Bezárás

Állami mamutot szült Hoffmann Rózsa

Miközben (nagyon helyesen) egyetemisták, főiskolások, gimnazisták, szülők, szimpatizánsok tiltakoznak a kormány “három nap alatt elkészített felsőoktatási reformja” ellen, a csendben, a háttérben olyan “reformok” zajlanak, amik hasonlóan fontosak a felsőoktatási ámokfutáshoz, ám valamiért nem kap akkora médiafigyelmet.

Mert a gimnazisták helyében én az iskolám államosítása ellen tiltakoznék.

A parlament november 26-án fogadta el köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt, amit december 10-én hirdettek ki. Ez alapján:

– az oktatási intézmények 2013. január 1-jén kerülnek állami fenntartásba úgy, hogy beolvadnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba.

– Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő eszközöket, felszereléseket is – szintén a központ ingyenes használatába, illetve vagyonkezelésébe kerül.

– Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak a jövő éve elejétől a pedagógusok, valamint az oktató-, nevelőmunkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is.

– Szintén a központ állományába kerülnek a technikai dolgozók, ha a települési önkormányzat 2013. január 1-jétől az intézményt nem működteti.

– Az intézményfenntartó állományába tartozók 2012 decemberére járó illetményének, munkabérének és egyéb járandóságának, valamint azok közterhének megfizetése már a központ feladata lesz, erre a kincstártól támogatásikeret-előrehozást igényelhet.

Röviden össze is foglalnám a problémát: képes-e a magyar állam egy teljes alrendszer államosítását levezényelni alig 4 hét alatt, ami már tartalmazza a karácsonyt és az az újév napját is?
A PDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel ezzel a törvénnyel 120 ezer pedagógus munkaviszonyát, mintegy 3000 oktatási intézmény jövőjét, s egy majdnem 1000 milliárdos költségvetési alrendszer gazdasági és közigazgatási kereteit szabályozta újra, miközben “a törvényjavaslat súlyához mérhető társadalmi, politikai vitára nem került sor, tartalma az országgyűlési tárgyalás alatt, az elfogadott módosító indítványok által is koncepcionálisan változott, és az előkészítés elhúzódása a törvény alkotmányosságát érintő következményekkel járt.

Pár héttel ezelőtt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (KIK) még honlapja sem volt, de most már sikerült egy erősen béta verziót elindítani. Nem található meg a honlapon a KIK telefonszáma, emailcíme, a munkatársak menüben összesen 16 személy található, az összes egyéb menüponton a  “fejlesztés alatt” olvasható.

Ehhez a “fantomintézményhez” államosítanak be 120 000 pedagógust január 1-vel, amivel megszületik a legnagyobb állami mamut szervezet, ami erősen túlszárnyalja az eddigi csúcstartó 38 ezres MÁV-ot és az 50 ezer fős rendőrséget. 

A pedagógusok már a decemberi fizetésüket január elején az államtól, az Államkincstárból kapják. A tanárok munkáltatója most minden esetben az iskolaigazgató, január 1-től a KIK-hez tartozó tankerületek lesznek, vagyis a munkáltatónak nem is lesz rálátása a munkavállalókra, az igazgatók jogköre pedig csökken.

A KIK-et szeptember 1-én alapították meg, amihez a 2013-as költségvetésben 407 milliárd forintot rendeltek. Pokorni Zoltán (Fidesz) szerint a szervezet 407 milliárdos jövő évi költségvetése és a pedagógusok előreláthatólag 570 milliárd forintra tervezett 2013-as bérkifizetése között lyuk van, az ellátandó feladat jóval többnek tűnik, mint amennyire pénz van.

Rengeteg kérdés van ezzel kapcsolatban:
– Hogy kapják meg a pedagógusok megkapni az új munkaszerződést, mivel más lesz a munkáltató?
– Ki fogja elkészíteni nekik a bérszámfejtést?
– Ki kezeli a közel 120 000 ember HR ügyeit?
– Mivel iskolák önálló gazdálkodási jogköre, ki fogja intézni az eszközrendeléseket? 

Az írásban feltett kérdéseimre az Oktatási Államtitkár a következőket válaszolta november végén:


– Legyenek szívesek elküldeni a Klebelsberg Intézményfenntartó Közpon szervezeti felépítését, a 2013-as tervezet költségvetését, valamint hogy munkatárs fog 2013-ban az Intézetben dolgozni.
– A szervezeti felépítés az SZMSZ mellékletét képezi, mely megjelentetés alatt, a 2013. évi költségvetés tervezete egyeztetés alatt áll, a tervezett létszám a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban 125 fő, a tankerületi létszámokkal együtt 2350 fő.

– Érdeklődnék, hogy áll jelenleg a KIK létrehozása, jelenleg hány munkatárs áll a KIK alkalmazásában, és ők milyen munkákat látnak el?
– Létrejött a 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet által 20 fő központi engedélyezett létszámmal: mb. elnök, gazdasági elnökhelyettes, tanügy-igazgatási, jogi, gazdasági, közbeszerzési, fejlesztési, informatikai, szakmai köznevelési, logisztikai, titkársági és HR referensek. Továbbá felvételt nyert 198 fő tankerületi igazgató.

– Milyen fázisokat, menetrendet terveztek be 2013. január 1-ig, amikor az államosítás megtörténik?
– Az állami fenntartásba vétel nem nevezhető államosításnak, mivel az ingó és ingatlan vagyon a tulajdonos önkormányzatoknál marad. A legsürgetőbb feladatokat a tankerületi igazgatók bemutatásán és felkészítésén túl az önkormányzatokkal kötendő megállapodások előkészítése, a szervezetépítés teendői, az intézményi és működtetési kör azonosítása jelenti.

– A 120 ezer pedagógus munkaadója a KIK lesz január 1-től? Ennek a változásnak a munkajogi (HR) részét hogyan kívánják lebonyolítani? Új munkaszerződést kell készíteni mind a 150 ezer pedagógusnak?
– A 120 000 pedagógus esetében munkáltatóváltás következik be azzal, hogy az eddigi munkáltató helyett a KIK lép be jogutódként, melyről a dolgozó értesítést kap a jelenlegi munkáltatójától.

Jellemző, hogy a legjobban Pokorni Zoltán foglalta össze ezt az egész államosítást, amikor úgy nyilatkozott, hogy “túlzónak tartja, hogy az állam minden, önkormányzat által fenntartott iskolát a kezébe veszi. Szerinte elegendő lett volna ezt ott megtenni, ahol ezt kérik a bajban lévő, forráshiányos, kellő bevétellel vagy szakértelemmel nem rendelkező települések önkormányzatai.” 
 
Feltehetjük a költői kérdést: Vajon az államosítástól a gyengébb színvonalú iskolák oktatási színvonala fog emelkedni, vagy a jobb színvonalú megyei, fővárosi iskolák színvonala fog csökkenni?

Ráadásul papíron az iskolák működtetése a 3000 fő feletti lakosú önkormányzatok feladata lesz továbbra is, de ettől kérésre el lehet térni. Az Oktatási Államtitkárság azzal nem számolt, hogy a 3000 fő fölötti települések közül 233 (közel minden második) nem vállalja az iskolája működtetését, a 3000 fő alattiak közül viszont csak 96 vállalná azt. Ez azt jelenti, hogy a technikai személyzetet (takarítók, karbantartók, büfések) is államosítják, illetve  a rezsiköltségeket is az államnak kell majd fizetnie. Viszont az önkormányzatok anyagilag így rosszul fognak járni. Ez ugye még több állami dolgozó, még több munkabér, még több költség …
Debrecen például a 47 oktatási intézménye közül 15-nek a működtetését is átadná az államnak.

Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg központ megbízott elnöke például november végén nem tudta megmondani, hogy a pedagógusok kapnak-e egyáltalán cafetériát, de Hoffmann Rózsa szerint remekül megy az átalakítás. 
Bár rengeteg-rengeteg részletkérdés van, ami az iskolák, pedagógusok, diákok szempontjából nagyon fontosak (ki fogja szedni az ebédpénzt? ki veszi a krétákat? ki üzemeltetni majd a menzát? ki üzemeltetni majd az iskolabuszt? ki rendeli a fénymásolópapírt?), ezekre Hoffmann Rózsa ingerülten úgy reagált, hogy “ezek pitiáner kérdések” …

Még van 12 nap, most kiderül, hogy a magyar állam milyen állapotban van, mert ha levezényli az átadás-átvételt és január elején minden pedagógus megkapja a fizetését, megemeljük a kalapunkat.

Amennyiben Önt is államosítják és szeretné megírni, hogy ez hogyan is zajlik a valóságban, kérjük, küldje el az emailcímünkre: vastagborblog@gmail.com

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom