„…az elmúlt tizenöt év során egy olyan helyzet alakult ki Magyarországon, hogy az emberek a számukra fontos kérdések eldöntését egyre távolabb érzik maguktól. A köztársasági elnök személyének kérdése tekintettel a nemzeti egységet kifejező funkciójára, a közélet stabilizálásban játszott szerepére és mandátumának ötéves időtartamára „egy fontos kérdés”. Olyan kérdés, amiről meg lehetne, és meg is kellene kérdezni az embereket, függetlenül attól, hogy a köztársasági elnököt egyébként a parlamenti képviselők választják.

Fidesz ügyvezető elnöksége szerint azok a szempontok, amelyeket bármely jelölt esetében az alkalmasság eldöntésekor figyelembe kellene venni:
1. Az első ilyen szempont, hogy a nemzeti egység megtestesítőjének kellene lennie, vagyis pártok és pártérdekek felett álló, köztiszteletben álló és megkérdőjelezhetetlen tekintélyű közéleti személyiségnek.
2. Képes legyen integrálni különböző nézeteket, tehát ha az országban valamely fontos kérdésben vita alakul ki, akkor a magyar érdek megfogalmazása érdekében képes legyen integráló szerepet játszani.
3. A saját szakterületén álljon mögötte jelentős életmű.
4. A köztársaság következő elnökének ezen kívül rendelkeznie kell nemzetközi tekintéllyel, elfogadottsággal, a nemzetközi világgal való kommunikáció képességével.

Tudjuk, hogy a köztársasági elnök személyéről a parlamenti képviselők fognak titkos szavazáson dönteni, de ez nem zárja ki azt, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség magára vállalja azt a munkát, hogy egy országos szimpátiaszavazást rendezzen az egész ország területén, amelyben megkérdezzük az embereket arról, hogy szerintük a felmerült jelöltek közül kik alkalmasak arra, hogy a Magyar Köztárság elnökének posztját betöltsék, ezt a felelősséget viseljék.” – Orbán Viktor 2005.04.13.

„Úgy gondoltuk, hogy talán egyszerűbb akkor megkérdezni a választópolgárokat, ezért kezdeményeztük ezt a szimpátiaszavazást. Ez valóban, ahogy a nevében is, a megjelölésében is szerepel, egy szimpátiaszavazás, nem ügydöntő, nem népszavazás, ez egy vélemény, amit lehet figyelembe venni és lehet figyelmen kívül hagyni. Ez egy ajánlás, hogy mondjuk a megkérdezettek és a véleménynyilvánításra vállalkozók közül hányan gondolják X-et, Y-t vagy Z-t alkalmasnak köztársasági elnöknek. Úgy gondoltuk, hogy ez talán segíthet abban, hogy egy olyan köztársasági elnököt válasszon ismét az ország, aki egyrészt komoly tekintéllyel rendelkezik országhatáron belül és kívül, komoly szakmai múlt áll mögötte és ez hitelesíti az ő eddigi pályafutását és a jövendőbeli köztársasági elnöki pályáját. Egy olyan integratív személyt, aki valóban felül tud emelkedni pártérdekeken, és aki, ha konfliktushelyzet adódik, akkor egy integráló, kiegyensúlyozó, az alkotmányos szerepéből fakadó kiegyenlítő szerepet tud eljátszani a magyar közjogi rendszerben.
(…)
Sokkal fontosabb szerintem, hogy jó döntést hozzon az Országgyűlés, és egy valóban komoly tekintélynek örvendő, a köztársasági elnöki pozíció méltóságához, tekintélyéhez illő jelöltet találjunk, akit reményeim szerint nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzéki pártok is jó szívvel támogathatnak.
(…)
A mérlege a Medgyessy- és Gyurcsány-kormánynak az elmúlt három parlamenti döntés következtében: hat új adó bevezetése, 33 adóemelés és 17 különböző illetékemelés, aminek a végeredménye a magyar választópolgárok szempontjából és az adófizetők szempontjából eléggé tragikus.Kétkulcsos SZJA nem segít a választópolgárokon akkor, amikor a zsebükből több pénz kerül ki. Mert ugye, amit az egyik kezével adott a kormány, azt a másik kezével elvette.
(…)
Sok a kiadás, mert a kormány rossz gazdaságpolitikát folytat. Nem kellett volna közel 30 ezer pártkatonával felduzzasztani az állami apparátust, ami a magyar adófizetőknek több mint 100 milliárd forintjába kerül évente. Nem kellett volna utántöltős Gripeneket vásárolni, amire semmi szükség nem volt, és amire a NATO sem kötelezett bennünket, mert ez a magyar adófizetőknek 60 milliárd forintos többletköltséget jelent. Nem kellett volna új irodabútorokat vásárolni 8 milliárd forintért. Nem kellett volna új mobiltelefonokat vásárolni 9 milliárd forintért, és nem kellett volna új gépkocsikat sem vásárolni sok-sok milliárd forintért, és még sorolhatnám ezeket a fölösleges kiadásokat. (…) Ráadásul fantasztikus mennyiségben vettek föl hiteleket az elmúlt időszakban, drámaian megnőtt az államadósság. Miután az országnak romlott a hitelképessége, egyre magasabb kamattal lehet csak ezeket a hiteleket fölvenni, ezért egyre nagyobb a törlesztő-részlet, aminek következtében természetesen egyre kevesebb forrás marad a magyar gazdaság fejlesztésére.” –  Áder János, 2005.04.15

„A Szövetség az államfőjelöltek támogatottságát felmérő szimpátiaszavazása véget ért és megszülettek a végleges adatok. Ezek szerint a 553 ezren vettek részt az akcióban, és mivel az emberek két jelöltet is támogathattak szavazatukkal, így 718.325 voks született. Orbán: „A közélet iránti nyitottság megvan Magyarországon, csak a megfelelő ügyben, a megfelelő időpontban és a megfelelő módon kell megkérdezni az emberek véleményét.”  „Az embereknek van véleménye, és érdemes az össznemzeti ügyekben megtudni ezt” –
Áder János kiemelte: a két hét múlva esedékes szavazáson két államfőjelölt között lehet majd választani, egy pártjelölt, és egy pártok felett álló, civil szervezetek által jelölt személy között. – Fidesz 2005.05.27.

„Minden tisztelete Szili Kataliné, aki nagyon keményen küzdött és gratulációt érdemel, de a többség a pártjelölt és az emberek jelöltje közül az utóbbit választotta.
Nem az elnökválasztást tekintem kormányválságnak, hanem a gazdaság nagyon súlyos helyzetét, azt, hogy Magyarország „céltalan, sodródó, megosztott ország lett”. A polgári közgazdászok és politikai erők sokkal kevésbé keményen fogalmaznak a gazdaság tekintetében, mint a külföldi elemzők és a szaksajtó. Megdöbbentőnek, hogy a kormány még mindig azt mondja a gazdaságról: „jó irányba mennek a dolgok”. A kormány valamennyi lépése arról szól, hogy minél több pénzt vegyen ki az emberek zsebéből, miközben gyors adócsökkentésre lenne szükség, hogy növekedjen a gazdaság, és munkahelyek jöjjenek létre. Ezzel szemben a szocialista-szabad demokrata kormány 33-szor emelt adót és négy új adófajtát vezetett be.” – Orbán Viktor, 2005.06.09

Ha a fenti négy pontot nézzük, ami alapján a Fidesznek köztársasági elnököt kellett volna választanai, akkor azt látjuk, hogy az örök kedvenc Schmitt Palink is megfelelt legalább 2 pontnak, de Áder János egynek sem.

Összeszedtük Áder János valamennyi tudományos, kulturális, üzleti, sport vagy politika teljesítményét, ami alapján bátran lehet ő a JELÖLT:
– 1989 áprilisában belépett a Fideszbe
– Áder János: Visszaszámlálás (Áder János 2002 júniusa és 2004 decembere között elhangzott valamennyi napirend előtti hozzászólása és az azokra adott kormányzati válaszok egy kötetben.)

hmmm …. gondolkozok …

izzik-pörög a Google …. türelem ….

………. és ennyi.

Persze akadnak olyan kormánypárti képviselők, akik képesek megmagyarázni, hogy miért Áder János a legméltóbb, hogy Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László és Schmitt Pál után köztársasági elnök legyen.

Semjén Zsolt:
„Áder János személyes kvalitásai, házelnöki múltja és uniós tapasztalata miatt abszolút alkalmas államfőnek, ő a legjobb jelölt, hiszen csak az fogadható el elnöknek, aki elkötelezett az új alaptörvény mellett. A KDNP-elnök nem is érti, milyen alapon beszél az MSZP, amikor korábban Szili Katalint jelölte, és az eddigi államfő mindegyike a politikából jött. Göncz Árpád SZDSZ-ügyvivő volt, és abszolút pártkatonaként viselkedett Antall Józseffel szemben. Sólyom László az MDF elnökségi köréből került az Alkotmánybírósághoz. Azt mondani, hogy az bűn vagy hátrány, ha valakinek politikai múltja van, abszurd állítás. A baloldal „virtigli pártkatonákat” jelölt eddig, és egyáltalán nem probléma, ha az illetőnek van politikai tapasztalata. Ha nem volna jártassága a jelöltnek a politikai életben, hogyan tudná a nemzetet képviselni a nemzetközi politikai színpadon?”

Kósa Lajos:
„Az, hogy valaki a nemzet egységét képes legyen megtestesíteni, az független attól, hogy valaki melyik pártból jött. Mert meg lehet úgy is testesíteni a nemzet egységét, hogy egy párthoz kötődik, meg úgy is, hogy nem. Áder Jánosnak általános respektusa és tekintélye van, az ellenzék azért nem vesz részt megválasztásában, mert politikai magatartását félnapi érdekei határozzák meg.
Ma, amikor rendkívül erősen támad minket mindenfajta, egyébként önmagában is képtelen felvetéssel az Európai Unió, amikor látszik, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek, élükön az IMF-fel, kizárólag politikai zsarolásszerű manőverekre képesek Magyarországgal szemben, akkor nem egy “se hús, se hal”, vagy “bácsika” típusú, vagy jogásztudós államfőre van szüksége az országnak.
Ehelyett egy olyan ember kell, akinek karaktere van, aki beleáll a munkába, megvédi Magyarországot, a magyar demokráciát, becsületet, és segíti az országot, hogy ne illessék képtelen vádakkal, mint az mostanában szokás.”

Kósa Lajos szavait jegyezzük meg, ugyanis ez az igazság.
Míg Schmitt Pál szintén Fidesz-tag és alelnök volt, de mindenki tudta, hogy csak kirakatbábu, nulla súllyal a pártban, viszont Ádernál fideszesebb keményvonalasabb pártkatona nincs. Ezzel a köztársasági elnöki hivatalt és posztot a Fidesz végleg bekebelezi, lesüllyeszti, mostantól Áder Jánosnak 2017-ig (!) egy feladat van: védeni a főművet, az alaptörvényt, védeni a kormányt, védeni a Fideszt.

És ha 2014-ben nyer az ellenzék, ne csodálkozzunk azon, ha 2017-től mondjuk Lendvai Ildikó vagy Szekeres Imre lesz a köztársasági elnök.