A KDNP még a választás előtt szeretné az pontot feltenni a négyéves kormányzási ciklus rájuk eső részére, a köznevelés teljes és totális államosítására átalakítására. Ezek szerint komolyan gondolták, amit a PISA-felmérés romló adataiból levontak, vagyis „a köznevelés megújítása nem tűrt halasztást„.

Az államosított iskolák és tanárok, a KLIK szerencsétlenkedései, elsőssorsolás, hittan vagy erkölcstan, béremelés óraszám emeléssel, központosított kézivezérlés, rontott tértivevény nyilvántartás, ki fizeti a fénymásolást, ki fizeti a takarítást, kötelező Magyar Pedagógus Kar,  állami tankönyvellátó … de még mindig hiányzik valami, nem lehet hátradőlni, rések vannak a rendszerben, ugyanis hiába lett államosítva a tankönyvellátás (micsoda sikersztori, vajon mostanra megkapta minden diák a tankönyvet?), hiába küldi a KLIK a tankerületi vezetőknek, az iskolaigazgatóknak, a tanári karnak az újabb és újabb utasításokat, ha a reakciós tanárok nem a KDNP-kompatibilis tankönyvből tanítanak …

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ezért vasárnap este Balog Zoltán emberminiszter benyújtotta a tankönyvpiac teljes államosításáról szóló törvényjavaslatát kivételes sürgősségi eljárással, amit kedden meg is szavazhatnak.
A törvény 2014. január 1-én lépne hatályba.

És ez már a konszolidáció időszaka, a „‘finomhangolás”, nagy átalakítások már nem lesznek – legalább is ezt mondta Orbán. Ennek ellenére egy napot szánnak ennek a „hangyafasznyi” államosítás vitájára, ami két hét múlva már életbe is lépni.

Kibaszott államosítás mindenütt …

Csak néhány pont a törvényből:

– a köznevelésben alkalmazott tantervekhez kapcsolódó pedagógiai céloknak és feladatoknak a magas színvonalú, valamennyi tanuló számára biztosított tankönyvek útján, az állami felelősségvállalás alapján kell megvalósulniuk. A tankönyvek és tartalmi megfelelőségük biztosítása állami feladat.

– az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában, alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nemzetiségi oktatást végző iskolában állami tankönyvből lehet csak tanítani.

– a köznevelés tankönyvellátásának és a pedagóguskézikönyv-ellátásának a megszervezése állami feladat.

– a köznevelésben használható tankönyvekről, pedagógus-kézkönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni.

– az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv az állami tankönyveket előállítja.

– tankönyv csak az lehet amit a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítottak, vagy a miniszter kiválasztott vagy a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki.

– a könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítását a könyvkiadást folytató jogi személy, a miniszter, szakképzési tankönyv esetén a szakképesítésért felelős miniszter kérheti.

– a tankönyvjegyzék évfolyamonként és tantárgyanként legfeljebb KETTŐ DARAB könyvet tartalmazhat.

– a szakképző iskolában folytatott szakképzési tankönyveket a szakképesítésért felelős miniszter nyilvánítja tankönyvvé és dönt a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről.

Magyarul az lesz tankönyv amit Hoffmann Rózsa + Balog miniszter + KDNP tankönyvnek nevez ki, de évfolyamonként és tantárgyanként maximum kettő darab lehet. Ebből a KDNP által alaposan megrágott 2 tankönyvből „választhat” a pedagógus, hogy melyikből „szeretne” tanítani, amit megrendelnek az állami tankönyvnyomdából, és kiszállítja az állami tankönyvellátó.

A szakiskolák még rosszabbul járnak, nekik majd a Varga Mihály vagy Németh Lászlóné szabja meg, hogy milyen tankönyvből tanulhatnak.

Pénteken még úgy nyilatkozott az EMMI, hogy „a tananyag egységes tartalmi szabályozása feleslegessé teszi a jelenleg átláthatatlan, a valódi választás lehetőségét korlátozó tankönyvválasztékot. A kormány nem foglalkozik az egy évfolyam, egy tárgy, egy tankönyv híreszteléssel.„

Augusztusban Hoffmann Rózsa még azt hazudta nyilatkozta, hogy nincs szó a tankönyv-előállítás államosításáról: „Nem lesz bonyolultabb a rendszer, nem lesz drágább a tankönyv, és nincs szó a tankönyv-előállítás államásításáról sem.”

Szeptember végén egy kormányhatározat már egy „egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszer” kialakítását jelentette ki. Balog Zoltán tárcavezető egy olyan javaslat kidolgozását kezdeményezte, amely már a következő tanévben kipróbálná az állami fejlesztésű új kísérleti tankönyveket és digitális tananyagokat. Az oktatásban már elkészült egy kísérleti tankönyv a szakiskoláknak, amit a fórumon összelapátoltnak tituláltak, a címlapján három helyesírási hibát mutattak. 

Vélemények: 
„Történelemből, magyarból és talán földrajzból is hamarosan egyetlen kötelező állami tankönyvet fognak bevezetni. Ez visszalépés, mivel szakmailag, módszertanilag és etikailag sem lehet kiállni amellett, hogy egy tantárgyat egyetlen egy tankönyvből lehet csak tanítani.” – Történelemtanárok Egyletének elnöke

„A tankönyvgyártás államosításáról is szó van a kiadás államosítása mellett, amely az évi 16 milliárdos forgalmú tankönyvpiacból mintegy négymilliárdot tesz ki. Az államosítás mellett nincs szakmai érv, mivel jelenleg is nyomott árakon dolgoznak, sem olcsóbb, sem gazdaságosabb nem lesz az előállítás.  Egy központosított gyártás teljes mértékben ellehetetlenítené annak a 20-25 nyomdának a működését, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás.” – Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára.


A legdurvább, hogy a törvény indoklásában megpróbálják levezetni, hogy egy egymással versenyző magánpiac helyett miért lenne jobb a langyoslábvíz egyenállami tankönyv …

„A köznevelés minden részterülete szabályozásra, valamint a működtetés megújításra  került, figyelemmel az állami felelősségvállalás megnövelt szerepére és arra a jogalkotói szándékra, hogy minden gyermek, tanuló számára az ország bármely települése vonatkozásában elsősorban az államnak kell a lehető legmagasabb szintű köznevelési feladatellátást megszerveznie.„

Az biztos, hogy ez nem jött be … nem a rosszabb iskolák színvonalát emelték fel, hanem a jobban teljesítő iskolákat rontják le a közepesre. 

„a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében minden, a nemzeti köznevelést érintő szabályozási területen törekedni kell arra, hogy a szabad piaci mechanizmusokra és a nem állami, hanem piaci szereplők bevonására épülő közszolgáltatások funkciózavarai ne okozhassanak ellátási nehézségeket, amelyek hátrányos helyzetbe hozhatnak bármely tanulót, nevelési-oktatási intézményt, amelynek következtében a Nemzeti alaptantervben meghatározott minimális tudástartalmak, követelmények így nem tudnak megvalósulni.”

A szabad piaci tankönyvellátás nem okozhat ellátási nehézséget, jobb az egészet államosítani. Nem emlékszem, hogy ne kapták volna meg a gyerekek a tankönyvet, hiszen a tankönyvkiadóknak ebből volt a bevételük, és igen, volt ellátási probléma – most szeptemberben, amikor az állami tankönyvellátóra bízták a tankönyvek szétosztását. Bár ugye a hivatalos sikerpropaganda szerint a KHELLO is kibaszottjól teljesített.

Most jön a kedvencem, figyeljétek:

„A nemzeti köznevelési rendszerben a Nemzeti alaptanterv és a különböző kerettantervek révén a tanulók részére államilag meghatározott és elvárt tudás elmélyítését támogató tankönyvek előállítását és forgalmazását is alapvetően piaci mechanizmusok határozzák meg, ezzel befolyásolva azt is, hogy milyen az iskolák tankönyvválasztása, ezáltal meghatározva azt is, hogy egy adott iskola adott tanulója melyik piaci alapon működő kiadó melyik tankönyvéből tanul.
A köznevelés tankönyvellátásának sajátossága, hogy a pedagógus különböző szakmai és piaci hatások eredőjeként választ tankönyvet az általa oktatott tanulóknak. Olyan tankönyveket, amelyeket piaci mechanizmusok keretei között állít elő valamely – jelenleg több mint száz – kiadó, és az országos tankönyv-előállítás folyamatában a kiadói marketing-mechanizmusok széles tárháza befolyásolja az iskolák majdani tankönyvválasztását.„

Több száz kiadó versengett az iskolákért, tanárokért, hogy az ő tankönyvüket válassza az adott tanár, az adott iskola. Ehhez olyan pofátlan módszereket alkalmaztak, mint például az évről-évre átdolgozott tankönyvek, vagy árverseny.

„A jelenleg hatályos szabályozást tartalmazó tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény nem az állami felelősségvállalás és az állami közfeladat ellátás elveire építkezik, hanem arra, hogy lehetővé tegye, hogy a különböző piaci szereplők, gazdálkodó szervezetek – jogi keretek között – szabad piaci mechanizmusokkal is élve minél nagyobb példányszámot szállítsanak a köznevelés részét képező iskolákba, ezáltal is törekedve a minél magasabb profit megszerzésére.
Nem vitatható az a tény, hogy a kiadók saját befektetéseikkel fejlesztették ki az általuk előállított tankönyveket, és eközben igyekeztek megfelelni a mindenkori kormányzati elvárásoknak, a változó szabályozásnak és a magas minőségi kritériumoknak. Hangsúlyozni szükséges a törvényi szabályozás adta piaci viszonyokat, amelyek lehetővé teszik azt is, hogy adott esetben, ha valamely kiadó nem teljesíti vállalásait, a tanulók nem jutnak hozzá a megrendelt tankönyvhöz és az állami tantervek által meghatározott garantált tudáshoz.„

Hoffmann Rózsa kivert verítéke vagyok! 
Minél nagyobb példányszám? Profit? Egy szabadpiacon versenyző magánvállalat profitot szeretne? Őrület. De mi lesz, ha a gyerekek megrendelik a magáncégtől a tankönyvet, de a céget nem érdekli a bevétel, a profit, és nem szállítja le a könyveket? Hát hogy tanulnának így a gyerekek? Hogy jutnának hozzá így a tudáshoz? Bár semmilyen ellátási probléma nem volt, amíg a KHELLO-t rá nem küldték a tankönyvellátásra.

„Mindezek alapján szükségessé vált, hogy az állam a jelenlegi köznevelési tankönyvpiaci szabályozási keretek helyett új szabályozási kereteket alkosson. Olyan szabályrendszert, olyan új törvényt, amely a piaci mechanizmusok és a tankönyvkiadók egymással történő versengése helyett megteremti az állam felelősségét, azt az állami garanciát, amely alapján az állam saját állami tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztésével is biztosítja a jövőben a tankönyveket az iskoláknak, de nem kizárva ebből azt sem, hogy ahol indokolt, fenntartsa a nem állami tulajdonban álló kiadók tankönyvfejlesztésbe való bevonásának lehetőségét.

A benyújtott törvényjavaslat új alapokra helyezi a köznevelési tankönyvfejlesztés, – előállítás egészét, állami felelősségként értelmezi a tankönyvek előállítását, rendelkezik a Kormány által rendeletben kijelölésre kerülő állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szervről, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a Kormány által rendeletben kijelölt testületről, amely a legmagasabb állami garancia lesz majd a tankönyvek magas minőségére.„

Állam, kormány, KDNP, garancia, magas minőség ….
Elnézést, melyik államosítás hozta el a „magas minőséget„? 

Gondoljuk végig, ha ugyanabból az állami tankönyvből kell tanulniuk a Fazekas Mihály gyakorló iskolában és mondjuk a mátészalkai általános iskolában, akkor az melyik iskolai tanulóinak lesz jobb? Hol fog nőni a „minőség”?
a, a Fazekas gyakorló iskolában
b, a mátészalkai iskolában
c, mindkettőben
d, egyikbem sem

Igazából ez egész olyan undorító, hogy az embernek elmegy a kedve a gyerekvállalástól, mert ki adná be a gyerekét jó szívvel ebbe a központosított, középszerű, merev, személytelen kdnp-s katyvaszba?

A KDNP-nek dobták oda a köznevelést, mint egy gumicsontot, hogy ez a kommunista szemléletű mérhetetlen támogatottságú pártként viselkedő Fidesz-csökevény azt tegyen az 1 millió gyerekkel és 150 ezer pedagógussal, amit csak szeretne.
És még azt gondoltuk, hogy nincs annál rosszabb, amikor az SZDSZ diktálta a hülyeségeit az MSZP-nek. Pedig úgy néz ki, hogy van …
Amikor Orbán és a Fidesz vágyait örömmel és boldog áhítattal váltja valóra ez „párt”.

(kép: rep4v4lleszurtnyul)