Bezárás

Tévedés, hogy most titkolta el a kormány a TAO-pénzek útját

Eddig sem árulták el, hogy melyik cég mennyi támogatást tol egy-egy focicsapatba. Az MLSZ már nyáron is adótitokra hivatkozva utasította el az adatigénylésünket, amelyben a felcsúti fociklubba áramló milliárdokat felajánló gáláns cégek neve után érdeklődtünk.

Hétfőn jött a hír, hogy sürgősségi eljárásban begyújtottak egy törvénymódosítást, mely szerint

“amelyben adótitokká tenné, hogy ki mennyit ad és kinek, amennyiben ezt

  • adókedvezmény vagy jóváírás formájában,
  • törvényben meghatározott célra nyújtott támogatásként,
  • vagy törvényileg kedvezményezett célra adja.

Amiből például az következik, hogy mostantól nem lehet majd megtudni, melyik cég pontosan mennyi társaságiadó-kedvezményt csorgatott vissza például a Puskás Akadémiának vagy más focicsapatoknak, illetve kormányunk és államunk vezetőinek más szeretett, törvényileg megtámogatott hobbijaira.

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy azért az adókedvezmények és felajánlások teljes mértékét a kedvezményezettnek évente közzé kell tenniük, azt azonban nem kell majd megmondaniuk, hogy honnan, kiktől jött a pénz.

A törvényt kedden jól megtárgyalta a Parlament és jól meg is szavazta. Még a szerencsétlen MSZP-frakció is….

Csakhogy teljes tévedés, ami végigment a sajtóban, ugyanis eddig sem lehetett tudni, hogy a felcsúti Puskás Akadémiának vagy más sportegyesületnek mely cégek ajánlottak fel társaságiadó-kedvezményt (TAO).

Orbán Viktor házi futballklubja 2011 és 2015 között 11 milliárd (!!!) forint támogatást kapott. Hogy kiktől? Fogalmunk sincs.

Nézzük meg, hogyan lehet TAO-pénzhez jutni.
Az eljárás menete szépen olvasható az MLSZ honlapján:

A támogatás menete
1. lépés: Sportfejlesztési program benyújtása
A támogatásra jogosult szervezet első lépésben ún. sportfejlesztési programot nyújt be a szövetséghez (MLSZ), amely a következő sportévben végrehajtani kívánt programot mutatja be, alátámasztva a megvalósításához szükséges támogatási összegekkel (a pályázatok benyújtására minden év március 1. és április 30. között van lehetőség az e célra létrehozott elektronikus felületen). E programot az MLSZ – mint hatóság – elbírálja, és a tartalmi, formai követelmények megléte esetén részben vagy egészben jóváhagyja. A jóváhagyásról a sportszervezet határozatot kap, amely a megszerezhető támogatást is tartalmazza. A támogatási összegekhez minimum 10% önrész szükséges, a kiadás jogcímétől függően.

2. lépés: Támogató keresése
Következő lépésben a sportszervezet támogatót keres. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív adóalappal bír. A támogatás összegéről, annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést köt és ez alapján a sportszervezet a korábban említett elektronikus felületen keresztül támogatási igazolási igényt nyújt be. Az igazolást az MLSZ 8 napon belül kiállítja, és eljuttatja a sportszervezetnek és a támogatónak is.”

3. lépés: Támogatás átutalása
A támogató a kiállított támogatási igazolás alapján teljesíti a támogatás utalását.

4. lépés: Adókedvezmény
A Támogató a támogatás összege után járó társaságiadó-kedvezményt legkorábban a december 20-i kötelező feltöltésből levonhatja, vagy a május 31-i bevallásban visszaigényelheti, feltéve, hogy a támogatást december 31-ig át is utalja. Az adókedvezmény igénybevételére csak az utalás (pénzügyi) évében van lehetőség. Az adókedvezmény csak a támogatás pénzügyi folyósítását követően érvényesíthető: ha az érvényesíthető adókedvezmény mégsem biztosítana kellő fedezetet, az adókedvezményt három évig tovább lehet vinni. “

Vagyis:

Van egy futballcsapatom, ami szeretne pályázni mondjuk 500 millió forintra, amiből felépítenék egy műfüves csarnokot az ifik számára.

Megírom a pályázatot, beküldöm, az MLSZ elbírálja, és ha szerencsém van, elfogadja azt.

Ezután nekem, a pályázónak (!) kell összeszednem a cégektől a társaságiadó-felajánlást, vagyis körbe kell járni a cégeket, hogy fizet-e társasági adót, ha igen, akkor kívánja-e csökkenteni az összeget, és ha igen, akkor mi lenne, ha az én műfüves csarnokomra adná?

Tegyük fel, hogy találok 20 céget, akik mind felajánlanak 25-25 milliót. Ekkor mind a 25 céggel támogató szerződést kell kötni, ha ez megvan, akkor be kell nyújtani az MLSZ felé a támogatási igazolási igényt, hogy hahó, sikerült cégeket találnom a kért 500 millióra! Erről az MLSZ igazolást állít ki, amit elküld a cégeknek és a pályázónak. A cégek ezután átutalják nekem a pénzt.

Azt a pénzt, amit enélkül a TAO-cécó nélkül be kéne fizetniük a NAV-nak mint társasági adót!

Maga az ötlet jó, hogy a helyi cégek támogassák a helyi utánpótlást, a tömegsportot.
És mi lett belőle?
Utánpótlás helyett stadion, helyi támogatás helyett meg ki tudja honnan jön a pénz …
Minden bizonnyal a nyereséges felcsúti cégek tucatjai támogatták a helyi futballakadémiát.
Ha viszont nem így van, akkor debreceni, miskolci, szegedi, soproni székhelyű cég miért nem a helyi, debreceni, miskolci, szegedi, soproni utánpótlást támogatja?

Még nyáron megpróbáltam közérdekű adatigénylés formájában megtudni az MLSZ-től, hogy a felcsúti Puskás Akadémiának mely cégek adták össze a többmilliárdos TAO-pénzt. Ugyanis a fent idézett 2-es pont szerint az MLSZ állítja ki az igazolást a cégeknek, így náluk megvan, hogy melyik cég melyik egyesületnek mennyi pénzt utalt,

Az MLSZ válasza:

“A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállítását, felhasználását, a támogatás elszámolását és ellenőrzését, valamint a visszafizetést a 107/2011. (VI.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) szabályozza.

A Korm. rend. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a jóváhagyást végző szervezet által történő jóváhagyás megadásáról szóló döntés közlését követően válik jogosulttá az igazolás vagy támogatási igazolás kiállítására vonatkozó kérelem benyújtására.  (…)

Tájékoztatom, hogy álláspontunk szerint az Ön által kért adatok az Art. 53. § (1) bekezdése szerinti adótitoknak és a Ptk. 2:47. §-a szerinti üzleti titoknak minősülnek, amelyek kiadására az MLSZ nem jogosult.”

Adótitok és üzleti titok, mely cégek döntöttek úgy, hogy nem a költségvetést gazdagítják a teljes társasági adójukkal, hanem egy részével ki tudja miért, éppen a felcsúti Puskás Akadémiát.

A mostani törvénymódosítás hátterében tehát nem ez van, hanem az LMP egyik nagy pere, ahogy Sepsi Tibor írta az Átlátszó blogon.

A perről Pálvölgyi Miklós ügyvéd írta ezt a Facebookon:

“Bárcsak ne jönnének be a jóslataim. Röviden: másfél-két éves küzdelemmel megnyertünk egy elég fontos pert, aminek a lényege tömören az, hogy közérdekű adatként kértük kiadni a kormány stratégiai partnereinek (multiknak) juttatott adókedvezmények mértékét. A per elég nehéz volt, szakmai pályafutásom egyik csúcsaként értékelem, hogy ki tudtuk mondatni a bírósággal, hogy a közpénzek átláthatóságához fűződő alkotmányos érdek erősebb az adótitoknál. Tehát győztünk az NGM-mel szemben, az ítélet indokolása alapján hasonló érveléssel megismerhetőek lettek volna többek között a TAO pénzek.

Az NGM tegnap soron kívül benyújtott egy törvényjavaslatot, ami ezt az “átláthatóság jegyében” lehetetlenné teszi és ma meg is szavazták – a kormánypártok és a szocialisták igenjével.

Június 15-én a bejegyzésemben már utaltam rá, hogy mi lesz a következő lépés (törvénymódosítás in 3…2…).

Paks II után a második perem, amiből törvény születik.”

Tehát a kormány elveszített egy pert, ezért két nap alatt átvertek egy törvénymódosítást.
Transzparencia és demokrácia.

A legjobb persze az egészben egyik nagy kedvencünk a NER-ből, Tállai András NAV-elnök, aki a keddi parlamenti vitában elmondta, hogy “az adótitok évtizedes szabályát jobbító szándékkal változtatja meg az adózás rendjéről szóló törvény módosítása”.

Előfizetőket keresünk
Támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom