Mint az közismert, Hornyák Szabolcs bíró garázdaságért is elítélte a Sándor palotát festékkel megdobáló Gulyás Márton és Varga Gergő aktivistákat.
2010-ben még nem volt bíró, amikor a PhD-jét a köznyugalom elleni bűncselekményekből írta. Tudományos kutatóként a jelek szerint másként gondolkodott arról, hogy a garázdaság jelenlegi tényállásának van-e egyáltalán helye egy jogállam büntetőjogában. Határozottan nemmel foglalt állást doktori értekezésében.
Íme néhány idézet az értekezéséből:
„A bemutatott esetek jól mutatják, hogy a kihívóan közösségellenesség megállapítása meglehetősen esetleges, gyakorlatilag az eljáró szervek diszkrecióján múlik, hogy sor kerül-e a büntetőjogi felelősségre vonásra. A tényállási elem határozatlansága emiatt jogbiztonsági problémákat vet fel, amely szintén azt erősíti, hogy az ilyen jellegű cselekmények bűncselekményként való megítélése nem tartható.” (166. o.)
„A „közösség nyugalma” megfoghatatlan, túlontúlabsztrakt kategória, egy olyan fikció, amelynek további fenntartása csak egyetlen indokkaligazolható: ha a büntetőjogot valóban eszköznek tekintjük az állampolgárok helyes irányú nevelésére. Ettől pedig a magunk részéről már a korábbiakban határozottan elzárkóztunk.” (168.o.)
„Határozott álláspontunk, hogy a garázdaság, mint bűncselekmény felett eljárt az idő. (…) A garázdaság tehát olyan cselekmény, amelyet nem szükséges büntetőjogi büntetéssel fenyegetni. A társadalmi együttélést zavaró súlyosabb megnyilvánulások azonban érdemelhetnek szankciót – erre a szabálysértési jog megfelelő kereteket biztosíthat.” (177.o.)
„A garázdaság tényállásának „kihívóan közösségellenesség” eleme sérti a jogbiztonságot. A kihívóan közösségellenesség megállapítása a jogalkalmazásban meglehetősen esetleges,gyakorlatilag az eljáró szervek diszkrecióján múlik, hogy sor kerül e a büntetőjogifelelősségre vonásra. A tényállási elem határozatlansága emiatt jogbiztonsági problémákat vet fel, amely szintén azt erősíti, hogy az ilyen jellegű cselekmények bűncselekményként való megítélése nem tartható” (196.o.)
A bírónak a törvény szerint kötelezettsége az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha olyan jogszabályt kellene alkalmaznia, amit alaptörvény-ellenesnek tart. Hornyák Szabolcs ezt nem tette meg. Vagy mást gondol immár a garázdaság és a jogállamiság kapcsolatáról, mint hét éve, vagy az esetében is érvényesül a régi mondás: az üléspont határozza meg az álláspontot.
