A magyar EU elnökség legnagyobb eredménye volt, hogy sikerült összehozni a „6-pack” néven emlegetett jogszabálycsomagot.

„A jogszabálycsomag – amely a gazdasági kormányzás nevet kapta – célja, hogy megakadályozza a tagállamokat abban, hogy a jövőben túlzott államháztartási hiányt és adósságokat halmozzanak fel. A jelenség ellen az érvényben lévő Stabilitási és növekedési paktum is hivatott tenni. 2003-ban azonban Franciaország és Németország átlépte a paktumban szereplő 3 százalékos küszöböt, a két országnak mégsem kellett semmiféle szankcióval szembenéznie, gyakorlatilag nevetségessé és komolytalanná téve ezzel a deficitszabály intézményét. (Magyarország egyébként az uniós csatlakozás óta, 7 éve áll túlzottdeficit-eljárás alatt, az idei év lehet az első, amikor 3 százalék alá kerül a GDP-arányos hiány.) Ennek kiküszöbölése érdekében az új jogszabálycsomag úgy módosítaná a Stabilitási és növekedési paktumot, hogy egyrészt már a túlzott deficit kialakulását is meg lehessen előzni, másrészt pedig a szabályokat megszegő tagállamok ne tudjanak (olyan könnyen) kibújni a büntetés alól.

A megelőzést hivatott erősíteni az európai szemeszterként emlegetett intézkedés is, melynek keretében a tagállamok összhangba hozzák a közös uniós célkitűzésekkel makrogazdasági és költségvetési politikájukat, valamint szerkezetireform-intézkedéseiket. A cél az, hogy a kedvező gazdasági környezetben is megfontolt költségvetési politikát folytassanak a tagállamok, hogy a nyakló nélküli költekezés helyett tartalékokat halmozzanak fel az államok.

A javaslatcsomag arról is rendelkezik, hogy mi történjen a szabályokat megszegő tagállamokkal. A módosítások több fokozatú szankciós rendszert eredményezhetnek: a GDP 0,2 százalékának megfelelő kamatozó letét elhelyezésére köteleznék a szabályokat megszegő tagállamokat, amely betét további szankcióként nem kamatozóvá alakulhatna, vagy akár bírsággá is válna, amennyiben a túlzott deficitet felhalmozó tagállam nem hajlandó (vagy képes) teljesíteni a bizottsági ajánlásokat.

A magyar EU-elnökség a kezdetektől a legmagasabb prioritással kezeli a 6-pack ügyét. Orbán Viktor akkor kiemelte, hogy az elnökség teljes körű együttműködésre törekszik az EP-vel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a hatos gazdasági csomag jogalkotási munkái júniusban sikeresen lezárulhassanak. Ez az átfogó uniós válságkezelés hitelességét mutatná, és megnyugtató jelzést küldene a piacoknak.„

Gyönyörű szavak ezek, most képzeljük hozzá Matolcsy Gyurit és a kormány gazdasági ámokfutását.
Vagyis:
1 .A kormány tudta, hogy 2004 óta folyik ellenünk a túlzottdeficit-eljárás.
2. Két költségvetést már ők csináltak, a harmadikat meg már terveik.
3. Tudták, hogy idáig nem tudta az Unió szankcionálni, ha valaki dillettáns gazdaságpolitikát folytat.
4. Tudták, hogy az saját EU-s elnökségük legnagyobb eredményeként elfogadott 6-os csomag alapján ez alapjaiban változik meg.
5. Tudták, hogy Magyarország jelenleg erős monitorozás alatt van, éppen a saját kormányzásuk miatt, vagyis elég a szőnyeg szélére kakkantani, már abból egy jelentés lesz Brüsszelben.

És ezek után mi történik? Semmi.
Go, Matolcsy, go!
Folytassa csak, így tovább!

A csomagot 2011 szeptemberében megszavazta az EP, ami decemberben életbe is lépett, és februárban az elfogadott csomag alapján először éppen minket kapnak el, mivel az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be közel 150 milliárd forint Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget 2013-tól, mert az ország nem teljesítette hiánycsökkentési kötelezettségeit. A javaslatról az EU-s pénzügyminiszterek fognak szavazni márciusban.

Szerencsére a kormány a helyén van, a kormány optimista, Cséfalvai államtitkár szerint „gyakorlatban nem kerül sor arra, hogy Magyarország a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz„, és valójában ez a tökkelütött Brüsszel nem érti az unortodox – sikeres – gazdaságpolitikát:
„Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, hiszen a kormány mellett a teljes államigazgatás, a gazdaság és a társadalom is képes arra, hogy teljesítse a vállalásokat.
Arra a kérdésre, hogy az EU szerint az egyik fő probléma, hogy a hiány leszorítását egyszeri intézkedések teszik lehetővé, az államtitkár rámutatott: nem szabad szem elől téveszteni, hogy az ország rengeteg reformot hajtott végre a gyógyszerkasszától kezdve a felsőoktatáson és a munkaerő-piacon át az adórendszerig. „Szinte nincs olyan terület, ahol a kormány ne kezdett volna átalakításba” – fogalmazott. Hozzátette, a reformoknak vannak a költségvetést érintő következményei is, ugyanakkor a várakozások szerint ezek az intézkedések előmozdítják a gazdasági növekedést.„

Nyerges Zsolt kurvára ideges lesz, ha nem tud a 2013-as kohéziós alapból valami zsíros vasútvonal-felújításra pályázni a KÖZGÉP-pel!