Bezárás

A CEU után a civilek, utána meg …

A CEU-tiltakozásra rátolja a kormány a civil szervezetek regisztrálását, ami külön-külön sem tűnik bölcs lépésnek, így együtt meg …Oké, le akarják tudni 1 évvel a választás előtt a “leszámolást”, de ezt most szerintem eltaktikázták.. És a kanyarban ott figyel a kiskereskedelmi szektor újabb szívatása. És utána a következő, meg a következő … na meg Brüsszel.

A civil szervezetekre vonatkozó törvénymódosítás már a Parlament elő van terjesztve, a főbb pontjai:

– évente 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezetek kötelesek bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válásukat a bíróságon;
– egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat;
– ez megjelenik az állam által működtetett Civil Információs Portálon is;
– ezután a külföldről támogatott szervezet közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon, stb. hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül;
– aki ezt nem teszi meg, az bírságot kaphat, és ezután az ügyészség kezdeményezésére a bíróság törölheti is a nyilvántartásból, ami gyakorlatilag megszüntetést jelent;
– a listáról csak három év után lehet lekerülni, feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást. (Ez az egyetlen, ami változott vasárnap óta, az akkor kiszivárgott javaslatban még 5 éves határidő szerepelt)

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa egy szép FB-posztban elemzi a javaslatot:

I. A törvény tartalma

1.1 A törvény preambuluma szerint annak célja, hogy

a) küzdjön a külföldi befolyásszerzés ellen Magyarországon, amit a magyar egyesülési jog alapján létrejött szervezeteken keresztül gyakorolnak, mert a magyar szervezeteken keresztül gyakorolt külföldi befolyás sérti Magyarország politikai és gazdasági érdekeit, és egyben veszélyezteti a törvényes intézmények befolyásmentes működését
b) küzdjön a pénzmosás ellen.

1.2. Ezért a törvény elrendeli, hogy ezek a szervezetek külföldről támogatott szervezetnek nevezzék magukat minden megjelenésük során (honlapon és kiadványban), regisztrálják magukat egy külön nyilvántartásban, és minden külföldről érkező adományukat listázzák az adományozó megnevezésével.

1.3. Ha a kötelezettségeit a szervezet nem teljesíti, bírságolható és meg is szüntethető.
II. Mi a baj ezzel?

2. Önkényes a kiválasztás

2.1. Ha veszélyes a külföldi támogatás a magyar egyesületek és alapítványok esetében, akkor

a) miért nem veszélyes az egyházak, a médiumok külföldi támogatása vagy éppen tulajdonlása? Az egyházak és a nagy kereskedelmi médiumok sokkal erősebb véleményformálók, mint a civil szervezetek, mégis a civilekkel szemben alkotnak törvényt.
b) esnek ki a külföldről támogatott sportegyesületek, így a felcsúti fociklub, de kiesnek a gazdasági társaság formájában működő civilek is, például a Fidesz által is finanszírozott Alapjogokért Központ (ami egy non profit kft) sem tartozik a törvény alá, ha kap külföldről pénzt?

2.2. Ha az Európai Uniótól kap pályázati pénzt egy civil szervezet közvetlenül, akkor az a törvény értelmében veszélyes és gyanús lesz, és külföldről támogatottként köteles magát regisztrálni. Ha az uniós pénzt magyar szerv osztja, akkor nem. Vagyis azok a civilek, amelyek az uniós pénzekért folyó európai versenyben is megállják a helyüket, veszélyesek. Ezzel együtt maga az Unió is veszélyes a törvény szerint.

2.3. Ha határon túli magyarok vagy Londonba emigrált fiatalok támogatnak magyar szervezeteket, akkor ezzel a magyarok által magyar szervezetnek juttatott pénz miatt a magyar szervezet külföldről támogatott lesz. Ez csodás dolog.

2.4. Hogyan jött ki a 7.2 millió forint? Aki 7.1 milliót kap, az nem gyanús, de aki 7.2-t, az már igen? Mi ebben az értelem?

2.5. Miért alkalmas a pénzmosás elleni küzdelemre ez a törvény? Az átutalásokat eddig is látta az állam, a bűncselekményből származó forrásokhoz a törvénynek semmi köze nincs.

3. A külföldi helyzet mint tükörkép

Ha a határon túli magyar szervezeteket Romániában vagy Szlovákiában külföldi ügynök szervezetként veszik majd nyilvántartásba, mert a magyar kormánytól vagy éppen a fidesztől kapnak pénzt, akkor hogy számol el a kormány az ottani magyar szervezetek üldözésével?

4. A listázás

Vajon mi indokolja azt egy alkotmányos jogállamban, hogy a civil szervezetek támogatóiról külön nyilvántartást vezessen a bíróság a támogatók nevével és a támogatások összegével együtt? Azt tudjátok, hogy a CÖF semmilyen támogatójáról nem számol be sehol? Ha magyarként Londonban dolgozol és a Helsinkit támogatod, akkor nyilvántartásba kerülsz. Ha itthon dolgozol a Fidesznek és a CÖFöt támogatod, akkor maradhatsz anonim. Fair enough.

Ma este fél 6-tól tüntetés Hősök terén a civilek baszogatása ellen.
Ha szerinted nem jó, hogy az Európai Unióban Magyarország legyen az egyetlen ország ahol listázzák, külföldi ügynöközik a civil szervezeteket gyere ki, gyere el!

6zpnhShbWDr4Cu9gs 6zpq5MDoHNNJCGGMs

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom