„A kormány azzal számol, hogy az idén újraindul a növekedés, 3 százalék alatt marad a GDP-arányos hiány és ehhez nincs szükség újabb intézkedésekre.” –  jelentette be büszkén Varga Mihály 2 hónappal ezelőtt.

Ugyanez a Varga Mihály állt ma ki a kamerák elé Giró-Szász Andrással és jelentette be a következő „nem megszorításokat”:
– a tranzakciós illeték készpénzforgalom esetén 0,3-ról 0,6 százalékra emelkedik és megszűnik a 6 ezer forintos határa
–  a tranzakciós illeték számlák közötti utalás estén 0,2 százalékról 0,3 százalékra fog emelkedni
–  távközlési adó mértéke a vállalkozások esetében 2-ről 3 forintra nő, a felső korlát pedig 2500-ról 5 ezer forintra emelkedik.
– a bányajáradékot 12-ről, 16 százalékra emelnék
– kamatadó emelés: kamatjövedelem után a kamatadón kívül további 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. 
– a költségvetési törvény módosításával beruházási alapot hoznak létre, amelyből a stadionépítések és a Kossuth tér rendezése finanszírozható.

Varga szerint ennek a csomagnak két oka van: hogy végleg kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, valamint az inflációs folyamat.
Túl alacsony az infláció, nem folynak be a tervezett adóbevételek.

Lehet hogy megleő, de a tervezett bevételeket:
– Matolcsy Györgyék számolták ki
– és egyből el is költötték, mivel a költségvetés ezekre a tervezett bevételekre épül.

Varga Mihály ugyanezt az utat követi, mivel a reklámadó tervezett bevételét beleírják a költségvetés módosításába, úgy, hogy elvileg magáról a törvényről még csak most egyeztet Lázár János a reklámszövetséggel. De az biztos ami biztos, azt az 5-6 milliárd forintot már el is költik – jó előre.

A tranzakciós illeték kapcsán már egy ideje lehetett olvasni, hogy ha nem hozzá a tervezett bevételt, akkor emelni fogják. Az egész évre 310 milliárd forintot terveztek be.  
„Azért van szükség a tranzakciós adó növelésére, mert túl okosan reagáltunk, például számlaösszevonásokkal csökkentettük a költségeinket.” – jelentett ki Varga Mihály (pofátlanság #1).

Nehéz indulatokk nélkül leírni, de elnézést kér a Nemzet a NER-től, hogy ilyen okosan reagáltunk és megkárosítottuk a költségvetést …
Például a nyugdíjasok tömegesen szüntették meg a folyószámlájukat és tértek vissza ahhoz, hogy a postás hozzá házhoz a nyugdíjukat.

A portfolio.hu ábrája szerint ennyire voltunk szar-szemét alakok:
Az első három hónapban 38,8 milliárd folyt be, de időarányosan 82 milliárdnak kellett volna.

„Nem számolok azzal, hogy a továbbhárítás megtörténik, a bankok között ugyanis komoly verseny van. A verseny azt indukálja, hogy a költségek nem továbbháríthatóak.” –  Varga Mihály (pofátlanság #2).

Ismerős mondatok?
„A bankok nem fogják áthárítani a tranzakciós adót, mert óriási verseny lesz” – nyilatkozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012 októberében, amikor bejelentette a megszorító csomagot. Már akkor tudta mindenki, aki okosabb volt az ősi magyar agysebészet rajongójánál (kvázi mindenki), hogy át fogja hárítani minden ban, és mi fogjuk megfizetni. A Zemberek.

„A február 11-ig beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a tranzakciós illetéket, azzal összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén” – állapította meg a PSZÁF jelentése ,ár februárban. 
A MNB tanaulmánya a 2013. márciusi díjtáblázatok alapján azt állapította meg, hogy „a háztartásokra 80-90 százalékban, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át az illetéket.„
A jogszabályok szerint a pénzintézetek az illeték áthárításáért – szigorú feltételek mellett – díj- és költségemelést hajthatnak végre. A feltételeket nagyon részletesen kifejti a jogszabály; az egyoldalú szerződésmódosításra – vagyis a díj- és költségemelés végrehajtására – olyan díjaknál és költségeknél van lehetőség, amelyet az ügyfelekkel kötött szerződések eleve tartalmaztak.

Mi történt?
A bankok megszüntették a 0 forintos számlavezetési csomagokat, megemelték a készpénzfelvétel díját stb. Havonta így körülbelül 1000 forinttal nőttek meg a banki költségek. Személyenként. Egy családban az havi 2000 forint. 

A „tranzakciós illeték” egy igazi hungarikum, még ha egyes jobboldali sajóorgánum szívesek összemossák az EU-ban tervezés alatt lévő „tranzakciós illetékról”. Csak a nevük ugyananaz, de az EU 11 tagállamában „az adókulcs 0,01% lesz a származtatott ügyletek, és 0,1% minden más tranzakció, pl. a részvény- és kötvényvásárlás esetében. A pénzügyi tranzakciós adó hatálya a tervek szerint nem fog kiterjedni a magánszemélyek és a vállalkozások által napi szinten végrehajtott pénzügyi műveletekre.„

Míg a 27 tagú EU kis része tervezi a spekulatív pénzmozgások megadóztatását, addig Magyarországon a saját, adózott munkabéremhez való hozzáférést adóztatják meg.

És ami a legmeglepőbb az egészben, hogy nem lángol a Kossuth tér, csak rezignáltan megvonja mindenki a vállát.  Törökországban ennél sokkal kevesebbért lángol a Geci tér tüntetnek.

Ebben az országban, ha kitalálnak egy új adót, amiben valljuk be, az Orbán-kormány mindenkit túlteljesített, az holtbiztos, hogy előbb-vagy utóbb emelni fogják. Az áfát csak azért nem merik emelni, mert a nr1. 27%-ról már nincs feljebb. 

De biztos osztottak-szoroztak és 1 évvel a választások előtt ez még belefért. Hallgatva hétvégén Mesterházyt és Bajnait (meg a Schmuck Andort), sajnos valószínűleg jól számoltak.

A jó hír persze az, hogy a stadionépítések nincsenek veszélyben! Ismétlem:nincsenek veszélyben!

ui: az enpenzem.hu információi szerint a bankok már nem tartják majd fenn a bankok a kártyás vásárlásnál ma még jellemző ingyenességet.