Jóslatunkkal ellentétben mégsem lesz ingyenes a 65 éven felüliek gyorsvonati pótjegye, ennél egy sokkal unortodoxabb, mondhatni hungarikum megoldással rukkolt elő az NFM: „pótjegy-bérletet vezetnek be a 6 év alatti és a 65 év feletti utasok számára, havi 1500 forintért – ez tíz darab 100 kilométerig terjedő utazás gyorsvonati pótjegyének árával egyenértékű. A gyerekeknek és az időseknek a bérlet megvásárlásával ezen az összegen felül már nem kell fizetniük a pótjegyért.” Hogy a papírmunka mennyivel több lesz ettől, abba valószínűleg bele sem gondoltak.

Közben a pótjegy már életbe is lépett, egy olvasónk megosztotta velünk az ezzel kapcsolatos élményeit és véleményét. Bence írása.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Természetesen könyveket lehetne megtölteni a MÁV gazdálkodása körüli érdekességekkel, a most bevezetett pótjegy nevű őrület azonban jól példázza milyen vadhajtásokra képes egy az ún. piac által különösképpen nem zavartatott állami vállalat.

A pótjegy bevezetés első napján kénytelen voltam igénybe venni a magyar száguldó cirkusz szolgáltatását, amely az 50 fokos hőségtől a rablási kísérletig terjedő skálán számos szórakoztató percet szerzett már nekem is. Történetesen különösebb előkészület nélkül viszonylag hamar kellett gyors vonattal útra kelni, így indulás előtt a Nyugati jegypénztárhoz fáradtam, ahol a következő párbeszéd játszódott le a pénztáros hölggyel.

Bence: Jó napot, de jó hogy vissza tetszett jönni a pénztárba, pont önre van szükség. 🙂
MÁV pénztáros: Jó napot. Tényleg?
Bence: Igen, Ceglédre szeretnék oda-vissza teljes árú jegyet mai napra mindkettőt. Számlát is kérnék róla.
MÁV: BKV bérlete van?
Bence: Áh, az nincs.
MÁV: 2980 forint.
Bence: Ez nem pótjegyes véletlenül? Hallottam, hogy ma már bevezettek egy ilyet.
MÁV: Hát, melyikkel menne?
Bence: a 12:53-assal.
MÁV: Akkor de. 3280 lesz.
Bence (WTF fejjel): Ezt majd most már mindig meg kell mondanom, hogy épp melyik vonattal megyek, hogy tudjuk, hogy pótjegyes-e?
MÁV: Igen.
Bence: És ha nincs pótjegyem megbüntetnek?
MÁV: Most még nem, de majd később igen.
Bence: Óriási. Huh de sok papír van itt, mintha a számlára is hosszabb szöveg kerülne fel…
MÁV: Hát igen…nem igazán van már gyorsaság…

Lássuk, hová csúcsosodott ki a jegyevolúció a MÁV-nál?

Korábban, ha kértél egy oda-vissza jegyet (nem IC), akkor kaptál 1 azaz egy darab papírt (automaták is kiadták). Ezt nem is olyan régen a vállalati hatékonyság jegyében úgy módosították, hogy 2 azaz kettő külön jegyet kapsz, egyet oda, egyet vissza. Most a „nemjegyáremelés” után pótjegyet kell kérned, ám azt minden jegyhez külön, így lesz egy szimpla oda-vissza gyorsvonatos útra 4 darab jegyed. Esetemben a pótjegy 150 forint volt egy irányba, erre külön papírt kellett nyomtatni. A kézi számlatömb pedig a legszebb Fáy utcai piacos élményeket hozza elő az emberből. Megáll az ész. Külön vicces, hogy miket bélyegeznek rá a papírosokra, hogy aszongya:

– „Kp. számla kiadva” – huh te jóisten most mi lesz? Miért kell megjelölni ezt külön? Talán nem vall be minden értékesítést a MÁV az adóhatóságnak és fontos tudni, hogy a könyvelés melyik jegyeket állítsa be a bevételi sorba?:)

– „MÁV-Start Zrt. Budapest-Nyugati 1062 Budapest Teréz Krt.”: Hát igen, végül is jobb néhány ezer bélyegző, mint egy gépi nyomtatott számla, meg hát ki tudja, lehet hogy néha jól jön valami más cég nevében is számlázni egyet…

– „MÁV-START Zrt. 13834492-2-44”: Hoppá csak nem lemaradt az adószám a másik bélyegzőről, ami egyébként eladói részről kötelező eleme minden számlának? Vagy olyan gyorsan függesztgeti fel a NAV a MÁV adószámokat, hogy gyorsan kell váltogatni? Esetleg valaki nem gondolt át valamit…áh biztos nem így van…

– „MÁV-Start Zrt. Budapest Nyugati 10033-14”: Gondolom a pénztárnak is van külön bélyegzője, fő a rend és fegyelem.

– „Kizárólag adóigazolási célra SzJ 60.10.11.0.”: Kíváncsi volnék, mi másra nem használhatom még? Fagyit, cigit valószínűleg tényleg nem adnak érte a boltban, biztos van valami magyarázat, de inkább térjünk a lényegre.

Vállalkozóként a következő kérdések merülnek fel bennem, amelyeket szívesen feltennék annak az illetékes vezetőnek, aki a pótjegyrendszert kigondolta:

1., Mi a szent felsővezetékért NINCS MÉG MINDIG GÉPI SZÁMLA a MÁV pénztárakban? Miért néz ki úgy minden egyes MÁV pénztárban a számla, mintha most írták volna az Ecserin jutányos áron egy Opel Astra motorháztetőjén??  Miért kell minden egyes alkalommal diktálgatni cégneveket/adni a bélyegzőnket a szerencsétlen pénztárosnak, akinek ezenkívül ráadásul még egy ilyen útra pontosan 16 helyen, 5 KÜLÖNBÖZŐ bélyegzőt használva kell a MÁV részéről lepecsételni a számlákat, jegyeket. Már a legkisebb cégek is simán használnak számlázó programot, a MÁV-nak miért haladta meg képességeit? Nem fér bele a minden évben beleöntött állami tízmilliárdokba egy rendes nagyvállalati szoftver és a tökegyszerű nyomtatók?

2., Milyen többlet anyagköltséget jelent a nyomtatott jegyek megnövekedett száma?

3., Becsléseik szerint naponta hány percet vesztegetnek el a pénztáros munkatársak és az utasok idejéből a feleslegesen beépült munkafolyamatoknak köszönhetően? Ez milyen többletköltséget és ügyfél-elégedettségi veszteséget jelent?

4., Nem érzi-e úgy az ezért a területért felelős illetékes vezető, hogy érdemei elismerése nélkül ideje távoznia a cégtől és átadnia a helyét annak a kollégának, aki a MÁV e-jegy projektjét kitalálta és végigvitte? Mert félreértés ne essék, informatikában vannak előremutató dolgok a MÁV-nál, ám tényleg mintha teljesen különböző vezetői garnitúrák ülnének a cégen belül.

Ja, zárásképpen itt van két kép a pótjegyes gyorsvonatról. Láttok változást a korábbiakhoz képest? Természetesen nem. „

Update:
A MÁV észbe kapott és megfelezte a felhasznált papír mennyiségét, így most már a rendes jegyen jelölik, hogy pótjegyes útról van szó és nem nyomtatnak hozzá külön jegyet.