Áder János köztársasági elnök 2013. július 15-i hatállyal nevezte ki Horváth Attila Imrét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárának. A korábbi Klíma- és energiaügyért felelős államtitkárság a jövőben Energiaügyért felelős államtitkárságként működik, amelynek élén továbbra is Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár áll.

A korábban megújulóenergia-technológiákkal foglalkozó cégek ügyvezető igazgatójaként dolgozó, 2012 szeptemberétől az NFM zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkári posztját betöltő Horváth Attila államtitkári kinevezése alkalmából nézzük végig, mi lett a Fidesz egyik nagy ígéretéből, ami a bűvös „Takarékos Állam” nevet viselte. De nem igazán teljesült, mert például a kedvenc Lázár Jánosunk által vezetett Miniszterelnökségen helyettes államtitkár már a kormany.hu főszerkesztője és a könyvelő is…..

Horváth kinevezése után egy héttel, tegnap a Világgazdaságnak adott interjújában már be is jelentett egy új adót, amit trükkösen másként fognak hívni, és amiről persze az EU tehet.

„– Mi várható az energiahatékonyság terén?
– Főként lakossági körben kívánunk előrelépni, az idén elsősorban a kvótaértékesítésből befolyó pénz terhére. A szeptemberre elkészülő nemzeti épületenergetikai stratégia iránymutatást ad a kormánynak, hogy miként hasítható ki a legnagyobb szelet az energiahatékonyság tortájából. Fontos teendő annak az új szabályozásnak a megalkotása is, amelyet a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv ír elő. Eszerint minden energiatermelőnek és -elosztónak az általa értékesített energiamennyiség másfél százalékát meg kell takarítania. E pénz egy részéből energiahatékonysági projekteket, például a hálózati és szállítási veszteség csökkentését lehet finanszírozni.

– Tehát ez egy árbevételre vetített, új adó lesz, amit a veszteséges cégeknek is fizetniük kell?
– A részleteken még dolgozunk, inkább járulék lesz. A veszteséges vállalatokra is vonatkozik majd, ebből az EU nem enged, de van némi mozgásterünk (az EU-val egyeztetve) azzal kapcsolatban, hogy kik legyenek az alanyai. A rendszernek 2014 nyarára kell felállnia, ekkorra látnunk kell, hogy mekkora forrást igényel az energiahatékonyság javítása. Ez elegendőnek ígérkezik. A szükséges szabályozás még idén ősszel elkészül.”

A Horváth által említett 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv 7.cikke valóban ír erről, csak picit másképp, mint ahogy ő említette.

 

Tehát tulajdonképpen nem járulékot kéne fizetniük a cégeknek, hanem elérni az energia végfelhasználói fogyasztásának csökkenését. Vagyis a lakosságnak kéne kevesebb energiát fogyasztania, amit megvalósíthatna a magyar kormány szakpolitikai intézkedésekkel is. Azonban a rezsicsökkentéssel kampányoló Fidesz nyilván nem vezeti be az energia- vagy szén-dioxid-adót, a többi lehetőség meg pénzbe kerül.

Így marad a hagyományos, egyéb területeken is alkalmazott módszer: fizessenek a szolgáltatók.
Jaaa, hogy át fogják hárítani? Az a szemét EU tehet róla…..