Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Állami Kreatívipari Központ

Csak röviden:
Tegnap Navracsics Tibor miniszter bejelentetteDesign Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ megalapítását. Az eddig nonprofit szervezetként működő Design Terminál 2014. január 1-től így kiemelt kormányzati háttérintézménnyé válik.  Feladata a kreatívipari ágazatok (így az innovatív technológiák, a formatervezés, a divatipar vagy éppen az urbanisztika) ösztönzése, új magyar vállalkozói sikertörténetek elősegítése lesz.  
Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál stratégiai igazgatója a 2014-es év terveiről szólva hangsúlyozta: a szervezet segíteni fogja a kezdő vállalkozások és a kockázati tőke egymásra találását, emellett közép-európai léptékű szakkiállítások, vásárok, bemutatók és konferenciák életre hívásával hozzájárul Magyarország, mint a régió kreatívipari központjának pozícionálásához is.

Biztos a mi hibánk, de a magyar államról nem a kreativitás jut az eszünkbe.
Meg hogy ennek külön központot kellene állítani. Minek?
A magyar állam kreativitását mindenki pontosan érezte az elmúlt 3 évben.

Kreatív trafiktörvény. Kreatív jogalkotás. Kreatív kommunikáció. Kreatív magánnyugdíjvagyon-megvédés. A közoktatás a két lábon járó élő kreativitás, ahol még a borítékok címzését és a KLIK-utasítás alapján kell végrehajtani.

Ha magyar állam és a kreativitást kellene vizsgálni, akkor csak annyi mondok, hogy “rontott tértivevény nyilvántartás“, nav.hu meg oep.hu.
Ez az igazi “magyar startup”! 

Ebben az ország 2 csoport tud nagyon sikeres lenni: az egyik a haverok-strómanok-csókosok csapata, akik az állami kapcsolataikat kihasználva hozzájutnak az EU-s forrásokhoz, pályázatokhoz, esetleg csak lazán iratnak maguknak (és magukra) egy törvényt.
A másik csoport azon kevesek, akik a lehető legmesszebb vannak az állam lassan mindent behálózó csápjaitól, a legjobban akkor járnak,ha valahol külföldön lettek sikeresek és egyelőre még nem keresztezték valamelyik Fidesz-közeli vállalkozó érdekszféráját és nem termelnek akkora profitot, ami miatt esetleg érdemes lenne államosítani / megszerezni / különadót kivetni rájuk.

Az első csoport ígyis-úgyis megkapja a támogatást, a másiknak meg nincs szüksége az állami pénzre. És az állami közvetítésre sem. A létező legjobb dolog, amit ezek a cégek tehetnek, ha tényleg messzire elkerülik az államot. A magánbefektetők majd eldöntik, melyik az a startup, ami a befektetett pénzükért majd profitot fog nekik termelni. 

Böszörményi Nagy Gergely (portré itt) 2010 előtt a Mandiner blogon és a Jobbkliken írogatott, innen vitte magával Navracsics a KIM-be, ahol osztályvezető-helyettessé nevezték ki, majd innen került át a Design Terminál stratégai igazgatói székébe.. 

Böszörményi Nagy Gergely mit szólt volna, ha mondjuk 2008-ban kiáll Draskovics Tibor igazságügyi miniszter és bejelenti az Állami Kreatívipari Központ megalapítását, kinevezi vezetőjének az Egyenlítő TV ex-bloggerét, aki éppen akkor Draskovics alatt osztályvezető-helyettes az Igazságügyi Minisztériumban? Vajon lett volna érces hangú blogposzt a Mandineres vagy a Jobbklikken?
Szemétszocik, melegedő a csókosoknak, meg az állami pénzek elherdálása?

A Design Terminált működtető Forum Hungaricum kft-ben 3 vezető és 25 alkalmazott dolgozik, 2014-ben már 600 millió forintot kapnak a KIM-től, ami a 2012-es 318 millió forint közel a duplája.

Böszörményi Nagy Gergely a Facebookon tisztelt meg a jelenlétével, amikor is azt kérdezte, hogy
Azt is leírjátok, mi fáj ebben nektek?:)

Tényleg mi fáj nekünk ebbe? A 600 millió forint? Hogy 28 embernek van munkája?

A foglalkoztatottságot nem így kellene növelni, az államnak semmi keresnivalója nincs olyan területeken, mint a divat (Gombold újra!), 3D nyomtatás vagy a startupok.
Kicsi, takarékos állam -> kevesebb adó.
Kevesebb adó -> kicsi, takarékos állam.
Ennyi. Nekem ne foglalkozzon a KIM a divattal, mert az égvilágon semmi köze nincs hozzá. Inkább foglalkozzon azzal, hogy az elmúlt 3 évben hány törvényjavaslatot sikerült megírniuk, és hányat adtak be egyéni képviselői formában a képviselők. Ha megvan ez a szám, akkor lehet egy picit elszégyellni magunkat.

Ukridge a Tumblren egy kicsit hosszabban is válaszolt Böszörményinek:

“Hogy mi fáj? Talán az, hogy olyan semmirekellők találnak ki műmájer műfeladatot maguknak, mint például jómagad. Ha hihetünk e kétforrásnak, soha egyetlen percig produktív dolognak része nem voltál, elképzelésed sincs arról, hogy működik egy intézmény, ami nem a felcsúti rémnek, hanem a piacnak kell megfelelnie. Így aztán arról sincs fogalmad, hogy születnek kreatív ötletek, műhelyek, hogy mi az, amikor valaki a saját idejét/pénzét kockáztatja a siker érdekében. Így aztán fogalmad sincs arról, hogy lehetne ezt segíteni. Illetve nyilván azt hiszed, hogy van, de nincs.

A tőkéhez, pláne a kockázati tőkéhez még ennyire sem értesz, mert ha értenél, nyilván felemelted volna a szavad a bankellenes, tőkeellenes, profitellenes kirohanásokon, melyek már nem havonta, vagy hetente, de naponta mérgezik a levegőt.

Így aztán zéró kompetenciával és hozzáadott értékkel állsz neki hasonszőrű cimboráiddal elbaszni az adófizetők pénzét. Köztük azokét is, akik valami kreatív ötletbe ölték mindenüket és sikeresen vontak be kockázati tőkét.

És ami a legszomorúbb, hogy bár a fenti források szerint kormányzati bürokráciában és közeli lábáztatásban komoly rutinnal rendelkezel, mégsem fogod fel, hogy az államnak semmi keresnivalója sincs ezen a területen, mert nincs megoldandó probléma, nincs közjó, amit szolgálna, nincs fölösleges adónk erre a hülyeségre és nincs semmi, de semmi hozzáadott értéke a mutatványnak.”

printscreen_2013.11.15_12h40m37s_014_.jpg

Az “elmúltnyolcévezéssel” nem lehet vitába szállni, az eredmények pedig magukért beszélnek.
A szocik még a startupokat meg a divatot sem támogatták.
Magyarország itt is jobban teljesít.

Az eredményekhez meg csak annyit, hogy éjszakába nyúló kutatómunkával sikerült feltérképeznem a három legsikeresebb magyar startup és a magyar állam kapcsolatát:

startup.gif

Az inforgrafikából világosan látható, hogy miért lettek sikeresek ezek a startupok.

Friss:
A legfrisebb hír szerint Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy indul egy állami program, “aminek célja, hogy Budapest legyen az évtized végére a közép- és kelet-európai régió start-up fővárosa.
Nem kéne erőltetni.

Megosztás