Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Mi az Alaptörvény?

Mi az Alaptörvény? 

Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (…)
Az új normaszöveg megteremti a gazdasági megújuláshoz, az államadósság csökkentéséhez, féken tartásához szükséges alkotmányos garanciákat. Az új magyar alkotmány célja tehát elsősorban nem a közjogi rendszer megváltoztatása, hanem a gazdasági, szellemi megújulás a mögöttünk álló útkereséssel teli húsz év után.” – olvashatjuk a kormany.hu-n.

A mai napon minden bizonnyal megszavazza a Fidesz-KDNP kétharmados többsége a “Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása” című kodifikáció remekművet. Ezek egy részét az Alkotmánybíróság tartalmi, más részét formai okokra hivatkozva semmisítette meg.
Többek között beemelik az Alkotmányba:
– A családi kapcsolat a házasság és a szülő gyerek viszony. Házasság pedig csak férfi és nő között jöhet létre.
– Az egyházak elismeréséről a parlament dönt.
– A gyűlöletbeszéd tilalma.
– Április 25. az Alaptörvény Ünnepe.
– A köztársasági elnök az Alaptörvény módosításait 5 napon belül aláírja és kihirdeti, csak eljárási hiba miatt utasíthatja ezt vissza.
– Politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Kampányban csak a közszolgálati médiaszolgáltatásokban jelenhet meg hirdetés.
– A felsőoktatási intézmények gazdálkodását a Kormány felügyeli.
– Hallgató szerződés.
– Jogellenessé lehet nyilvánítani az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.
– Országgyűlési őrség
– Országos Bírósági Hivatal és annak 9 évre megválasztott elnöke.
– Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési joga.
– Alkotmánybíróság “megrendszabályozása“: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően meghozott határozataira nem hivatkozhat. A Kúria elnöke és a Legfőbb Ügyész is kérhet utólagos normakontrollt. Kötelező meghallgatni a véleményezendő törvény készítőjét. Megtiltják, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért. Az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.

Nos, összevethető, hogy ezek a pontok mennyire összeegyeztethetőek a fenti idézettel, hogy mi is az alaptörvény és ezek mennyire a “legmagasabb szintű jogi norma”…

A kormánynak jogában áll a választók adta felhatalmazással a következő választásig kormányozni, törvényeket alkotni, az elképzeléseit megvalósítani. 
De pontosan ugyanennyi joga van ezekre egy esetleges másik kormánynak is, hiszen a választók dönthetnek úgy, hogy kormányozzon valaki más. 
Viszont ha az alkotmányba rögzítenek olyan pontokat, amiknek egyszerűen nincs ott semmi keresnivalójuk, és a következő kormány esetleg máshogy szeretne kormányozni, nem tudja megtenni, mert nem lesz képes módosítani az Alaptörvényt kétharmados parlamenti többség hiányában. Márpedig egyhamar nem lesz kétharmados többsége senkinek Magyarországon, így amit most beleírnak az Alaptörvénybe, az nagy valószínűséggel ott is marad.

Nézzük egy egyszerű példát: a következő kormány szeretné visszaadni a felsőoktatási intézmények autonómiáját, de nem tudja megtenni, mert az összes intézmény gazdálkodását a kormány által kinevezettek irányítják.

Másik példa: A Kúria elnöke és a Legfőbb Ügyész is kérhet utólagos normakontrollt. Lehet döngetni a mellet, hogy “íme, a fékek és egyensúlyok”, de ne ugye senki sem gondolja, hogy majd Polt Péter nekiáll utólagos normakontrollt kérni a Fideszes törvényekre. Viszont ha esetleg 2014-ben bukik a Fidesz, a 9 évre megválasztott Legfőbb Ügyész és Kúria elnök még nagy segítség lehet a Fidesz számára, ha keresztbe kell tenni az új kormánynak.

A görcsös “minket nem győzhet le senki” attitűd pedig olyan – tényleg észbontó – javaslatokhoz vezet, minthogy az AB nem hivatkozhat a korábbi esetjogra. Mintha az ország 2011. húsvét napján született volna meg az Alaptörvény kihirdetésével. Pedig az Alkotmánybíróságban lassan több “ex” Fidesz-KDNP képviselő lesz, mint ahány képviselője marad az LMP-nek az Országgyűlésben.

Sólyom László, az AB volt elnöke és volt köztársasági elnök ma egy hosszabb írást közölt az elmúlt 24 év alkotmányozásáról és ma bekövetkező alkotmánymódosításról:

“Az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja. Ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből, ahol – a parlament minden más szerv fölött álló voltának szocialista doktrínájából következően – az alkotmányjogi tanácsok vagy akár alkotmánybíróságnak nevezett szervek a törvényeket nem semmisíthették meg, hanem végső soron a parlament döntött. Azonban a magyar demokrácia alkotmánya éppen ezzel a rendszerrel szemben hozta létre a valódi alkotmánybíróságot, amelynek az alkotmányosságot a törvényhozóval szemben is garantáló szerepét és jogállását az alaptörvény kifejezetten fönntartotta. (…)

Az alaptörvény negyedik módosítása szentesíti azt az állapotot, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálja, s ezzel együtt a szakadékot az alaptörvényben írt alkotmányos rendszer és a tényleges helyzet között: ugyanis így – az alaptörvényben lefektetett államszervezeti struktúrával ellentétesen – az Alkotmánybíróság már nem a legfőbb szerve az alaptörvény védelmének. Az alkotmány identitásának megváltoztatása a pillanatnyi hatalmi pozíció kihasználása érdekében azonban magában hordja büntetését: ezt az állapotot minden jövőbeli kétharmados többség örökölni fogja. (…)

Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója.(…) A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról.”

Sajnos pontosan az következik be, amitől tartottunk: a kétharmados többséget nem a demokrácia, az alapjogok, az alkotmányosság megerősítésre használják, hanem a saját hatalmuk erősítésére, és a következő kormányok kezeinek megkötésére. A Gulyás Gergely-interjúból kiderült, a Fidesz bármit, de valóban beleírhat az Alaptörvénybe, nincs senkinek és semminek beleszólása, senki nem vizsgálhatja, vétózhatja.
Nyilván erről álmodtak 1989-ben …

Soha többet senkinek kétharmadot –  de akkor ki és hogyan fogja megváltoztatni a Fidesz-KDNP alaptörvényét?

Megosztás