Bezárás

Talált némi javítanivalót a Ptk-ban a KDNP

Tavaly szinte ugyanekkor szintén a KDNP családról alkotott véleményéről írtunk. Most megint muszáj.

Tegnap, mikor a parlament megszavazta Matolcsy csomagját és az új választási törvényt, a törpepárt benyújtott egy, a frakció valamennyi tagja által aláírt módosítót az új Ptk.-hoz. A módosító szerint a jegyző indokolt esetben felmentést adhat a házasságkötés előtt előírt 30 napos várakozási idő alól, de van ennél sokkal érdekesebb is benne. A bejegyzett (= azonosnemű) élettársakra vonatkozó részeket teljesen kitörölnék a Polgári Törvénykönyvből, a “sima” élettársakra vonatkozó részeket “csak” a kötelmi jogi könyvbe helyeznék át a családjogi könyvből.

Rétvári múltkor beharangozta, most megcsinálták.

Az első lépést azzal indokolják, hogy

“A családok védelméről szóló 2011 . évi CCXI . törvény 7. § -ának (1)-(2) bekezdése szerint „a család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság . Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre. A családok védelméről szóló törvény család fogalmára vonatkozó egyes fenti rendelkezései fogalmilag kizártak a bejegyzett élettársak esetén. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009 . évi XXIX. törvény szerint pedig a bejegyzett élettársakra a házastársak általi közös gyermekké fogadásra, illetve az emberi reprodukcióra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.”

Furmányos, de tulajdonképpen mégis pofonegyszerű. Két lány vagy srác, akik a kapcsolatukat bejegyzett élettársi kapcsolatként regisztráltatták a hivatalban, valóban nem fér bele a (minő meglepetés!) szintén KDNP által alkotott családjogi törvény család-definíciójába.

A második lépés indoklása ezzel szemben csak vélelmezésen ill. óhajon alapszik, és süt belőle az a méla undor, amit a KDNP érez a házasság nélkül együttélők iránt.:

“Az élettársak Ptk. tervezetbeli – a Családjogi könyvben történő – szabályozása az élettársi kapcsolathoz olyan joghatásokat fűz, mint a házassághoz. Az élettársi kapcsolat a „nem házasság” választása, amely választás az alkotmányos szabadságjogokon és a magánjog lényegét adó magánjogi autonómián alapszik. Aki az élettársi kapcsolatot választja, azért teszi, mert nem kívánja magára nézve érvényesíteni a házasság és a család belső jogi rendjét, ezért e kapcsolatokhoz nem fűződhetnek családjogi joghatások.
Az élettársak között magánjogi jogviszony áll fenn. E magánjogi jogviszony alapja a felek szerződése, melyben mindenre kiterjedően rendezhetik kapcsolatukat .”

A javaslattal egyébként nem vagyok megelégedve, nem végeztek alapos munkát. A fentieken kívül kéne még valamilyen megkülönböztető jelzés is az élettárskodó másodrendű állampolgároknak/ra, úgy még sokkal keresztényibb és demokratább lenne az egész.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom