Vastagbőr

Ilyen ország nincs még egy!

Egy hétig az RTL Híradón éltem

A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián 2012 végzett egy kutatást a magyarok közéleti tájékozódási és médiafogyasztási szokásairól, melyről a Kreatív Online készített egy összefoglalót. Az egyik kérdés arra kereste a választ, hogy a  felsorolt sajtótermékek közül az elmúlt egy hétben melyiken nézett, olvasott vagy hallgatott politikai, aktuális, közéleti híreket, cikkeket, illetve műsorszámokat. A legtöbbet a két kereskedelmi televíziót jelölték meg (RTL Klub: 78,2%, TV2: 73,5%).
A felmérés szerint a válaszadók a fogyasztási szokások alapján négy csoportba sorolhatók, melyek közül a legnagyobb csoportba (65,2%) azok tartoznak, akik főleg az RTL Klub és a Tv2 híradásaiból, a Kossuth Rádió műsoraiból és a megyei lapokból tájékozódnak.

Mivel a két kereskedelmi televízió khmm nem éppen a Közéleti Tájékoztatás Világítótornya, ezért a múlt héten igyekeztem a médiafogyasztásomat az RTL Klub esti Híradójára leszűkíteni. Pár nap után már úgy éreztem magam, mint Morgan Spurlock, aki egy hónapig Meki-kaján élt a dokumentumfilmje kedvéért.  Az emberkísérlet veszélyes vizére eveztem ….

A 7 nap alatt a 7 Híradóban 141 tudósítást néztem végig, íme a lista.

rtl_w37.jpg

Hétfőn egyből belehúztak és egy könnyed 10 híres híres bűnügyi-baleseti blokkal indítottak, volt benne halálos gázolás vezető hírnek, súlyos közlekedési balesetek, gyilkosság, garázdaság, haláleset, mindenből egy kicsi.

Kedden már erős agyzsibbadást éreztem, az agyam apu ökölbe szorított kezére kezdett hasonlítani, szerdán pedig erősen megfordult a fejemben, hogy akár egyedül is játszok “kereskedelmihíradós ivójátékot“. Ez egy remek játék, mindig inni kell egy felest, ha feltűnik a képernyőn egy rendőrségi szóvivő, Győrfi Pál vagy Zacher Gábor. Este 7-re garantált a kellemes, katatón állapot.

Nem is értem, hogy miért költenek bemondókra, stúdióra, díszletre, elég lenne kapcsolni a Teve utca rendőrpalotát ahol Kiss Margit zászlós, rendőrségi szóvivő beolvassa a bűnügyi, baleseti híreket, egy-két belpolitikai hírt, pár állatkertes kisszínest, és ennyi.

Minden este a híradót egy remekül kiválasztott, igazi “breaking news“-al indítottak: kedden megtudtuk, hogy égett a tarló Baja mellett, szerdán jött a TEK-es Luke Skywalkeres ügy, csütörtökön javították a szerdai kisiklást, és fő hírnek betették, hogy két vonat gázolt el egy birkanyájat, a gyengébb képzelőerővel rendelkező nézők megkapták a szokásos Pentium 1-es animációt, mivel valóban elég nehéz elképzelni, hogy mehetett keresztül nem egy, hanem kettő (!) vonat egy csapat birkán. Pénteken a fő hír Magyar Róbert hazahozatala volt, a hétvége mindig könnyedebb, “10 méteres szakadékba zuhantak a fiatalok” és “telefonált a férfi, hogy ölni megy” volt a két vezető hír.

A kereskedelmi televíziók hírműsorok elkurvulását a TV2 kezdte el, az RTL csak felzárkózott melléjük, mivel nézettség szempontjából ez a húzás bejött a TV2-nek. Igaz, a váltás előtt még azt nyilatkozta Kotroczó Róbert, hogy “az RTL Híradó sosem fogja azt a stratégiát választani, amit a tv2, hogy a Tényekből Bűn-Tényeket csináltak: kocsmai verekedésekkel és egyéb brutális bűncselekményekkel, sok gyerekhalállal.” Azóta a Tv2 60 percesre, az RTL 40 percesre növelte az esti fő hírműsorát, és mindenféle bűncselekménnyel, halálesettel és tragédiával van tele.

A médiatörvény értelmében a jelentős befolyásoló erővel rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltatóknak – 18 és 21 óra között – legalább 20 perces hírműsornak kell helyet biztosítaniuk. A híradók szerepe kiemelten fontos a nézettség szempontjából. Másképpen fogalmazva, a két országos kereskedelmi televíziónak a törvény által előírt közérdekű kötelezettségeit úgy kell betartania, hogy a piaci viszonyokat figyelembe véve, a nézettségi versenyben se maradjon el a konkurens csatornáktól.” – írja a Médiatanács tanulmánya.

A médiatörvény pontosan meghatározza, hogy mi számít bulvárhírnek: “bulvárhírnek számít minden olyan hír, amely nem szolgálja a demokratikus közvélemény tájékoztatását.” Ilyen pl. összes hírességgel kapcsolatos hír, minden olyan beszámoló, amelyben valamilyen állat a főszereplő, a botrányokkal, rekordokkal, szenzációkkal, extrém szituációkkal foglalkozó és a magánszemélyek betegségéről szóló tudósítások.

A bűncselekmények bemutatását illetően a Médiatörvény úgy rendelkezik, hogy éves szinten és időtartamban kell a 20%-on belül maradni. Vagyis örülhetünk, hogy nem kapunk napi 10-20 bűnügyi rövidhírt, hiszen csak a műsorperc számít, nem a bűnügyi hírek száma …
Nem számít bele ebbe a kategóriába
a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy és a külföldi hivatalos személy által vagy ellen elkövetett bűntettek bemutatása,
– a külföldi vagy hazai vonatkozású terrorcselekmények, merényletek, etnikai alapú bűncselekmények
– a szociális indíttatású bűncselekmények egyes fajtáji, pl. uzsora, lakásmaffia, “mivel ezek a társadalmon belül meglévő feszültségekre hívják fel a figyelmet”.

Ezt a kereskedelmi híradók szerkesztői úgy használják ki, hogy több olyan hír kerül adásba, ahol az áldozatok közfeladat ellátó személyek (postás, tanár, taxis), mivel ezek a hírek nem számítanak bele a 20%-ba. Az első féléves statisztikai adatok elérhetőek a Médiatanács honlapján, a tv2 19,4%-on, az RTL 16,5%-on áll.

A belpolitikai hírek nagy részét a családon belüli erőszak vitája, a TEK műegyetemi akciója és Gyurcsány éhségsztrájkja tette ki. Gazdasági hírekkel nem találkoztam, EU-s hírek nem voltak, EU-ról szó sem esett a héten, ahogy kimaradt például Barroso beszéde a föderációs tervekkel. Szintén egy szó sem esett az IMF-tárgyalásokról, a gazdasági válságról. A külföldről annyi derült ki, hogy a muzulmánok nagyon tiltakoznak, Obamát meg felemelte egy pizzériás. Oknyomozó riportról nem is álmodtam, így nem is kellett csalódnom.

Viszont a a műsoridők felében olyan veretes “hírekhez” jutottam hozzá, amik annyira semmitmondó, nulla, szarok, hogy még a Blikkbe sem férnek be: “Muki a pávián a pécsi állatkertben“, “egyre népszerűbb a mellbimbótapasz“, “rácsba szorult be egy gyerek feje Kínában“, “egy kutya 6 éve nem tágít a gazdája írja mellől Argentínában“.

Számomra az a legfurcsább, hogy a Médiatanács, ami reklámok hangerejétől kezdve a kivillanó mellbimbón át addig, hogy milyen bazdmeg hangozhat el főműsoridőben, mindent szabályoz, a híradók eme “tájékoztatási” módszerével nem foglalkozik. Nem büntet, nem szabályoz. Egy olyan országban, ahol a lakosság nagy része gazdasági témákban analfabéta, elképesztő mértékben alultájékozott bel és külpolitikai ügyekben, sem a Médiatanács nem érzi úgy, hogy közbe kell lépnie, sem kereskedelmi televíziók szerkesztői nem gondolják úgy, hogy megérné egy normális híradót készíteni. Miért is kockáztassák azt az 1-1,5 millió nézőt? Elvégre nézettségi verseny van, a médiatörvény által megkövetelt hírműsor letudva …

Ilyen témában általában hamar előjön, hogy nem kell nézni, ott a távkapcsoló, meg hogy lehet más hírműsort is nézni. Nos igen, ez így is van.
Csak hogy a nézők nagy része ezt nézi, a nézők n agy része innen tájékozódik, nem fizet elő napilapra, nem internetezik, leül este a híradó elé, és amilyen hírt kap, az a napi hírfogyasztása. A MTVA/HírTV/ATV hírműsokról most hadd ne beszéljek, mert a párthíradók még ennél a bulvárhíradóknál is rosszabbak.

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója megkeresésünkre közölte, hogy a késő esti 11 órás híradót ajánlja, “amelyben kifejezetten közéleti, politikai, és gazdasági híreket válogatunk.” Nehezményezte, hogy nem tekintem gazdasági témának “nézőket és így a családok pénzügyeit érintő témákat (használt autók, kiskertekkel a drágaság ellen, árak). A szerkesztési elveink szerint mi közéleti, gazdasági tematikának azt tekintjük, ami összefüggésben van az emberek mindennapi életével, pénztárcájával, közérzetével – amiről az utcán, a villamoson, a munkahelyén a kollégáival, barátaival, ismerőseivel beszélnek.
A 18-49-es korosztályban az RTL híradó nézettebb, Kotroczó szerint “ennek pedig valószínűleg az is az oka, hogy a különböző idősávokban adott összefoglalókkal elégedettek a nézőink. Szerkesztő kollégáimmal viszont mi sosem vagyunk elégedettek, és próbálunk minél nagyobb arányban szolgálni szociális, mindennapi életvitelt segítő, gazdasági, és kulturális hírekkel.”   

Nm tudom, hogy Kotroczó Róbert és professzionális szerkesztő kollégai nézik-e Aaron Sorkin új sorozatát, a Newsroom-ot (Híradósok) az amerikai hírtelevíziózásról, jó lenne ha néznék, figyelnének és tanulnának. Mondjuk ebből a részletből. Bár ilyet úgysem fogunk Szellő Istvántól vagy Azurák Csabától látni …

Megosztás