Szajlai Csaba gazdasági újságíró, ECHO TV műsorvezetője, a Magyar Hírlap főmunkatársa. Korábban a Magyar Nemzet rovatvezetője volt, a belpolitikai, valamint a gazdasági rovatot vezette.

Nyilvánvalóan akkora reakciós lehet, mint a szegény Dr. Tulassay rekor, aki a Professzorok Batthyány Körében és a Nemzeti Konzultációs Testületben kezdett konspirálni Schmitt Pál megbuktatására.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szalai Csaba ma ezt írta a Magyar Hírlapban megjelent publicisztikájában:

„Ha tavaly nincsenek az oly gyakran emlegetett egyedi tételek – a tíz év során fölhalmozott magánnyugdíj-pénztári vagyon „befolyatása” a büdzsébe és a különadók –, akkor mínuszban lenne az egyenleg. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számításai szerint meghaladná az öt százalékot is a GDP-arányosan számolt deficit, miközben az államháztartás finanszírozási igénye is nőtt az elmúlt évekhez képest. Utóbbi pedig azt jelzi: valami nagyon nincs rendben, valami nagyon nem működik. Eközben a gazdasági tárca közlése kitér arra is, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadónak – is – tulajdonítható a „siker”. Pedig óvatos számítások szerint az „egykulcsos” mintegy négyszázmilliárd forintot vett el a költségvetéstől – a sok rendkívüli intézkedés pont azért kell, hogy ezt a lyukat befoltozza az állam. Ráadásul a szóban forgó költségvetési lazítás ellenére a gazdaság belső motorjait nem pörgette fel az adókiengedés, amely nem pusztán a személyi jövedelemadót érintette, hanem céges vonalon (társasági adó mérséklése) is megtörtént. A KSH statisztikái szerint padlón a szolgáltatások, az építőipar, s minimálisra zuhant kapacitással működik az idegenforgalom-vendéglátás szegmense, továbbá lefagytak a vállalati beruházások. Csoda-e, hogy magas szinten stabilizálódik a magyarországi munkanélküliség?!

Persze mindannyian azért drukkolunk, hogy fegyelmezett és hiteles költségvetési pályát rajzoljon fel a kormány, és dübörögjön a magyar gazdaság.

Valahogy sem az egyik, sem a másik nem akar összejönni. Büszkélkedni ezzel a trenddel pedig azért nem érdemes, mert a végén még Brüsszelben is komolyan utánanéznek a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításának, amely összegszerűen tényleg felért egy kisebb Marshall-segéllyel, de helytelenül történt a vagyonnal való sáfárkodás. És nem biztos, hogy azért, mert a „pénzügyi világ megtámadta Magyarországot”. „

Még egyszer: ez a Magyra Hírlapban jelent meg!
Az NGM-ben is olvassák szerencsére a Magyar Hírlapot, és úgy gondolták, hogy az nem megengedhető, hogy már a Magyra Hírlapban is is megkérdőjelezik az unortodox és sikeres gazdaságpolitikát! Még csak az hiányzik, hogy a saját táborban egyre több ember kezdjen gondolkodni és megkérdőjelezni a Fordítókorong és közép-európai banán irányítójának, Matolcsy Györgynek a roppant sikeres programját. Schmitt Pál után nem hiányzik az újabb „lázongás” a jobb oldalon …

Így az NGM egy sajtóközleményt adott ki, amiben személyes Szajlai Csabát teszik helyre.

Kinek akar ártani Szajlai Csaba?

Felelőtlen az az ember, aki Magyarország és a magyar emberek sikerét megkérdőjelezi.

Minden magyar ember számára valódi örömhír, hogy a magyar költségvetés pozitív egyenleggel zárta a 2011-es évet.
És ez még akkor is így van, ha ebben egyedi intézkedések is szerepet játszottak, amit a Kormány egyébként soha nem titkolt. Azt az eredményt azonban elvitatni, hogy az egyszeri tételek nélkül az államháztartás egyenlege így is bőven 3 % alatti hiányt produkált – az olvasókkal szemben is tisztességtelen dolog.
Vagy tán a cikk írójának elkerülte a figyelmét, hogy a Magyar Kormány a vállalt 2,94%-os államháztartási hiány helyett 2,43%-os eredményt tudott elérni?!

Az pedig közgazdasági tudatlanságra vall, hogy azt állítja, az arányos, egykulcsos adórendszernek negatív hatása van a költségvetésre. Az új adórendszer ugyanis a tervezetthez képest már az első évben plussz 60 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek, miközben a nyugdíjrendszer reformja fedezetet adott az adócsökkentésre. Mindeközben, a  kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére is, a vállalkozók mintegy 52 ezer új munkahelyet teremtettek és az általuk végrehajtott béremelések következtében 6%-kal nőttek a magyar reálkeresetek.

A pozitív adatok lesajnálásával a magyar emberek erőfeszítését, a magyar vállalkozók munkáját értékteleníti el – amely egy magyar újságírótól tiszteletlenség a hazájával szemben is.

Költségvetési trendfordulónak vagyunk tanúi Magyarországon, aki ezt nem látja, az vak, aki semmibe veszi a magyar emberek erőfeszítéseit, az pedig felelőtlen.

Mostantól az az új életcélom, hogy bármilyen hivatalos kormányközlemény szerepeljen a nevem!