Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Magyar(os) postaliberalizáció

Erre a posztra nagyon-nagyon régóta készülünk……

Miről is van szó? Az EU 2008-tól szerette volna elindítani a teljes versenyt, de a tagállamok nyomására előbb 2011-re halasztották, azonban 10 tagállam még 2 év haladékot kapott: Magyarország, Románia, Lengyelország, Csehország, Görögország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus. A postai szektor liberalizációjától nagyobb versenyt, ennek következtében pedig magasabb színvonalú szolgáltatásokat és alacsonyabb árakat vár az Európai Bizottság. 

Még tavaly júliusban kezdődött az egész. A csodálatos Magyar Posta fantasztikus futárszolgálatával küszködtem, és ábrándos örömmel olvastam a hírt, hogy 300 önműködő csomagküldő terminállal a magyar postai piacra lép az Integer.pl lengyel cégcsoport.

Zero ezzel szemben belefutott abba, hogy a Magyar Posta mivel készül a 2013.január 1-i piacnyitásra, vagyis a postaliberalizációra, amellyel az 50 gramm alatti leveleknél is megszűnik az állami vállalat monopóliuma. 

Mini ABC-kkel készült. 
A postákon.

zuglói_nagyposta1.jpg

zuglói_nagyposta2.jpg

zuglói_nagyposta3.jpg

Levélben tette fel a kérdést, hogy MIÉRT? Miért árulnak bonbont és tampont a postán?

“Tisztelt Posta!

Legyenek szívesek elmagyarázni nekem, hogy a “Budapest – Zugló 1 posta“-n (1577 Budapest XIV. Nagy Lajos király útja 173.),  ami az egyik legforgalmasabb posta a kerületben, miért került a Posta közepére egy mini ABC, ráadásul a székek helyére?

Ezen a postán az átlagos várakozási idő 10-20 perc, és ha találtunk ülőhelyet, akkor eddig ki tudtuk ülve várni.
Most ennek vége, mert önök sampont meg tejszínhabot árulnak a Posta közepén.
Csak annyit szeretnénk kérdezni: miért?

Önök nem az ügyfelek kényelmes (és gyors) kiszolgálásában érdekeltek? De ha már nem gyors, akkor inkább álljunk?
Nyilvánvaló, a postára postai szolgáltatások végett térnek be az emberek, nem pedig sampon és tejszínhab vásárlása miatt.

várom a válaszukat,

XY”
Majdnem egy hónap múlva jött a válasz:
posta1.jpg
posta2.jpg
Hogy az árusítást, a kaparós sorsjegyek, szerencsecsekkek, biztosítások kötelezően előírt árusítását hogy élik meg a postai dolgozók, arról a Munkahelyi terror blogon lehet szép történteket olvasni.

Eléggé elfoglalt voltam akkoriban, de a dolog nem hagyott nyugodni, ezért két hónappal később az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud-on keresztül benyújtottam egy közadatigénylést a Posta eme remek új üzletmodelljének költségeire vonatkozóan. Nagyon korrekten és részletesen válaszoltak.

Tájékoztattak, hogy a Magyar Posta Zrt. az új üzleti megoldásának bevezetését saját piaci bevételeiből finanszírozta. Első lépésben az új értékesítési koncepciót 3 postán tesztelte a társaság 2011. november – 2012. április közötti időszakban.

posta3.jpg

A PILOT időszakot követően 2012. évben 880 postahelyen valósította meg a társaság az árubemutatási feltételrendszer javítását, ebből 307 postán került kialakításra ügyféltéri önkiszolgáló postabolt, míg a többi, általában kisebb postára egyéb árubemutató eszközt szereztek be.

posta4.jpg

Elmondták, hogy még 2007-ben végeztettek a Szonda Ipsos Kft-vel 3,84 millió forintért piackutatást, melynek keretében a postai kiskereskedelmi termékportfolióra vonatkozó ügyféligényeket, valamint az önkiszolgáló értékesítési módszer bevezetésének megítélését, lakossági fogadtatását is vizsgálták. A piackutatás – válaszukhoz prezentációban csatolt – eredményeire alapozva 2007 és 2010. között az új építésű postákon ill. a posták felújításakor a tágas, önkiszolgáló rendszerű postaboltok kialakítását helyezte előtérbe a Társaság. A PILOT keretében saját hatáskörben végeztek egy további közvélemény-kutatást 1000 fő megkérdezésével. külső piackutató céget nem vettünk igénybe. A kapott eredmények a Posta állítása szerint egyértelműen azt mutatták, hogy a postára járó ügyfelek többségének (54%) tetszik a posta ügyfélterében elhelyezett önkiszolgáló postabolt, 30% meglepődve fogadta az új értékesítési módszert és csupán az ügyfelek 16%-a fejezte ki nemtetszését az új megoldással szemben.

Az üzleti tervet üzleti titokra hivatkozva nem küldték el adatigénylésemre, de a társaság “gazdálkodásának átláthatósága iránti érdek megvalósulása érdekében” jelezték, hogy abban 18 hónapon belüli megtérüléssel kalkuláltak, azonban már az első 3 hónap (augusztus-október) folyamatosan növekvő, átlagosan 25%-os forgalomnövekedése (októberben már 35%) a projekt sikerességét és a tervezettnél jóval rövidebb idő alatti megtérülését vetíti előre.

Októbertől aztán érezhető volt a piacnyitás miatti egyre növekvő félelem.

Először olvastuk, hogy “Magyarország számára a Posta nemzeti érték. Nemzeti érdek, hogy a jövőben is az maradjon”, és “a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja arra kéri Magyarország Kormányát, hogy biztosítson nagy szerepet a Postának a közszolgáltatások területén.” Ugyanezen közlemény tartalmazta ezt a mondatot is: “Kihívást jelent a Posta számára a változó világ is, hiszen az Internet és az elektronikus levelezés elterjedésével a klasszikus magánlevelezés jelentős mértékben csökkent.”

Az erre a kihívásra kitalált megoldásukról november közepén értesültünk: “fejlesztik az elektronikus levélhelyettesítőket, például jönnek majd a félig papír, félig elektronikus “hibrid levelek. Ez úgy működik, hogy feladhatja valaki e-mailben a levelét, de a posta azt nyomtatva kézbesíti, és fordítva: papír alapú levelet küld ki a posta e-mailben.”

Iszonyat félelmetesen hangzik, nem? Megírom, beborítékolom, és feladom a levelet, ők pedig kibontják, beszkennelik, és elküldik. Vagy fordítva. Hibalehetőségek valóságos kincsesbányája. Viszont ígéretük szerint néhány hónapon belül működésbe állnak a csomagautomaták, biztos olvastak a lengyel cég ötletéről.

November 23-án Áder János jelentette ki, hogy “Magyar Posta többet jelent egy vállalatnál, benne az ország gazdaságának, társadalmi működésének egyik motorját tisztelhetjük“, majd hozzátette: a Magyar Posta fennállása óta élen járt a modernizációban, az ügyfelek, partnerek minél korszerűbb kiszolgálásában.

November 29-én kiderült, hogy a Posta 2013-tól jelentősen, 112-ről 137 forintra, vagyis 22%-kal megemeli a sárga csekkek díját, ugyanakkor kitalálta és olcsóbban kínálja a szolgáltatóknak a fehér csekket. Amivel nem mellesleg a piacát is tudná védeni, hiszen “a fehér csekk alsó részén található, gépi leolvasásra alkalmas mezőben azonban más adatok lesznek, a címzett bankszámlaszámát egyedi azonosítóra cserélik, ezért ezt a csekket már nem lehet bankfiókban befizetni, csak a postákon“. Mindenesetre az ötlet nem lettegy sikertörténet.

Ahogy a vadonatúj, fideszes rezsiszámla sem. Az új típusú számlaképet rögzítő NFM-rendeletet sikerült úgy megalkotni, hogy a címzés átkerült a baloldalra. Ez azonban nem felel meg a Magyar Posta Zrt. küldeményforgalmi üzletszabályzatának részét képező 3. sz. függelékében található címzésmintáinak, eszerint ugyanis a címzettnek a jobb oldalon alul van a helye, és az Országos Logisztikai Központban üzemelő levélfeldolgozó rendszer ezt a formátumot tudja gépi úton feldolgozni. A Magyar Posta közleményben jelezte, hogy “versenypiaci szolgáltatóként képes a folyamatosan változó megrendelői igényekhez való rugalmas alkalmazkodásra. A társaság keresi és hamarosan meg is találja azt a megoldást, amellyel az új előírások szerinti számlák zökkenőmentesen és többletköltség nélkül eljuttathatók a címzettekhez.” Nagy volt a tét, havonta mintegy 10 millió számlalevél. A címzés baloldalra kerülése egyébként a Magyar Posta leendő versenytársának, az osztrák állami posta magyarországi leányvállalatának, a Feibra Kft.-nek kedvezett (Lászlóné idegen ügynök?), mert Ausztriában a címzés a szabvány szerint a bal oldalon van.

A Feibra pedig tényleg jött, és elsőként az üzleti ügyfeleket, a számlákat és DM-küldeményeket rendszeresen küldő cégeket céloztákmeg. A január elsejei piacnyitás másnapján, elsőként és eddig egyedüliként adtak be kérelmet működési engedélyre a hírközlési hatósághoz, Budapesten és az agglomeráció 15 városában szerettek volna belépni a piacra.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azonban nem sietett az engedély megadásával: az engedélyezés összes eljárási határidejét maximálisan kihasználta, március elején hiánypótlást kért a cégtől, áprilisban pedig nyilatkozattételre szólította fel a társaságot. A Feibra remélte, hogy ennek teljesítésével az utolsó bürokratikus akadályt is leküzdi.
 
Nem így lett.
 
Az NMHH csütörtöki közleménye szerint “A vizsgálat során a hatóság a többi között megállapította, hogy a cég számviteli eljárásai jelenleg még nem kellően áttekinthetőek, így egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatóként nem felel meg a jogszabályban rögzített követelményeknek, azaz ilyen tevékenységet nem egyelőre végezhet.”
 
A nagy európai piacok tapasztalatai arra utalnak, hogy a piacnyitásnak köszönhetően akár 10-15 százalékot is elérhet a díjak csökkenése, azonban nálunk az állam igyekszik mindent megtenni a Posta egyeduralmának fenntartásáért.

Elmondhatjuk, hogy 4 hónapja liberalizált a piac, ahol még mindig monopolhelyzetben van a Magyar Posta.

Magyaros postaliberalizáció.
 
A valódi nyitást viszont csak húzni-halasztani lehet, de elkerülni nem.

Megosztás