Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Megfontolásra vissza

Áder János újabb törvényt vétózott meg, most éppen a takarékbankok államosítását. Mondhatjuk akár azt is, hogy „lám-lám, nincs olyan hónap, amikor ne bizonyítaná, hogy ő már nem a „nemzet tolla”, hanem szuverén köztársasági elnök.”

Igaz, eddig csak egy törvényt küldött az Alkotmánybíróságra, az összes többit az Országgyűlésnek küldte vissza, ahol jellemzően változtatás nélkül gyorsan megszavazták újra, Áder pedig „kénytelen volt” aláírni.
Szegény János, ő megpróbálta …
A 444.hu szedte listába a visszaküldött törvényeket.

Ádert ezek szerint nem zavarja, hogy a pártja máshogy, de ugyanúgy bohócot csinál belőle, mint Schmitt Pálból, hiszen semmit sem fogadnak meg az elnöki észrevételekből. Áder nem rendeli be magához a két kormánypárt frakcióvezetőjét, nem veti be az elnöki tekintélyét, hogy a vétója és az észrevételei eredményesek legyenek.
Áder jó káder és jó fideszes, pontosan tudja hol a helye és mit kell csinálnia, hogy ne legyen „Pali bá 2.0″, de ne is tegyen keresztbe a pártjának.

A történet másik szereplője Kumin Ferenc, a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár, aki naponta a Tumblr-en védi meg Magyarországot és tájékoztatja hitelesen a nagyvilágot a kormány intézkedéseiről. Kumin Sólyom László köztársasági elnök tanácsadója, majd 2006 – 2010 között a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője volt.

Kumin Ferenc nemrég védte meg a doktori disszertációját a Corvinus Egyetemen, melynek a címe: „Megfontolásra vissza – Az államfő politikai vétója Magyarországon
Mellékszál:
Kumin egyik témavezető tanára Lánczi András volt.
Lánczi a Századvég Alapítvány elnöke.
Kumin Ferenc 2010 és 2012 között a Századvég vezető elemzője volt.

Kumin disszertációja nagyon alapos, minden elnöki vétót feldogozott és elemzett 1997-2010 között.

A magyar államfő hatásköreit pusztán összehasonlító alkotmányjogi apparátussal tanulmányozva könnyen levonható a következtetés: az európai parlamentáris rendszerekhez illeszkedő, közepesen gyenge köztársasági elnök koncepciójába jól illeszkedik ennek a hatáskörnek is a relatív gyengesége: az Országgyűlés változatlan többséggel ismét megszavazhatja a megfontolásra visszaküldött jogszabályt, az államfőnek ekkor viszont már nincs mérlegelési lehetősége, öt napon belül alá kell írnia a hozzá ismételten elküldött törvényt. Noha a jelenlegi értelmezések szinte egybehangzóan e hatáskört gyengének tekintik, a rendszerváltás idején éppen ez a fajta vétó tételeződött erősebbnek az előzetes normakontrollra vonatkozó alkotmányossági vétóval összehasonlítva. (…)

A kutatás alapötlete arra a talányra épül, amely a téma leszűkítéséhez is vezetett: miképp lehetséges, hogy közjogi-hatalmi kényszerek nélkül az államfő-kormányparlament hatalmi megosztáson belül az eszközeiben leginkább korlátozott államfő képes az elvárhatónál nagyobb arányban érvényesíteni akaratát az eszközeiben sokkal bővebb lehetőségekkel rendelkező törvényhozás felett? (…)

Elvonatkoztatva a tényleges tapasztalattól, ismét pusztán logikai alapon számos tényező magyarázhatja az eredményes politikai vétózást. Lehetséges, hogy az államfőnek önmagában, az egyes konkrét esetektől függetlenül meglévő tekintélye van ilyen hatással a törvényhozásra. Elvileg nem kizárható, hogy az államfő és a parlamenti többség közötti politikai érték-azonosság okozza a jelenséget, ezért ezt is vizsgálni kell.  Az is előfordulhat, hogy a törvényhozás adminisztratív, „minőségi” hibáinak célszerű korrekciója érdekében áll a hibát vétőknek is, akik a végeredmény, tehát a törvények „működőképességben” többszörösen érdekeltek. Végül azzal is számolni kell, hogy a visszaküldő nyilvános érvelés meggyőző erővel rendelkezik, amelynek nyilvános ignorálása nagyobb politikai költséggel jár, mint a saját hiba belátásának – könnyen erénnyé is váltható – negatív hatása.

Hipotézisem szerint az utolsó pont, tehát a nyilvános érvelés meggyőzőképességének magyarázó ereje kiemelkedik olyan időszakokban, amikor a kormányzó többség és az államfő értékazonossága nem áll fenn. A retorika szintjén jellemzően jelen lévő általános tisztelet a gyakorlatban kimutatható módon nem befolyásolja a törvényhozást egyes döntéseiben, így ennek magyarázó erejét viszont kisebbre becsülöm.(…)

Az eredményességi statisztikák – akár az összesítést, akár az aktívabb visszaküldő két utolsó államfő számait tekintve – azt mutatják, hogy a politikai vétó inkább eredményes, és ennek megfelelően hatásos eszköz a magyar államfők kezében. Mindez látszólag igazolja a hipotézist, miszerint a visszaküldés nyilvános érvelésében rejlő erő jelent olyan kényszert, amelyet a törvényhozás nem tud megkerülni. A részletes elemzés eredményei azonban ezt a hipotézist inkább csak részben, bizonyos kikötésekkel igazolták. (…)

Egyes vétók esetében jobb magyarázat hiányában nem lehet mást állítani, mint azt, hogy a nyilvános érvelés ereje hatott. Az eredményes politikai vétók alapos vizsgálata azonban megmutatta: többségüknél van további, alkalmasint erősebb magyarázat is, amelynek következtében eredményessé válhatott a visszaküldés. Mindazonáltal ezeknél az eseteknél is megállapítható, hogy a jól érvelő átiratszükséges feltétele az eredményességnek.”

Kumin Ferenc javasol is:

„Fontos lehet ennek jegyében, hogy a parlament nyilvánossága előtt hangozzék el az újratárgyalás megkezdésekor a köztársasági elnök kifogása, azaz a levezető elnök vagy jegyző a vita kezdetén olvassa fel az átiratot. Akár az ülést televízión követő állampolgárok, akár a jegyzőkönyvből utólag tájékozódók számára fontos lehet, hogy ezzel a technikával utánanézés nélkül is világos legyen, hogy miért is került a Ház napirendjére az adott törvény újratárgyalása. Hasonlóan lényeges lehet, hogy a szabályok kifejezetten tegyék szükségessé az államfő kellő időben történő meghívását az újratárgyalás ülésnapjára. Fontos szimbolikus ereje lehet az ülés során a köztársasági elnök puszta személyes jelenlétének is, de így biztosítható, hogy adott esetben az államfő élhessen felszólalási jogával, és erre legyen elég ideje készülni is.” 
(A teljes disszártáció itt elolvasható.)

A doktori disszertációt elküldtük Áder Jánosnak, hátha van kedve a nyári szünetben olvasni …

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Bankkártya
  • Átutalás
  • PayPal
  • 1%
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel! Köszönjük.

2 990 Ft 5 990 Ft 14 990 Ft Egyedi összeg

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás

Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

1% TÁMOGATÁS

  • ikon ikon

    Viselj Átlátszós pólót!

    Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.

  • ikon ikon

    Üvegvisszaváltással

    Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!

  • ikon ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

Megosztás