Bezárás

Magyarország Kormánya várja a kérvényeket

Ismét a kényszernyugdíjazásról. Kit hogyan érint.

Ugye az év végén megjelent kormányhatározat szerint a nyugdíjas kort elért közszférában dolgozók munkaviszonyát meg kell szüntetni január 31-ével. Annak érdekében, hogy az oktatás és egészségügy ne omoljon össze az ezáltal előálló szakemberhiány miatt, a két ágazat érintett dolgozói mentességet kaphatnak a kötelező nyugdíjba vonulás alól, de a kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják. A továbbra is dolgozni kívánóknak a mentességet kérniük kell, ezzel egyidőben pedig le kell mondaniuk nyugdíjukról. Állítólag kapnak majd helyette kompenzációt.

Lengyel Györgyi, az EMMI közigazgatási államtitkár aláírásával pénteken került kiküldésre egy, a Világgazdaság birtokába jutott levél, amely az állami egészségügyi, az oktatási és a szociális intézmények fenntartóit, illetve a hozzájuk tartozó kórházak, rendelők, iskolák, idős- és gyermekotthonok vezetőit tájékoztatja a nyugdíjazással kapcsolatos eljárásrendről.


“E szerint júliustól hivatalból mindazoknak szüneteltetni fogják a nyugdíját, akik bár nyugdíjjogosultak, az év közepét követően is szeretnének dolgozni. Az öregségi ellátást az illető számára csak akkor folyósítják újból, ha az érintett igazolja munkaviszonyának megszűnését. Az államtitkári útmutató szerint április 30-ig kell bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak, ha valaki nyugdíjasként a közszférában dolgozik. A közalkalmazottak felmentésének egyedi munkáltatói intézkedésen kell alapulnia, és azt „okszerű indoklással” kell ellátni. Abban azonban „kifejezetten kerülni kell” a kormányhatározatra való „tételes vagy tartalmi hivatkozásokat”, az EMMI közigazgatási államtitkárának véleménye szerint ugyanis a dolgozók felmentése nem közvetlenül a kormányhatározaton alapul. „A felmentés indokaként kizárólag a közalkalmazott nyugdíjazásának tényét kell megjelölni” – áll az intézményvezetőknek kiadott ukázban.”

“Az érintetteket egyrészt haladéktalanul, de legkésőbb január 25-ig írásban tájékoztatniuk kell munkáltatóiknak arról, hogy 15 napon belül továbbfoglalkoztatási kérelmet nyújthatnak be hozzájuk. Az intézményvezetőknek ezt a kérelmet egyenesen a Magyarország Kormányához kell továbbítaniuk, az EMMI címére, elektronikusan és postai úton is. Mégpedig vezetői indoklással, valamint az érintett szakmai életútjának és szakmai munkájának rövid értékelésével ellátott támogatói javaslatukkal együtt.”

 

Minisztériumi utasítás arra, hogy adják/hazudják írásba a munkáltatók, hogy nem kényszerből, hanem valami szokványos indokkal mentik fel a dolgozóikat. Majd az így kirúgottak egyesével írjanak egy kérelmet Magyarország Kormányához……. Ki és mikor fogja azt a többezer levelet feldolgozni? Iszonyatosan megalázó bánásmód ez, és nagyon diktatórikus is.

Az EMMI persze később megmagyarázta:


“Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási Államtitkársága által 2013. január elején kiküldött, a közalkalmazottak nyugdíjazásával kapcsolatos tájékoztató levél célja, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a jogszabályok szerinti eljárásrendre és a kapcsolódó jogszabályokra, így arra, hogy az intézkedéssel érintettek felmentésének indoka kizárólag a közalkalmazott nyugdíjazásának ténye lehet. Közlemény.

A média által kifogásolt utolsó bekezdés kizárólag a felmentésről rendelkező munkáltatói intézkedések jogszerűségének biztosítása érdekében, tehát szakmai szempontból került a kimenő levélbe. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ugyanis tételesen meghatározza a jogszerű felmentés indokait, amelyek között a kormány határozata nem szerepel. Ahhoz, hogy a felmentési okiratok jogszerűek legyenek, szükséges, hogy az indok a törvényben meghatározott nyugdíjjogosultság legyen.”

 

Vagyis arra képtelenek voltak, hogy szinkronba hozzák egymással a jogszabályokat. Egy csomó mindent tudtak már megszavazni, módosítani az elmúlt 2,5 évben, ezt most pont nem.

Tényleg jobb lett volna, hogy magukon kezdték volna ezt a nyugdíjazósdit a képviselők. De rájuk természetesen nemhogy ez, még a kettős juttatás tilalma sem vonatkozik. (A képen kivétel Fónagy és Pintér, rájuk az utóbbi vonatkozik.)

nyugpol.jpg

 – Nekünk nincs fizetésünk, mi tiszteletdíjat kapunk – magyarázta a Blikknek a szintén nyugdíjaskorú Rubovszky.

 A Blikk számításai szerint összesen ötven képviselő lehet érintett az ügyben: 45-en már öregségi nyugdíjasok, hárman pedig idén fogják elérni a korhatárt, ketten pedig korkedvezményes nyugdíjasok. Közülük mindössze kilencen vallották be, hogy mekkora nyugellátásban részesülnek. Eszerint a legtöbb nyugdíja a KDNP-s Varga Lászlónak van, havi 330 ezer forint, párttársának Harrach Péternek 214 ezer forint jár, a fideszes Mátrai Mártának pedig havi 200 ezret visz a postás.

A lap megkérdezte a Fidesz-frakciót, hogy szándékukban áll-e a nyugdíjas képviselőktől megvonni a nyugdíjukat, Selmeczi Gabriella szóvivő azonban kitérő választ adott.

– Nem helyes akadályokat gördíteni az elé, hogy a nyugdíjasok közéleti szerepet vállaljanak. Az állampolgároknak joguk van nyugdíjas korúakra is szavazni – mondta a Blikknek Selmeczi Gabriella.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom