Csütörtökön 15 igen, 4 nem, és 7 tartózkodás, valamint „Ne szavazd meg a kitelepítést!”, és „Szegények mindig lesznek köztetek!” feliratú táblákat tartó tiltakozók mellett megszavazta a miskolci közgyűlés a gettólakók városból való elköltöztetését célzó javaslatot. A Fidesz-Kdnp természetesen igennel szavazott, a DK és a Jobbik nemmel, az MSZP pedig tartózkodott. Igen, a nevében a szocialista szót viselő párt képviselői nem mondtak nemet a tervezetre, ráadásul az MSZP helyi frakcióvezetője, Földes Norbert az Origónak azt mondta, hogy
a rendeletnek semmi értelme, mivel a lakók számára csak egy opcionális lehetőség a költözés, így semmire sem kényszeríthetők.
A DK azért szavazott nemmel, mert kampányfogásnak tartja az intézkedést; egyik képviselőjük, Varga Gergő szerint pedig a Fidesz nem tekinti Miskolc polgárának azt, aki nagy szegénységben él, sőt fizetni is hajlandó, hogy a társadalmi problémát ne neki kelljen megoldania.
A Jobbik szerint„nyilvánvaló, mi a Fidesz valódi célja a „gettóhaknival”: négy év semmittevés, és a város kiemelten veszélyeztetett településsé nyilvánítása után úgy akarnak kommunikációs trükkökkel rendpárti szavazókat szerezni, hogy közben a rendbontó szavazóikat nemcsak Miskolcon tartják, de kétmillió forinttal meg is vásárolják őket”. Ugyanis a Jobbik szerint a gettólakóknak lakcímet nem kell létesíteniük a más településen vásárolt ingatlanban, tehát könnyen lehet, hogy Miskolcon maradnak, miután – papíron, fillérekért – megvesznek egy vidéki házat. A Jobbik tehát gyengének tartja a fideszes javaslatot, ők sokkal keményebben, az érpataki modellel számolnák fel a városi gettókat.
A tiltakozók és Soós Attila a közgyűlésen
Már a szoros választási eredmények is jól mutatták, hogy Miskolc egy lőporos hordó, és a helyzet valószínűleg egyre csak fokozódni fog. A normális együttélés szabályait be nem tartó lakosok sok gondot okoznak a többieknek, a pártok pedig a maguk módján próbálják kezelni a helyzetet.
„A mai normák szerint az ezeken az avult telepeken lévő ingatlanok normális emberi lakhatásra, gyermeknevelésre nem alkalmasak. Ezek semmilyen formában sem fejleszthetők, gyakorlatilag az egészet le kellene dózerolni és új sorházakat építeni.” – mondta Soós Attila fideszes képviselő. Szerinte az albérlőknek nincs pénzük felújítani a lakásokat, viszont elképzelhető, hogy ők is szeretnének emberi környezetben élni. A telepek által elfoglalt területet pedig tovább lehetne fejleszteni.
„Szerintünk ezekből az alacsony komfortfokozatú ingatlanokból nem lehet kitörni” – mondta. Városszerte összesen 250 ingatlant érintene a teleprendezési javaslat, így Soós szerint, ha a lakók minden esetben a költözés mellett döntenének, az 500 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak, ők pedig készek arra, hogy ezt az összeget előteremtsék.
Miközben a környékbeli településeken kitört a pánik, hogy hozzájuk költöznek majd a Miskolcon nemkívánatos lakosok, az Origo megszólaltatott néhány, a Diósgyőri stadion melletti telepen, az úgynevezett számozott utcákban élő embert.
Igen, sok a lopás.
Nem, az önkormányzati bérlakásokba nincs bevezetve a víz.
De mégsem minden úgy van, ahogy sokan hiszik.
„Gizella ötödmagával él már évek óta egy komfort nélküli házban, pont a DVTK stadion tőszomszédságában. Neki azonban semmi baja nincsen ezzel a felállással: a ház tiszta és takaros, a gyerekeknek van kert, az iskola pedig a közelben van. Még a stadion zavarja őket a legjobban, mert ha meccs van, a szurkolók mindig lekiabálnak nekik a kertbe, hogy „cigányok, kinyírunk benneteket”.”
Arra a kérdésre, hogy elhagynák-e a bérházukat és a számozott utcákat, Gizelláék határozott nemmel feleltek. Vidékre nem mennének, ugyanis mindig is Miskolcon éltek, a családjuk is a városban lakik, a gyerekek is ide járnak iskolába. Drágább bérházba pedig azért nem költöznének, mert nem biztosak benne, hogy a jelenlegi, hatezer forintos bérnél nagyobb összeget is ki tudnának-e fizetni. „Csak olyanba szabad lakni, amit az ember ki tud fizetni. Ha egyszer elmaradok a bérrel, akkor az úgy is marad, én meg hajléktalan leszek” – mondta.”
Háttérben a stadion lelátója
„A szintén pár utcával odébb élő Nagy Zsolt szívesen megválna ugyan a házától, de Miskolcról ő sem költözne el. A Bosch gyárban dolgozik, és ha elmegy, pluszpénzt kellene költenie a közlekedési bérletre, azt pedig nem szeretné.”
Ilyen lakás is van a telepen
„Egyedül a tizenéves Dani és a középkorú Sándor mondta, hogy szívesen elmenne a számozott utcákból. „Nekem épp a minap lopták el a harmincezres biciklimet” – mondta Dani, majd hozzátette, hogy neki édes mindegy, hogy vidéken vagy Miskolcon kell élnie. Sándor viszont szomorúan vette tudomásul, hogy rajta nem segít az önkormányzati rendelet. Ő ugyanis nem bérlakásban, hanem a saját lakásában él, az onnan való elköltözésért pedig nem jár semmiféle pénz.”
Sándor
Az biztos, hogy sok helyen áldatlan állapotok uralkodnak, és senki nem szeretne magának olyan szomszédokat, akik lopnak, hangoskodnak, meg úgy általában véve kulturálatlanul viselkednek, nem tartják be sem az alapvető társadalmi, sem a higiéniai szabályokat – talán mert nem is ismerik őket, nem tanította meg nekik senki.
Ugyanakkor az is biztos, hogy a miskolci módszer nem megoldás. Azzal, hogy igyekeznek rávenni a nyomortelepen élőket arra, hogy elköltözzenek a városból, azzal csak eltüntetik szem elől – a saját szemük elől – a problémát, küszködjön vele más. Akinek most Miskolcon nincs munkahelye, annak egy kis faluban pláne nem lesz. Ha nincs munka, nincs pénz, marad a nyomor. Meg a rossz közbiztonság, és a növekvő társadalmi feszültség.
A tiltakozók és Soós Attila a közgyűlésen
Háttérben a stadion lelátója
Ilyen lakás is van a telepen
Sándor
