Bezárás

A szavakban offshore-ellenes Fidesz leszavazta, hogy állami pénz ne mehessen offshore cégekhez

Az LMP-s Szél Bernadett és Schiffer András írtak egy törvényjavaslatot, ami az offshore vállalkozásoknak a közpénzek felhasználásából történő kizárásáról, valamint az államigazgatás offshore mentesítéséről szól.

2015.10.13. A Gazdasági Bizottság a tárgysorozatba-vételt elutasította
2015.11.11. Képviselőcsoport szavazást kért tárgysorozatba vételről, így a törvényjavaslat a tisztelt ház elé került
2015.11.16. Lezajlott a vita
2015.11.17 Az országgyűlés szavazott arról, hogy tárgysorozatba felvegyék-e egyáltalán.

A szavazás eredménye roppant elszomorító:
120 nem (Fidesz+KDNP)
63 igen (Mindenki más)

Nézzük, mi van ebben a javaslatban, ami annyira durva, hogy még nem is szavazhatnak róla:

– A köztulajdonban álló gazdasági társaság sem szerződésben, sem szerződésen kívül nem vállalhat kötelezettséget a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek nem minősülő kedvezményezett javára.

– A köztulajdonban álló gazdasági társaság sem szerződésben, sem szerződésen kívül nem vállalhat kötelezettséget az Európai Unión kívüli székhelyű olyan gazdálkodó szervezet javára, amely a közterheknek a székhely szerinti államban meghatározott alacsony mértékét kihasználva a valós gazdasági tevékenységre tekintettel fizetendő közterhek megfizetésének elkerülését szolgálja. (Andorrától Vanutuig.)

– A köztulajdonban álló gazdasági társaság által Európai Unión kívüli székhelyű gazdálkodó szervezettel, valamint egy vagy több ilyen gazdasági szervezet – külön-külön vagy együttesen számított – többségi részesedése mellett működő gazdálkodó szervezettel megkötött szerződést annak hatálybalépését megelőzően a köztulajdonban álló gazdasági társaság honlapján közzé kell tenni.

– Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, valamint a központi államigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, a központi államigazgatási szerv vezetői számára tanácsot adó, illetve a szerv tevékenységében megbízási vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján közreműködő személy nem lehet olyan gazdálkodó szervezetben részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely
a) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek nem minősül,
b) az államháztartásról szóló törvény szerint az Európai Unión kívüli székhelyű olyan gazdálkodó szervezetnek minősül, amely a közterheknek a székhely szerinti államban meghatározott alacsony mértékét kihasználva a valós gazdasági tevékenységre tekintettel fizetendő közterhek megfizetésének elkerülését szolgálja.”

A fentiek szerint például Andy Vajna kormánybiztos az offshore cégével nem nyerhetett volna kaszinókoncessziókat.

A LMP-vel maximálisan egyetértünk:

“Az LMP következetesen ellenzi a közvagyon terhére a hazai adóterheket kikerül ő offshore cégek útján való gazdagodás minden formáját. Sajnos a kormánytöbbség ezt a szándékot csak a szavak szintjén osztja, a gyakorlati megvalósítás viszont olyannyira hiányzik, hogy rendszeresen kerülne k elő Seychelle-szigeteki vagy panamai cégek az állam üzleti partnerei közül. A Fidesz és szövetségesei által ellenzékből még jogosan támadott gyakorlat messze túllép minden, etikailag még bármilyen érvvel védhető határon: amikor kormányzati döntéshozói szerepben lévő személyek offshore vállalkozásai részesülnek közvetlen és közvetett módon közpénzből származó nyereségben, akkor azt már a legdörzsöltebb adótanácsadó sem tudná őszinte szívvel egyszerű adóoptimalizálásnak nevezni .

Törvényjavaslatunk ennek a folyamatnak kíván gátat szabni a közszféra egészében a gazdasági és jogi értelemben vett offshore szervezetekkel való ügyletelés tilalmának kimondásával, biztosítva, hogy a hazai közpénzből végzett tevékenység utáni közterheket kormányközeli vállalkozó honfitársaink ugyanúgy leadózzák, mint ahogy megtették ezt a megbízást adójukból finanszírozó polgárok. A javaslat emellett kizárja az átlátható tulajdonosi háttérrel nem rendelkező céges érdekeltségeket a kormánytagok és köztisztviselők számára, illetve a nem átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek hazai cégtulajdona esetén a tényleges tulajdonos kötelez ő cégnyilvántartási bejelentését írja elő.”

A Fidesz összesen annyi magyarázatot adott, hogy

ha elfogadnák a lépést, azzal a  az amerikai vállalkozások nagy részét kizárnák az állami munkákból, és különben is, 2011-ben a kormány egy törvénymódosítással világossá tette, hogy a magyar és uniós pénzek esetében nem támogatja az offshore cégeket.

A Gazdasági Bizottság október 13-i ülésének jegyzőkönyvéből:

Screenshot_01603
Schiffer András így reagált erre az bizottsági ülésen:

Screenshot_01604 Screenshot_01605
Róna Péter szerint teljesen értelmetlen ez a magyarázat, “mivel azt tételezi fel, hogy az Egyesült Államokban alapított vállalkozásoknak a többsége tisztázatlan hátterű. A képviselő úr elképesztő tudatlanságról tett tanúbizonyságot, vagy pedig hazudik. A Fidesz mást sem csinál öt-hat éve, mint hogy az offshore tevékenységeket kendőzi. Hát hogy van az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a magyar állam pénzéből offshore cégtől vásárol budapesti ingatlant?

Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint  “mikor a Fidesz még nem volt kormányon, akkor a párt is ugyanezt az álláspontot képviselte. Ez logikus magatartás volt, hiszen ha offshore céghez kerül a pénz, nem ellenőrizhető, hogy kihez jutott el végül is, s így azt sem tudni, kitől kellene az adót behajtani. Vagyis el tudják kerülni az adófizetést. Biztosan lehetne olyan jogi konstrukciót találni, amely ellen sem az amerikaiaknak, sem más államnak nem lehetne kifogása.

Összefoglalva: már benne van alaptörvényben a nemzeti vagyon védelme, jajj mit szólna USA egy ilyen törvénynek meg inkább várjuk meg mit lép az EU.

Ennyi maradt a Fidesz nagy offshore-ellenességéből.
Akkora sikersztori ahogy védik a nemzeti vagyont, mint mondjuk az elszámoltatás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom