Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Működjön úgy a KLIK, mint a rendőrség? Inkább ne!

2016. február 16. 2021. február 9. 3 percp

Érdekes elképzelései vannak az új oktatási államtitkárnak, Palkovics Lászlónak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átalakításával kapcsolatban. Azt szeretné, hogy a szervezet egy multinacionális vállalathoz hasonlítson, illetve úgy épülne fel, mint a rendőrség szervezete. Nos, el keserítenünk az államtitkárt, a kettőt nehéz lesz összehozni. Egyrészt, a rendőrség nem multi, másrészt, ha valóban a testület felépítését veszik majd alapul a KLIK átalakításánál, úgy egy nagyon rosszul működő szervezetet kaphat az oktatás.

Legfeljebb egy kisebb országos központ marad meg, a mostani 198 tankerület helyett pedig az iskolákat kevesebb, de nagyobb és több önállóságot élvező irányítási egység, centrum alá szervezhetik. Ezt Palkovics László oktatási államtitkár a február 10-én megtartott háttérbeszélgetésen jelentette be. A minta ehhez a szakképzés új rendszere lenne, ami úgy néz ki, hogy az egységes országos irányítás alá 44 szakképzési centrum tartozik, amelyek szakmai és gazdálkodási önállóságot, az iskolák pedig részleges gazdálkodási önállóságot kaptak. Magyarázatként pedig Palkovics László felhozta még a rendőrség szervezetét az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) alá tartozó megyei főkapitányságokkal.

A terv megvalósulására érdekes lesz odafigyelni, mert a rendőrség az egyik legrosszabbul működő szervezet. Egy kapitányság ugyanis nem érdekelt abban, hogy takarékoskodjon a fűtéssel, hogy ne égjen az irodákban a villany egyfolytában. Miért? Mert nem saját maga gazdálkodik. Önálló költségvetése csak az ORFK-nak és a megyei rendőr-főkapitányságoknak van. Így ha a csepeli kapitányság tetejét leviszi a szél, akkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékes vezetői elveszik valamelyik másik kapitányság valamilyen fejlesztésére szánt keretet és abból rendezik a csepeli rendőrségi épületében keletkezett károkat. Ez együtt jár azzal, hogy nem akkor vesz valamit egy kapitányság vagy egy őrs, amikor akar, hanem amikor erre pénzt kap a megyei rendőr-főkapitányságoktól vagy az országos testülettől.

Ez a központi gazdálkodás eredményezi azt, hogy minden vezető túltervez. Amennyiben például megkérdezik, mennyi számítógép kellene neki, a szükséges öt helyett bemond tízet. Mert elképzelhető, hogy már az elején levesznek belőle ötöt. Ha meg nem, nincs gond, ellesznek a számítógépek a raktárban és elő lehet kapni belőlük, ha egy használatban lévő gép meghibásodik. A ki nem fizetett számlák rendezése pedig gyakran úgy zajlik, hogy éppen annak a vállalkozónak fizetnek, aki a leghangosabban követeli a pénzét. A folyamatos hiánygazdálkodás, arra jó, hogy a központ magának és a vezetőknek jobban adhasson, valamint, hogy a pénzzel sakkozhasson.

Viszont, ha a rendőrkapitányságoknak és így az iskoláknak saját pénzügyi keretük lenne, akkor keményen spórolnának, hiszen érdekük volna, hogy kigazdálkodjanak dolgokat, maradjon pénzük fejlesztésekre is. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is azonnal kifizette a gyöngyöstarjányi általános iskola gázszámlatartozását, amikor kikapcsolták a szolgáltatást. Aki ül otthon tíz sárga csekk-kel, de csak hétre van pénze, az kitalálja, melyiket rendezze legelőbb a határidők alapján. De ezt akkor tudja csak megtenni, ha az ő kezében van a dolog.

Amikor kitalálták, hogy egy járőrautó fix kilométert futhat, azt sem lehetett tartani, hiszen a bűncselekményekhez akkor is ki kellett menni. Több évvel ezelőtt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a járőrautóknak csupán az első két kerekeire vettek téli gumikat. Amikor bankrablás miatt érkezett riasztás, a járőr a húsz centiméteres hóban nem volt hajlandó kirobogni a helyszínre, mert a nyári gumikkal azt balesetveszélyesnek tartotta. Ezt követően lett téli gumi minden járműre. Régi történet már az is, hogy amikor bejelentették, a március 15-én dolgozóknak kifizetik a túlórát, mire a parancsnok berendelt mindenkit, még a konyhás néniket is, hogy így jussanak egy kis pénzhez az emberei.

A pénzügyi gazdálkodáshoz hasonlóan történik a humánerőforrás kezelése is. Egy volt parancsnok példul soha nem hagyta üresen a rendelkezésre álló státuszokat, miután előfordult, hogy a be nem töltött helyet elvették, ráültettek egy jogtanácsost, ő pedig váltásparancsnok nélkül maradt egy időre. Sokkal jobbnak vélte volna, ha a négy titkárnő helyett kettő dolgozik ellátva a másik kettő munkáját is, amit dotálni tudott volna fizetésemeléssel, de ebben nem dönthetett.

Ez a működés tetszene Palkovics Lászlónak? Valószínűleg nem ismeri a rendőrség működését. Kérdés, veszi-e a fáradtságot arra, hogy átgondolja mindezt, és ne a pénzek tologatásáról szóljon a KLIK működése, hanem a felelős gazdálkodásról.

Csikász Brigitta