Bezárás

2010-es PhD-jében még alkotmányellenesnek vélte a garázdaság büntetését a bíró, aki Gulyás Mártont és Varga Gergőt elítélte garázdaságért

7 év sok idő.

Mint az közismert, Hornyák Szabolcs bíró garázdaságért is elítélte a Sándor palotát festékkel megdobáló Gulyás Márton és Varga Gergő aktivistákat.

2010-ben még nem volt bíró, amikor a PhD-jét a köznyugalom elleni bűncselekményekből írta. Tudományos kutatóként a jelek szerint másként gondolkodott arról, hogy a garázdaság jelenlegi tényállásának van-e egyáltalán helye egy jogállam büntetőjogában. Határozottan nemmel foglalt állást doktori értekezésében.

Íme néhány idézet az értekezéséből:

“A bemutatott esetek jól mutatják, hogy a kihívóan közösségellenesség megállapítása meglehetősen esetleges, gyakorlatilag az eljáró szervek diszkrecióján múlik, hogy sor kerül-e a büntetőjogi felelősségre vonásra. A tényállási elem határozatlansága emiatt jogbiztonsági problémákat vet fel, amely szintén azt erősíti, hogy az ilyen jellegű cselekmények bűncselekményként való megítélése nem tartható.” (166. o.)

“A „közösség nyugalma” megfoghatatlan, túlontúl absztrakt kategória, egy olyan fikció, amelynek további fenntartása csak egyetlen indokkal igazolható: ha a büntetőjogot valóban eszköznek tekintjük az állampolgárok helyes irányú nevelésére. Ettől pedig a magunk részéről már a korábbiakban határozottan elzárkóztunk.” (168.o.)

“Határozott álláspontunk, hogy a garázdaság, mint bűncselekmény felett eljárt az idő. (…) A garázdaság tehát olyan cselekmény, amelyet nem szükséges büntetőjogi büntetéssel fenyegetni. A társadalmi együttélést zavaró súlyosabb megnyilvánulások azonban érdemelhetnek szankciót – erre a szabálysértési jog megfelelő kereteket biztosíthat.” (177.o.)

“A garázdaság tényállásának „kihívóan közösségellenesség” eleme sérti a jogbiztonságot. A kihívóan közösségellenesség megállapítása a jogalkalmazásban meglehetősen esetleges, gyakorlatilag az eljáró szervek diszkrecióján múlik, hogy sor kerül e a büntetőjogi felelősségre vonásra. A tényállási elem határozatlansága emiatt jogbiztonsági problémákat vet fel, amely szintén azt erősíti, hogy az ilyen jellegű cselekmények bűncselekményként való megítélése nem tartható” (196.o.)

A bírónak a törvény szerint kötelezettsége az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha olyan jogszabályt kellene alkalmaznia, amit alaptörvény-ellenesnek tart. Hornyák Szabolcs ezt nem tette meg. Vagy mást gondol immár a garázdaság és a jogállamiság kapcsolatáról, mint hét éve, vagy az esetében is érvényesül a régi mondás: az üléspont határozza meg az álláspontot.

(via Facebook)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom