Nálam nézős a darab így is! :)

  • János László

    A cikk írója elárulta magáról, hogy sem az Iliászt nem ismeri, sem a görög történelmet (tudósokat). Más magyarázata nem lehet annak, hogy Patroklosz helyett Plutarkhoszt emlegeti.

    • Andrea Bordács

      Mármint a 888-as cikk írója. De azt amúgy is illő volna tudni, hogy Plutarkhosz történetíró volt. Arról már nem is beszélve, hogy Patroklosz Akhilleusz szerelme volt, azért is akadt ki annyira a halálán.

      • osszián

        Barátja és rokona volt – nincs jel Homérosznál, hogy szerelem lett volna. Akkoriban a barátság minden szerelemnél nagyobb súllyal esett a latba.

        • Andrea Bordács

          Azért a wikipédia nem nevezhető forrásnak. De az iskolában is erre szelídítették érthető okokból. És nem, a barátság alapvetően férfi és fiú barátság szeretői viszonyt jelentett. A görög mitológiát érdemes volna alaposabban tanulmányoznod, bár erre mondjuk nem a Móra Kiadós Görög mitológiát ajánlom. De Platónt is célszerű volna. Mondjuk ilyet, hogy barátja és rokona volna nem írnak az Íliászban, amit nem hinném hogy olvastál (legalábbis a komment ezt sugallja)

          • osszián

            Az átlagnál jobban ismerem a görög mitológiát, és mi több, sűrűn forgatom a Devecseri által fordított Iliászt. Honnan tudod, hogy minél kellene alaposabban tanulmányoznom a témát? Hátha neked kell tanulmányoznod alaposabban? És éppen most újra olvasgattam. Szerelemről nincs benne szó, rokonságról igen, és mindenek feletti barátságról.
            http://mek.oszk.hu/00400/00406/html/
            De van ilyen magyarázat is Akhilleusz és Patrolkosz kapcsolatára
            “Akhilleusz úgy megsértődött, hogy nem volt hajlandó harcolni. Egy idő után unokatestvére, legjobb barátja és fiúszeretője, Patroklosz, miután hiába kérlelte a hőst, hogy jöjjön a harcba, Akhilleusz vértjében ment ki a csatába. Hektór, a trójai fővezér, a vitéz trónörökös megölte őt. Akhilleusz bosszút esküdött, véres rendet vágott maga körül a trójai katonák között, végül megküzdött Hektórral.”
            Hogy barátok, és rokonok voltak – igenis van jelzés az Iliászban. (Akhilleusz anyja révén, keresd meg)
            Platont alighanem azért hoztad ide, hogy demonstráld: már hallottál róla. Mert az Iliászhoz vajmi köze van – Homérosz is vagy fél évezreddel korábbi ember.

          • osszián

            Na akkor Andrea, itt a válasz – magától Homérosztól (Devecseri fordítás).
            “”Üdv, követek, Zeusznak hiradói s a földilakóknak!
            Csak közelebb! Hisz nem ti okoztatok, ám Agamemnón
            bajt nékem, mikor elküldött sátramhoz a lányért.
            Rajta tehát, Zeusz-sarj, Patroklosz, hozd a leányt ki,
            s add át, elvihetik: de legyen tanum egykor e kettő
            boldog olümposzi isteneink meg a földi halandók
            és vadszívü királyuk előtt, ha reám a jövőben
            szükség lesz, hogy a többi felől a gonosz veszedelmet
            elhárítsam….

            Szólt; mire Patroklosz megtette barátja parancsát,
            s hozta a széparcú Bríszéiszt sátruk öléből,
            és odaadta: s azok vitték az akháji hajókhoz.
            Ment a leány, noha kelletlen, velük; ekkor Akhilleusz
            sírva fakadt s elment; társaktól távol, a szürke
            víz partjára leült, bámulta a borszinü tengert.
            S tárt karral szeretett anyjához hosszan esengett:

            “Édesanyám, rövidéletünek hoztál a világra,
            hát legalább tisztelnie kellett volna a fennen-
            mennydörgő Zeusznak: de bizony csöppet se becsült most.”
            A rokonság: mindkettő Zeusz sarj. És barátok. Később sincs szó köztük lévő szerelemről.

  • Tamer Link

    Láttátok a képet amelyiken Martin Luther Kinget Ryan Gosling alakítaná? Vajon milyen lenne Mohammed prófétát játszaná egy kínai nő? Gondolkodjatok már el. A BBC nem elvont drámát készít, hanem korhűnek mondott filmet. Ilyen alapon az Afrikából induló rabszolgaszállító hajón a kapitány lehetne fekete és a rabszolgák fehérek. Ha a történelmi hűtlenség a célunk!

    • Vidéki

      Írod: “Ilyen alapon az Afrikából induló rabszolgaszállító hajón a kapitány lehetne fekete és a rabszolgák fehérek.”

      Ha filmet készítenének a híres Thomas Jeffersonról, aki 1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozatot készítette, úgy kellene beállítani, hogy az ö szerepét fekete bőrű játssza, mig rabszolgái szerepét fehér bőrű színészekkel kellene eljátszatni.

      Ez felelne meg zero kifinomult ízlésének!

    • Virág et.

      Martin Luther King a feketék jogegyenlőségéért küzdött. Míg Zeusz, egy mítikus figura, kitalált személy, aki sokszor állatalakban jelent meg, bőrszíne irreleváns, addig MLK esetében ez a legfontosabb tényező. Ahogy pl. Hitler is furán nézne ki zsidóként, ortodox kalapban, pajesszal. Mindezek ellenére, a művészet pont azért van, hogy határokat bontogasson és akár még el is lehetne ilyesmivel játszani. Ha jól csinálják, miért ne?

      A példád meg ott hibádzik, hogy pl. a tavalyi Egyiptom Istenei filmben sikerült 0 darab egyiptomi színészt találni a szerepekre (nem Jaime Lannister, nem egyiptomi). De emlékeim szerint Sir Alec Guiness is kevéssé volt arab, ahogy Sir Ben Kingsley vagy az a ficsúr pojáca, akinek a nevére sem emlékszem sem nagyon perzsa. Reggelig lehetne sorolni a példákat, amikor japán játszott kínait és fordítva, vagy indiai arabot (24?), esetleg fehér arabot, perzsát stb. Vagy az Elementary sorozatban kínai nő Dr. Watsont. Ha jó a film, akkor kit érdekel milyen színű a színész bőre?

      • Tamer Link

        Azt hiszem két malomban őrölünk! Nekem nem csak azért nem tetszik az ilyen megoldás, mert megerőszakolja a történelmet, ráadásul fordítva nem tudom hogyan is működne! Tévedések elkerülése végett, az sem tetszett amikor feketéket, sárgákat, kékeket, zöldeket tiszta fehér színészek játszották el, DE ez részben vagy színészhiány teremtette az őskorban, részben ezt próbálták sminkkel átalakítani. Értem én, hogy nem szabad bőrszín alapján megkülönböztetni a színészeket, DE a velencei mórt mégsem játszhatja el agy kövér kínai nő! Mert akkor már a nemi identitásnak szűk gátjain is át kellene lépnünk, hiszen legyünk befogadók és tekintsünk el ilyen apróságoktól! Talán másik cikk alá írtam, hogy a PC szellemében vajon mit szólnának fordított vagy csak kissé megfacsart történetben? Martin Luther King szerepében el lehet képzelni egy fehér vagy ázsiai színészt azzal, hogy csak a színészi játékát nézzük? Lucy Liu példája azért nem jó, mert az egész Holmes sztorit átdolgozták és New Yorkba helyezték a mai korban!
        Ui.: Szerintem!

        • Virág et.

          Értem mit mondasz, de pont Othelora mondtam két fehér színészt, aki eljátszotta. Szerintem, ha a történet jó, akár még érdekes is lehet. Vannak olyan szerepek, ahol ez valóban sértő lehet, pl. mondjuk Hitlert zsidóval játszatni vagy MLK-t fehér KKK taggal. Amúgy a művész azt csinál, amit akar, a közönség meg ítélkezik a távirányítóval.

          • Tamer Link

            Láttam feketére festett Otellót, DE ha fehér is volt, legalább lefestették bár ha én festettem volna le a Colosseumot rózsaszínre, az is szebb lett volna!

  • Szalóczi Béla

    legyen minden fekete..előre a fejlődésért..

  • Xilophon

    Az mind semmi! Állítólag most már ott tartunk, hogy Jézus történetét meg így akarják kicsúfolni a migráncsok:

    http://assets.nydailynews.com/polopoly_fs/1.3154310.1494460966!/img/httpImage/image.jpg_gen/derivatives/article_750/jesus11f-3-web.jpg

    Na ez történik, amikor EZEK átveszik az uralmat!

  • tomwar

    Emlékeim szerint Denzel Washington alakítása Don Pedroként nem vetett ekkora indulatokat….

    • Virág et.

      Vagy Orson Welles esetleg Laurence Olivier, mint Othello.

  • Paul N_dy

    valamit félreértettél jóember … a 888 és még pár milla polgár RÖHÖG a fekete Akhilleuson, nem retteg … egy kis különbség … jaaa és rajtatok is röhögünk …
    előre a gender 38-as tipusú, eu konform, LMBTQ, néger, rózsaszín balettruhába és cipellőbe öltözött “Hamlet, a dán királyfi” színpadra állításáért, ahol a liberálisok tömege elolvad a magasabbrenű művészettől …

    • Virág et.

      Rossz hírem van, balettcipős Hamlet egy ideje már létezik és eddig nem sok mindenkinek volt vele baja. Már aki szokott balettot nézni … Mondjuk “Plutarkhosz, a trójai hős” 888-as szellemi óriási körében nem gondolom, hogy ez feltűnt volna bárkinek is.

  • Varjú János

    Nekem is sok minden belefér a művészet szabadságába.. Még az is ,hogy 15 év múlva egy Barack Obamáról szóló filmben Obamát mindenképpen egy szőke ,fehér nő játssza.. ha ez megtörténik akkor mindent elfogadok :)

  • Arabdaraboló

    A 888 one of the best oldal – ami gyökérség Mo.n agyilag jelen van, ott megtalálható 😀

  • péter Pacsker

    a négerek ragaszkodhatnak a néger Porgy és Bess-hez, a fehérek meg nem a sajátjukhoz …
    ez így kerek?

  • Big Manó

    Poénos! De ez a migráns lufi meg a Soros-terv tudjuk csak fedősztori. A CIVIL TV – megosztásos hírtévé – oldalán olvastam:

    ” A Soros-terv csupán fedősztori. A Soros-terv célja, hogy elvonja a figyelmet a valós problémákról. Így arról, hogy az államadósság az atomerőmű építésére felvett orosz hitellel és a belgrádi vasútvonal építésére felvett kínai hitellel 13 %-al nőtt, ugyanakkor a magyar gazdaság teljesítőképessége a külföldön dolgozó 600 ezer magyar teljesítményével, vagyis 13 %-al csökkent. Az uniós támogatás megszűnése után Orbán adósságcsapdája mélybe ránthatja Magyarországot.

    Forrás: http://emedia.blog.hu/ http://civiltv.blog.hu/ http://civmedia.blog.hu/ http://civtv.blog.hu/ http://zinfo.blog.hu/ http://tizkerdes.blog.hu/

    ” Orbán kormányzása 13 %-al kisebb termelőkapacitást és 13 %-al nagyobb államadósságot hagy hátra. Önámítás, csalás, hogy a 4,4 millióba beszámítják a 600 ezer külföldön dolgozó magyart is, akik nem a magyar GDP-be termelnek. Jelenleg az uniós támogatás infúziója tartja stabil állapotban a magyar gazdaságot. De az uniós támogatás megszűnésével Orbán adósságcsapdája mélybe ránthatja Magyarországot. Ebből a helyzetből csak kormányváltással lehetne kijönni. “