Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Bravúros újságírói munkával tárta fel a köztévé a Buda-Cash botrányt

2015. március 6. 7 percp

Tóth Gergely a Buda-Cash vezető elemzőjének csodálatos átváltoztatása, vezető elemzőből docens.
Tóth Gergely a közszolgálati tévé állandó szakértője, a brókerbotrány kipattanása után a köztévé továbbra is „szakérti”, csak immár mást írnak a neve alá. Problem?
h3ymyf1sh megpróbálta összerakni a kirakóst, hogyan történhetett mindez és olyan jól sikerült, hogy elkértem tőle:

„Hat hónap alatt összesen 15 helyszíni interjú és konspirált találkozás, tucatnyi ember sok órányi összehangolt és fegyelmezett munkája – és ez csak a felszíne annak a bravúros akciónak, ami a Buda-Cash ügy feltárásához vezetett.

Mára köztudott, hogy a Buda-Cash Brókerházat bedöntő visszaélések évtizedek óta folytak Bajnai Gordon volt miniszterelnök – fondorlatos módon egészen a legutóbbi hetekig ható – védelme alatt. Fontos azonban, hogy most, amikor a Magyar Nemzeti Bank határozott fellépésének köszönhetően a károsult ügyfelek és a nyilvánosság egyaránt tisztán lát ebben a sötét ügyben, megemlékezzünk az ügy feltárásának valódi hőseiről: a közmédia két híradós stábjának munkatársairól, köztük is kiemelten Silacher Tamásról, az M1 Hiradójának riporteréről, valamint természetesen Tóth Gergelyről, a brókerház volt vezető elemzőjéről.

A nagy leleplezéshez vezető közös munkájuk története a következő:

Tóth vezető elemzőként természetesen nem látott rá a brókerház és a hozzá kapcsolódó bankcsoport ügyleteire, és a cégcsoport tevékenységét a Tóthban amúgy sem bízó menedzsment olyan ügyesen leplezte, hogy az anomáliák még éles és kritikus elemzői megközelítése mellett sem ütköztek ki a számára. Hidegzuhanyként érte tehát, amikor tavaly nyár végén egy véletlenül kihallgatott beszélgetésből egyértelművé vált számára, hogy az ügyfelek pénzét – a brókercég számára amúgy lezárt irodáiban dolgozó – brókerek jogellenesen használják fel.

Tóth igen nehéz helyzetben volt, hiszen bizonyítéka nem volt, és nem bízhatott senkiben, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a cégvezetés kapcsolatai bárhová elérhetnek. Egyetlen olyan intézményhez fordulhatott, amelyben mindenki bizonyosan a közjót szolgálja: a közmédiához. Ezt természetesen nagyban megkönnyítette, hogy Tóth már ezt megelőzően is a közmédiában rendszeresen megszólaltatott elemző volt, tehát megvoltak a közmédiás újságírói felé kapcsolatai, de tudta: önmagában a sztori kiszivárogtatása vagy a nyilvánossághoz fordulás itt kevés lesz, hiszen bármilyen bizonyítékot pillanatok alatt eltüntetnek a bűnelkövetők.

A Híradó és a Duna Híradó vezető riportereihez fordult hát, akikkel együtt egy feszült megbeszélésen a nyár utolsó napjain nagyon bátor tervet dolgoztak ki: Tóth még rendszeresebb megszólaló lesz a két hírműsorban, a stáb – amikor lehet – a Buda-Cash Ménesi uti szákházában készíti az interjút, és az ezeken a fedett látogatásokon a kameraidőn kívül megszerzett, “bekapcsolva felejtett” kamerákkal felvett bizonyítékok alapján fordulnak majd a hatóságokhoz.

Ezzel együtt egy különösen kockázatos, de végül az idő által fényesen igazolt döntést is hoztak: Tóthot meglévő szakmai és tudományos tisztségei ellenére továbbra is a Buda-Cash vezető elemzőjeként tünteték fel, hiszen csak így altathatták el a cégvezetés és a korrupt brókerek gyanakvását. Ez természetesen kockázattal is járt, hiszen a közmédiában való gyakori említés, a cég nevében megszólaló személy által – az extrém pszichikai nyomás ellenére is – sugallt higgadt szakértelem azt a látszatot kelthette a nézőkben, hogy a Buda-Cash megbízható pénzügyi szolgáltató. Azonban tudták, hogy az újságírók csak így, a kapcsolati hálóját folyamatosan szövő menedzsmentet megtévesztve tudnak bejutni a cégközpontba. A megvalósult terv része volt természetesen az is, hogy a többi buda-cashes gyanakvását azzal a hamis biztonságtudattal altassák el, hogy a gyakori közmédiás szereplés egyben a kormánypártokkal való bizalmi kapcsolatot is jelent. Pedig ekkor már az MNB tudott az akcióról, amit az interjúkra való szakmai felkészítéssel egyébként támogatott is.

Intenzív és nagyon kockázatos együttműködés vette ezzel kezdetét. Az érintetteknek figyelniük kellett, hogy a Tóthhoz bejáró tévéstábok minél kisebb gyanút keltsenek a munkatársakban, ezért az első idők dunatévés sorozata után óvatosabbnak kellett lenniük, a találkozókat ritkítani és kapcsolattartó személyét is változtatniuk kellett.

2014. szeptember 3.: A magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az unióban, Tóth: “Egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb ez a növekedés. Iparra, építőiparra, mezőgazdaságra terjed ki alapvetően, ezek a legdinamikusabban növekvő ágazatok.”

2014. szeptember 8.: Több a megtakarítás, kevesebb a tartozás, Tóth: “Volt több devizahiteles mentőcsomag is, végtörlesztés, árfolyamgát, ami abba az irányba mutatott, hogy a lakosság kvázi több pénzhez jutott, még a hiteltörlesztők is.”

2014. szeptember 9.: 900 ezer embernek segített a munkahelyvédelmi akcióterv, Tóth: “Valószínűleg több pénzt kereshetnek így, mintha munkanélküli segélyt kapnának, ez serkenti a vásárlási kedvüket is. Ha pedig beindul a lakossági fogyasztás, az a magyar gazdaság számára komoly erőt képvisel.”

2014. szeptember 11.: Elemző: az alacsony infláció hozzájárulhat a családok megtakarításainak növekedéséhez, Tóth: “Az építőipar, amely éveken keresztül stagnált, az elkövetkezendő időkben egy nagyon ígéretes növekedésnek fog indulni”.

2014. szeptember 19.: “Varga: Kiszámíthatóbb a jövő a családok számára” című riportban – Tóth: “Nem csak a bruttó bérek nőttek több mint 5 százalékkal, hanem az az összeg is ugyanennyivel, amely az emberek zsebében marad”

2014. szeptember 25.: Egyre többet költenek a magyarok, Tóth: “Az eurozónában nyolctized százalék, míg idehaza 2,5 volt éves szinten a kiskereskedelmi forgalombővülés ugyanabban a hónapban.”

2014. október 7.: Varga: jól húz az ipar, “Előretekintő gazdasági mutatók, illetve az iparra vonatkozó rendelési adatok továbbra is optimizmussal töltenek el minket. Várhatóan a következő hónapokban a növekedés vissza fog térni a kétszámjegyű szint környékére és az egész éves ipar, ipari teljesítmény 8-10 százalék között alakulhat”.

2014. október 30.: Varga: ez a banki elszámoltatás költségvetése, Tóth: “az eurózónában és Németországban, is egyre komolyabb recessziós félelmek vannak, a gazdaság erőteljes lassulásban van, ami ugyancsak ronthatja a magyar gazdaság, a magyar export teljesítményét”

2014. november 7.: Soha nem volt még ilyen közel az 1 milliárd euróhoz a magyar külkereskedelmi többlet, “Tehát a magyar ipar által előállított termékek úgy tűnik, hogy jól fogynak, mindezek ellenére és ezek válságállóbbá teszik a magyar gazdaságot és a magyar ipart is”.

2014. november 14.: Elemzők: ismét meglepetést okozott a gazdaság, Tóth: “Nő a kormány mozgástere, könnyebben tudja például tartani az államháztartási hiány 3 százalék alatti szintjét. Vagy az államadósságot is könnyebben lehet így csökkenteni. Nem utolsó sorban nőhetnek a bevételek és ezáltal több pénz juthat például foglalkoztatást bővítő programokra, egészségi, oktatási intézmények fejlesztésére.”

2014. december 5.: Tovább nőtt az ipari termelés, Tóth: “a számítástechnikai, az optikai termékek gyártása is pozitív irányú elmozdulást mutatott, de itt még további kapacitásbővítésekre lenne szükség”

2015. január 5.: Bajban az európai pénzpiac, Tóth: ”az Európai Unió országainak gazdasági nehézségei a magyar gazdaságot is befolyásolhatják”. Ez egyébként az egyetlen interjú, amiben nem hansgzott el a magyar gazdasági teljesítményt kifejezetten dícsérő megállapítás. Sokan felkaphatták a fejüket, pedig ez csak az előre megbeszélt titkos jelzés volt Tóth részéről az újságírók felé arról, hogy veszély van, most menniük kell. A szerkesztő lélekjelenlétét és fegyelmezettségét bizonyítja, hogy a felvétel megtévesztő tartalma ellenére (természetesen az EU gazdasági nehézségei csak elhanyagolható mértékben befolyásolhatják a hazai gazdaság sikerét) adásba ment, hiszen kimaradása gyanút kelthetett volna a cégnél.

Itt egy rövid szüntet következett, aztán – mivel már csak egyetlen bizonyíték hiányzott – az akció folytatódott: 2015. január 28-án a Duna Hiradó szállt ki a helyszínre anyagot gyűjteni (250 ezer forint az átlagkereset – 11 ezer forinttal több, mint egy éve, “A háztartások elkölthető jövedelme, reálkeresete idén is várhatóan tovább fog nőni és ez párosul majd egy európai átlagnál nagyobb gazdasági növekedéssel, ami javítja a lakosság kilátásait és fogyasztási hajlandóságát is.”)

Végül, 2015. február 6-án az egymással is bajtársiasan vetékedő két tévéstáb közül a Híradó aratta a döntő sikert: Silacher Tamás és operatőre a vágóképekkel mutatott kreativitásának köszönhetően helyszíni információszerzéssel jutott hozzá kulcsfontosságú bizonyítékokhoz: a “Jó éve volt a magyar iparnak” című riportban a nézők ugyan ekkor még csak azt láthatták, hogy a Buda-Cash munkatársai lázasan dolgoznak, miközben Tóth nyilatkozik (“olyan termékeket sikerül előállítanunk, főleg a járműgyártás esetében, amelyek úgy tűnik, hogy valamilyen szinten válságállóvá teszik a magyar ipart. Hiszen ezekre a termékekre, ezekre a prémium termékekre nagy igény van annak ellenére, hogy például az európai konjunktúra ugye lejtmenetben van”). Ám természetesen ekkor rögzítették azokat a felvételeket, amelyek kulcsszerepet játszhattak abban, hogy az MNB aztán két hét múlva, február 24-én lecsaphatott a cégre.

2015. február 10-án a Duna Híradó még egyszer, a jegybanki rajtaütés előtt utoljára kiszállt a helyszínre, de ez már a feszült várakozás része volt az akció hősei számára, hiszen eddigre a Buda-Cash menedzsmentjének feltűnő lehetett volna, hogyha hetekig nem jön újabb stáb – A bankadó mérséklése serkentheti a magyar gazdaság növekedését, Tóth: “Ha a bankok aktívabbak lesznek, ebből a tetszhalott állapotból felébrednek akkor a lakossági fogyasztás is akár tovább bővülhet, további beruházások indulhatnak el akár a kkv-k területén is”.

Természetesen az akció részvevői jelenleg mindannyian jól megérdemelt pihenésüket töltik. Ez a magyarázata annak a rendes körülmények között amúgy szokatlan megoldásnak, hogy a tegnap esti Hiradóban Tóth – ahogy az index kiszúrta, természetesen már nem üzleti tisztségén, hanem a Wekerle Főiskola docenseként szerepeltetve – úgy nyilatkozott, hogy a mögötte látszó növényzet alapján egyértelmű, a felvétel nem most, hanem egy sokkal nyáriasabb napon történt. Az üzenet aktualitása természetesen nem szenvedett csorbát: „a járműgyártás továbbra is meghatározó lesz a külkereskedelmi folyamatainkban, a Suzuki új modellel jelentkezik, az Audi három műszakban termel, ezek továbbra is mutatják, hogy az exportunk igen élénk lesz, emellett a vegyipar is már elkezdett éledezni, valamint ha az orosz-ukrán krízis enyhülne, akkor az élelmiszeriparban is fokozódó exportra lehetne felkészülni”.

EZ újságírás. Nem lennénk most a CBA helyében.”