Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Parasztelvakítás

A rendszerváltozás óta egyetlen politikai párt maradt talpon, ez pedig a Fidesz. Ezért nekünk erkölcsi kötelességünk az, hogy a kommunista diktatúra bűneit feltárjuk, megnevezzük a felelősöket, lehetőség szerint felelősségre is vonjuk őket, és ugyanakkor semmi se maradjon titokban.” – nyilatkozta 14 hónappal ezelőtt, 2012. márciusában Lázár János, miután a Fidesz úgy döntött, hogy május 15-ig kidolgoznak minden olyan törvényt, amely lehetővé teszi a Nemzeti Emlékezet Bizottság működését, ami majd alaposan feltárja a kommunista rendszer bűneit.

A 2012. május 15-i határidő már egy éve lejárt, de semmi híre a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak.

2012. február 20.: Nem támogatták a kormánypárti képviselők Schiffer András törvénytervezetének tárgysorozatba vételét, vagyis a parlamenti egyeztetés megkezdését.

2012. május 18.: Schiffer András újra benyújtotta az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát.

2012. december 4.: Az országgyűlés 90 igen, 146 nem és 23 tartózkodás mellett leszavazta Schiffer Andrásnak az ügynökmúlt tisztázását sürgető javaslatának tárgysorozatba vételét.

2013. április 15.: Schiffer András LMP-s képviselő harmadjára is beterjesztette az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát

2013. május 13.: Az alkotmányügyi bizottság elutasítja a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.

Az egykori szocialista országok állambiztonsági iratainak kezelése terén eltérő gyakorlatot folytatnak a közép-kelet-európai országok, de talán máshol nem fordult elő, hogy egy történészt 2 millió forint kártérítésre ítélje a bíróság, mert egy ügynökről leírta hogy ügynök volt. Ajánlott cikk: Cseh Gergő Bendegúz – Közép-kelet-európai állambiztonsági panoráma.

Rainer M. János történész tavaly úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy “az összes ügynök, körülbelül 180-200 ezer fő névsora ma már nem állítható össze az 1989-ben végrehajtott iratmegsemmisítések miatt. Ezért nálunk már nincs lehetőség olyan jellegű szembenézésre, ami a volt NDK-ban zajlott le a ’90-es években, miután a Stasi iratait a rendszerváltáskor egyből lefoglalták, így azok szinte hiánytalanul kutathatóvá váltak. A kelet-európai gyakorlat számos példát ad a kommunista múlt feldolgozására, egyes országokban perek, máshol átvilágítások, kárpótlási eljárások segítették a múlttal való szembenézést.
Varga László szerint “a mai jogszabályok önmagukban nem állnak az ügynökmúlt feltárásának útjában. Példaként említi Németországot, ahol semmivel sem enyhébb a személyiségi jogi szabályozás, mégis gond nélkül nyilvánosságra kerültek a Stasi-akták az egykori ügynökök nevével.

Ezek után pünkösdvasárnap a HírTV Híradójában jelentette be Rétvári Bence a KMI államtitkára, hogy “tárcán belül felállított bizottság körülbelül 1000 olyan embert vizsgált meg, akik még a kommunista rendszerben kaptak állami kitüntetést, és emiatt nyugdíjpótlékra voltak jogosultak. A testület azoktól vonja meg a havi 8 ezertől 16 ezer forintig terjedő juttatást, akik szerepet játszottak az 1945 és 1949 közötti demokratikus államrend leépítésében, az 1956-os forradalom leverésében, az MSZMP-ben és a KISZ-ben, állami vezetők voltak a szocializmus alatt, vagy titkosszolgálati múltjuk van. 
A szakértői bizottság megállapította, hogy a vizsgált körülbelül ezer ember közül 109-en váltak méltatlanná erre a nyugdíjpótlékra azáltal, hogy titkosszolgálati múltjukra derült fény. Számukra a következő napokban postázzák azokat a határozatokat, amelyek megvonják ezt a pótlékot. Ezt követően az érintettek augusztustól kezdve már nem kapják azt a nyugdíjpótlékot, amit elvileg kitüntetésük alapján, de nyilvánvalóan titkosszolgálati tevékenységükkel összefüggésben III/III-as kötelékben, kaptak.”

Aztabetyárját, 109 III/III-as 8-16 ezer forintos nyugdíjpótléka! 
Hát erre a bravúros teljesítményre tényleg nehéz jelzőket találni …

Az egész történet persze ezer sebből vérzik, (de majd biztos jól lehet majd vele kampányolni), viszont alapvető társadalmi elvárás, hogy minden átlátható módon történjen.

Milyen bizottság, kik a tagjai, milyen listák alapján hogyan és mit állapítottak meg?
Miért csak 1000 embert vizsgáltak, miért éppen azt az 1000 embert? 
Miért csak a III-as főcsoportfőnökséget vizsgálták? 
Mi van pédául azzal az 50 emberrel, aki a III-as főcsoportfőnökséget működtette?
Mi van a III/II-es csoportfőnökséggel, akik olyan nagyszerű politikusokat adtak a Nemzetnek mint Medgyessy Péter vagy Kivágó Iván Györgyné?
Apropó, akkor megvonják Pozsgay meg Szűrös Mátyás nyugdíjpótlékát is?

Ennek így semmi értelme, megint félúton kisiklott az egész. Nem a nyugdíjjárulék a fontos, hanem az ügynökkérdés rendezése, amelyhez a kétharmados parlamenti többségnek minden lehetősége megvan. Bármikor, bármilyen törvényt meg tudnak változtatni, bármikor, bármilyen hivatlat, állami inthézményt át tudnak nevezni, át tudnak szervezni, esetleg egy újat létrehozni. 

Az ügynökkérdés igen is fontos ügy, hányingere van az embernek attól, hogy azok, akik besúgtak, jelentettek a barátaikról, kollegáikról a mai nap is úgy élik az életület, hogy a legkisebb kellemetlenség sem érte őket. Akik pedig megrendelték, olvasták a jelentéseket, működtették a szocializmust, minden egyes nap az elmúlt 23 évben vastag bőrrel oktatják az országot demokráciából, vagy kapcsolataik révén az egyik millióból fialtatják a másik milliót.

Schiffer András (LMP) írásbeli kérdéssel fordult Navracsics Tiborhoz, melyekre mi is várjuk a választ: 

“Kérdezem mindezért a Tisztelt Miniszter Urat, hogy:

a)      honnan tudja kik az egykori III/III-as ügynökök,

b)      milyen listákból és milyen szempontrendszer alapján szemezget a nyugdíjpótlékok kapcsán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium,

c)      miért pont a III/III-as ügynökök nyugdíjpótlékát vonják meg; mi lesz a hajdani III-as főcsoportfőnökség további spionjai, az egyéb hivatásos alkalmazottak, hálózati személyek, illetve az érintett pártállami hatalomgyakorlók nyugdíjpótlékával,

d)     rendelkezik-e a jogalkotásért felelős tárca arra vonatkozó listával, hogy 2010. óta hány ígéretet tett és hány önmagának szabott határidőt lépett túl a kormányzat az ügynökakták nyilvánosságával és az úgynevezett Nemzeti Emlékezet Bizottságával kapcsolatban, valamint

e)      meddig lesznek még a diktatúra titkai a demokrácia titkai; mikor lesz végre az állambiztonsági múlt azok számára is átlátható, akiknek nincsen saját felhasználású listájuk; támogatja-e a az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó harmadik LMP-s törvényjavaslat parlamenti megtárgyalását?

Megosztás