Az olimpia hatástanulmányát a PWC készítette 480 + 240 millió forintért, de most éppen újraszámolják.
Szerintük az olimpia ennyibe kerülne:

• A közvetlen költségek nettó 774 milliárd forintot tehetnek ki, ebbe a körbe tartoznak a rendezés költségei mellett a stadionok, valamint az olimpiai- és médiafalvak felépítésének költségei. A fenti nettó összeg 1043 milliárd forintos kiadásból és 299 milliárdnyi későbbi bevételből és néhány egyéb kis tételből (pályázati költség, szervezés nettó költségei) állhat össze.

  

• Vannak úgynevezett alapeseti beruházások, melyek egyébként is tervben vannak 2024 előtt, az olimpiarendezés elnyerése legfeljebb annyiban befolyásolja őket, hogy nem lehet majd tovább halogatni őket. Ebbe a körbe tartozik például a 3-as metró felújítása, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti kapcsolatának kiépítése. Ezeknek az alapeseti beruházásoknak az összege 1649 milliárd forint lehet a PwC szakemberei szerint.

• A harmadik kör az úgynevezett előrehozott beruházásokat takarja, melyek az eredeti tervek szerint lehet, hogy csak 2024 után valósulnának meg, de az olimpia miatt hamarabb szükség lehet rájuk. Erre jó példa a Galvani-híd, mely eddig legfeljebb a hosszú távú budapesti elképzelésekben szerepelt, most viszont, ha megnyerjük az olimpiarendezés jogát, akkor megvalósulna a beruházás. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az összes ilyen előrehozott beruházás 421 milliárd forint lehet.

Nos, amikor előadták, hogy pályázunk, akkor mintha nem arról beszéltek volna, hogy 3113 milliárd forintba kerülne az olimpia, hanem  774 milliárd forintot szajkózták, ezután szavazta az országgyűlés és a Főváros hogy Budapest pályázik a 2024-es vizes vb-re.
A “számításokból” azoban kimaradt úgy ahogy van az a rész, hogy „biztonság”, amire Rióban 1 milliárd dollárt költöttek, nem gondolom hogy 2024-ben békésebb és biztonságosabb lesz a Föld. Bár a TEK nyilván olcsóbb …
Szóval akkor összesen ott tartunk hogy „kamuszámítás” + biztonság = 3500 milliárd forint.

Szalay-Berzeviczy Attila, a budapesti pályázat egyik nagykövete, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke igyekezett mindenkit megnyugtatni … megnevettetni:

„Természetesen kockázatok vannak és egyéb korábbi példák azt mutatják, hogy nem minden rendező város tudott megfelelően élni ezzel a kivételes lehetőséggel. Nekünk azonban a korábbi hibákból tanulnunk kell, nem pedig azokat megismételni”.

A gazdasági szakember szerint az olimpia megrendezésének legnagyobb költségoldali kockázata a saját étvágyunk mértéke, ami akár a korrupció, akár a tervekhez képest történő túlköltekezés formájában jelenhet meg a pályázat során. Ugyanakkor szerinte megfelelő civil, média és politikai kontroll mellett ezek a kockázatok elkerülhetők. A korrupció minimalizálásának egyik megvizsgálandó módja lehetne az, hogy ha az olimpiát rendező céget tőzsdére vinnénk – ismételte meg korábbi javaslatát Szalay-Berzeviczy. Szerinte, ha Budapest elnyeri a rendezési jogot, akkor érdemes lenne megfontolni ennek lehetőségét, mivel ez nem pusztán a transzparensebb és nyereséges működést szolgálná, hanem új lehetőséget is biztosítana a tőkebevonásra.

„Szerintem a korrupciós veszélyeket nem az olimpia hozza magával, az egy velünk élő civilizációs probléma, ami olimpia nélkül is jelen lehet bármely országban és gyengíti a gazdaság teljesítményét. Az olimpia ernyője alatt történő beruházások és fejlesztések a jelentősen nagyobb hazai és nemzetközi figyelem miatt nehezebben válhatnak a paraziták célpontjává.”

Tehát nem kell tartani a korrupciótól, mert megfelelő lesz a média és a politikai kontroll, és mivel nagy lesz a hazai és a nemzetközi figyelem, ez csökkenti a lopást!

Rég nevettem ekkorát, mint amikor ezt elolvastam.

Szalay-Berzeviczy szerint a világ korruptabb szervezete (NOB) és a korrupt Orbán-rendszer házasságából születendő „budapesti olimpia” nehezen válhatna a paraziták célpontjává …

Katona Zoltán, a PwC szenior menedzsere, aki a megvalósíthatósági tanulmány szakmai felelőse, azt mondta , hogy bizonyos költségelemek „újraárazás alatt vannak”. Ezt a folyamatot indokolja az, hogy mostanra reális esélye lett Budapestnek elnyerni a rendezést, megváltozott a Master Plan, emellett több olyan létesítmény, ami a tanulmányban még költségként szerepelt, mára részben vagy egészen megvalósult. Ilyen például az új Dagály Úszóaréna, melyben jövő nyáron már világbajnokságot rendeznek, miközben a PwC tanulmányában még 30,8 milliárd forintos alapeseti költségként szerepelt a beruházás.

A PWC-nál 30,8 milliárddal számoltak a Dagály Úszóaránával, ami benne van 774 milliárd forintban. Csak hogy a Dagály Úszóaréna ára jelenleg 90 milliárdnál jár (májusi számítás), és még nem állt meg a számláló. Szóval ennyire “hiteles” az a 774 milliárd forint költség, amit előadtak, és ami után megszavazták, hogy pályázzunk …

Így csak egy egyszerű kérdés maradt a végére:

Ha 30,8 milliárddal számoltak a Dagályra, de már 90 milliárdba kerül, akkor ha a teljes olimpia rendezés költségét 3113 milliárdra számolták, akkor mennyibe is kerülne majd az olimpia ….?

Ez egy jó kérdés. elférne a olimpia.budapest2024.org-on: