Bezárás

Közokirat-hamisítás a Lex CEU kapcsán: feljelentést tettek

Lattmann Tamás nemzetközi jogász talált egy érdességet a Lex CEU törvényt vizsgálva:

A törvényjavaslatot a Parlament sürgősséggel fogadta el, amit az előterjesztő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a miniszterelnökségi fejléces papíron írt beadványával kezdeményezett, amit Budapest, április 3-i aláírásával látott el (lásd: http://www.parlament.hu/irom40/14686/14686-0002.pdf ). Most hagyjuk, hogy ennek a sürgősségnek, és ez által a képviselők és a szabályozás tárgyának jogainak korlátozásának adottak voltak-e a feltételei (nyilván nem, ez egy külön kérdés lehet/lesz az Alkotmánybíróság előtti eljárásban, ami ez elfogadott módosítás közjogi érvénytelenségéhez kell hogy vezessen), inkább csak fókuszáljunk a helyre és a dátumra.

Kérdés: hogy írhatta alá a már amúgy saját plágium-üggyel is bíró miniszterelnök-helyettes ezt a papírt akkor Budapesten, amikor április 1-7 között Iránban volt? (mini-reaktor, ilyesmi, megvan, ugye? lásd: http://www.irna.ir/en/News/82479445/ ) Bármilyen választ örömmel fogadok. Nyilván sehogy. Szóval valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, ami a Büntető törvénykönyv 342-343 szakaszai szerint bűncselekmény, hivatalos személy elkövető esetében egy és öt év közötti szabadságvesztéssel.

Semjén-lex-CEU-sürgősségi-indítvány(Kép: 168ora.hu)

Erre reagált a Miniszterelnökség:

Az ügyiratot Semjén Zsolt 2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként pedig nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki. A kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz.

A Miniszterelnökség szerint Semjén Zsolt március 31-én megírta a beadványt, melyre valaki a beadás napját írta rá, vagyis azt , hogy “április 3”. És ez így jól van.

Neve elhallgatásét kérő magas rangú jogi forrásunk szerint: “az egy kapitális faszság hogy a keltezés ne az aláírás dátumát jelölné”.

Vagyis ha március 31-én írta meg akkor azt kell ráírni hogy március 31.
Ez tényleg elég egyértelmű annak, aki már írt hivatalos iratot.
A jogi forrásunk szerint a Miniszterelnökség kvázi beismerte a közokirat-hamisítást.

Egy valami tényleg érthetetlen: mi szükség volt arra, hogy Semjén neve legyen a papíron? Bármelyik csinovnyik boldogan megírta volna április 3-án ….

Tényi István pedig megtette azt a szívességet, hogy megírta és beadta a feljelentést az V. kerületi Ügyészségnek:

Screenshot_03210 Screenshot_03211 Screenshot_03212 Screenshot_03213 Screenshot_03214
(Címlapkép: mno.hu)

Frissítés: Az Így írnánk mi blog összeállította az elmúlt évek legviccesebb kormányzati jogi álláspontjainak szubjektív toplistáját. A fenti Miniszterelnökségi érvelés a 2. helyre került náluk.


Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom