Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Megfontolásra vissza

Áder János újabb törvényt vétózott meg, most éppen a takarékbankok államosítását. Mondhatjuk akár azt is, hogy “lám-lám, nincs olyan hónap, amikor ne bizonyítaná, hogy ő már nem a “nemzet tolla”, hanem szuverén köztársasági elnök.”

Igaz, eddig csak egy törvényt küldött az Alkotmánybíróságra, az összes többit az Országgyűlésnek küldte vissza, ahol jellemzően változtatás nélkül gyorsan megszavazták újra, Áder pedig “kénytelen volt” aláírni.
Szegény János, ő megpróbálta …
A 444.hu szedte listába a visszaküldött törvényeket.

Ádert ezek szerint nem zavarja, hogy a pártja máshogy, de ugyanúgy bohócot csinál belőle, mint Schmitt Pálból, hiszen semmit sem fogadnak meg az elnöki észrevételekből. Áder nem rendeli be magához a két kormánypárt frakcióvezetőjét, nem veti be az elnöki tekintélyét, hogy a vétója és az észrevételei eredményesek legyenek.
Áder jó káder és jó fideszes, pontosan tudja hol a helye és mit kell csinálnia, hogy ne legyen “Pali bá 2.0″, de ne is tegyen keresztbe a pártjának.

A történet másik szereplője Kumin Ferenc, a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár, aki naponta a Tumblr-en védi meg Magyarországot és tájékoztatja hitelesen a nagyvilágot a kormány intézkedéseiről. Kumin Sólyom László köztársasági elnök tanácsadója, majd 2006 – 2010 között a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője volt.

Kumin Ferenc nemrég védte meg a doktori disszertációját a Corvinus Egyetemen, melynek a címe: “Megfontolásra vissza – Az államfő politikai vétója Magyarországon
Mellékszál:
Kumin egyik témavezető tanára Lánczi András volt.
Lánczi a Századvég Alapítvány elnöke.
Kumin Ferenc 2010 és 2012 között a Századvég vezető elemzője volt.

Kumin disszertációja nagyon alapos, minden elnöki vétót feldogozott és elemzett 1997-2010 között.

A magyar államfő hatásköreit pusztán összehasonlító alkotmányjogi apparátussal tanulmányozva könnyen levonható a következtetés: az európai parlamentáris rendszerekhez illeszkedő, közepesen gyenge köztársasági elnök koncepciójába jól illeszkedik ennek a hatáskörnek is a relatív gyengesége: az Országgyűlés változatlan többséggel ismét megszavazhatja a megfontolásra visszaküldött jogszabályt, az államfőnek ekkor viszont már nincs mérlegelési lehetősége, öt napon belül alá kell írnia a hozzá ismételten elküldött törvényt. Noha a jelenlegi értelmezések szinte egybehangzóan e hatáskört gyengének tekintik, a rendszerváltás idején éppen ez a fajta vétó tételeződött erősebbnek az előzetes normakontrollra vonatkozó alkotmányossági vétóval összehasonlítva. (…)

A kutatás alapötlete arra a talányra épül, amely a téma leszűkítéséhez is vezetett: miképp lehetséges, hogy közjogi-hatalmi kényszerek nélkül az államfő-kormányparlament hatalmi megosztáson belül az eszközeiben leginkább korlátozott államfő képes az elvárhatónál nagyobb arányban érvényesíteni akaratát az eszközeiben sokkal bővebb lehetőségekkel rendelkező törvényhozás felett? (…)

Elvonatkoztatva a tényleges tapasztalattól, ismét pusztán logikai alapon számos tényező magyarázhatja az eredményes politikai vétózást. Lehetséges, hogy az államfőnek önmagában, az egyes konkrét esetektől függetlenül meglévő tekintélye van ilyen hatással a törvényhozásra. Elvileg nem kizárható, hogy az államfő és a parlamenti többség közötti politikai érték-azonosság okozza a jelenséget, ezért ezt is vizsgálni kell.  Az is előfordulhat, hogy a törvényhozás adminisztratív, „minőségi” hibáinak célszerű korrekciója érdekében áll a hibát vétőknek is, akik a végeredmény, tehát a törvények „működőképességben” többszörösen érdekeltek. Végül azzal is számolni kell, hogy a visszaküldő nyilvános érvelés meggyőző erővel rendelkezik, amelynek nyilvános ignorálása nagyobb politikai költséggel jár, mint a saját hiba belátásának – könnyen erénnyé is váltható – negatív hatása.

Hipotézisem szerint az utolsó pont, tehát a nyilvános érvelés meggyőzőképességének magyarázó ereje kiemelkedik olyan időszakokban, amikor a kormányzó többség és az államfő értékazonossága nem áll fenn. A retorika szintjén jellemzően jelen lévő általános tisztelet a gyakorlatban kimutatható módon nem befolyásolja a törvényhozást egyes döntéseiben, így ennek magyarázó erejét viszont kisebbre becsülöm.(…)

Az eredményességi statisztikák – akár az összesítést, akár az aktívabb visszaküldő két utolsó államfő számait tekintve – azt mutatják, hogy a politikai vétó inkább eredményes, és ennek megfelelően hatásos eszköz a magyar államfők kezében. Mindez látszólag igazolja a hipotézist, miszerint a visszaküldés nyilvános érvelésében rejlő erő jelent olyan kényszert, amelyet a törvényhozás nem tud megkerülni. A részletes elemzés eredményei azonban ezt a hipotézist inkább csak részben, bizonyos kikötésekkel igazolták. (…)

Egyes vétók esetében jobb magyarázat hiányában nem lehet mást állítani, mint azt, hogy a nyilvános érvelés ereje hatott. Az eredményes politikai vétók alapos vizsgálata azonban megmutatta: többségüknél van további, alkalmasint erősebb magyarázat is, amelynek következtében eredményessé válhatott a visszaküldés. Mindazonáltal ezeknél az eseteknél is megállapítható, hogy a jól érvelő átiratszükséges feltétele az eredményességnek.”

Kumin Ferenc javasol is:

“Fontos lehet ennek jegyében, hogy a parlament nyilvánossága előtt hangozzék el az újratárgyalás megkezdésekor a köztársasági elnök kifogása, azaz a levezető elnök vagy jegyző a vita kezdetén olvassa fel az átiratot. Akár az ülést televízión követő állampolgárok, akár a jegyzőkönyvből utólag tájékozódók számára fontos lehet, hogy ezzel a technikával utánanézés nélkül is világos legyen, hogy miért is került a Ház napirendjére az adott törvény újratárgyalása. Hasonlóan lényeges lehet, hogy a szabályok kifejezetten tegyék szükségessé az államfő kellő időben történő meghívását az újratárgyalás ülésnapjára. Fontos szimbolikus ereje lehet az ülés során a köztársasági elnök puszta személyes jelenlétének is, de így biztosítható, hogy adott esetben az államfő élhessen felszólalási jogával, és erre legyen elég ideje készülni is.” 
(A teljes disszártáció itt elolvasható.)

A doktori disszertációt elküldtük Áder Jánosnak, hátha van kedve a nyári szünetben olvasni …

Megosztás